Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-11 / 85. szám, kedd
www.ujszo.com | 2017. április 11. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Támad a Kék Bálna? Az öngyilkos bálna, a bulvárkacsa és a labilis kamaszok JUHÁSZ KATALIN rról érkeznek hírek egy ideje, hogy az internetes közösségi oldalakon „valakik” tizenéveseket vesznek rá öngyilkosságra. A játék neve Kék Bálna - merthogy a bálnák állítólag öngyilkosságot követnek el, amikor szándékosan)!) partra vetik magukat. Mi ez? Valami bulvárszenzáció? Vagy valós veszély? Nálunk is jelen van? Vagy csak a témával foglalkozó weboldalak látogatottságát akatják növelni ügyes marketingesek? A Kék Bálna állítólag Oroszországból indult még tavaly. Március közepén állítólag tájainkon is partra vetődött. Négy lengyel fiatal vagdosta meg a testét, feltételezések szerint a játék miatt, Romániában pedig több esettel kapcsolatban is felmerült a Kék Bálna. A múlt héten már két magyarországi áldozatról is cikkezett a sajtó. Aztán kiderült, a hír kacsa, nem bálna. Az sajnos igaz, hogy két debreceni fiatal öngyilkos lett, de nincs konkrét bizonyíték, hogy ilyen netes őrültség miatt. A bulvársajtó szerint a Kék Bálna résztvevői 50 feladatból álló listát kapnak, amelyet 50 nap alatt kell teljesíteniük. Egy-egy elvégzett feladatot fotóval vagy videóval kell bizonyítaniuk. Az „admin”, azaz a szervező először csak apróságokat kér tőlük, például, hogy lopjanak el valamit egy boltból, másszanak fel egy magas épület tetejére, ne foglalkozzanak a családjukkal, keljenek fel az éjszaka kellős közepén (pontosan 4:20-kor), nézzenek sok horrorfilmet. Aki ezeket megteszi és bizonyítja is, szintet lép. A feladatok napról napra durvábbak, például arra utasítják a tizenéveseket, hogy pengével véssenek bálnát a karjukra, vagy égessenek magukra egy ábrát. Hetek óta keringenek fotók a Fa- cebookon bőrbe vésett bálnákról, és több lap is azt írta, hogy már nálunk is .játsszák” az öngyilkossági játékot. A rendőrség szerint viszont semmilyen konkrét bizonyíték nincs arra, hogy egyáltalán létezik ez az észbontó, játék”, vagy arra, hogy hazai tinédzserek részt vennének ilyesmiben. A Kék Bálna szerintem a szülők félelmeire épít, őket manipulálja. Sok szülő ugyanis folyamatos lelkiismeret- furdalást érez, amiért nem tud eleget foglalkozni kamasz gyerekeikkel, hiszen egész nap robotol, hogy megteremtse a napi betevőt. Elsősorban ők azok, akik rettegve kattin- tanak olyan oldalakra, amelyek hangzatos címekkel figyelmeztetnek a „reális veszélyre”. Undorító ravaszkodás ez, aggódó hangú cikkek formájában. Persze azt sem állíthatjuk, hogy nem léteznek ilyen Facebook-cso- portok, ahogy azt sem, hogy esetleges létük ne lenne hatalmas probléma. Azzal viszont érdemes óvatosan bánni, hogy ilyen érzékeny ügyben bizonyíték nélkül vonjunk le következtetéseket. Inkább azon kellene elgondolkodnunk, miért lehet vonzó egy ilyen csoport vagy játék ennyi gyerek, kamasz számára, vagyis miért gondolkodnak a labilis fiatalok öngyilkosságon. Bugár ferdít, az MKP lapít GÁLZSOLT M iközben Magyarországon és Szlovákiában is leépülőben a demokrácia (csak a tempóban van különbség), addig a Híd meg az MKP jobb esetben sunyit, rosszabb esetben még magyarázkodik is és védeni próbálja a védhetetlent. Magas labda volt bőven az elmúlt napokban is. Kezdjük a Bugár Béla inteijúval, amelyben a Híd vezetője a korrupciót „virtuális világnak” mondta, csak az ellenzék meg a média sulykolja, hogy nagy a korrupció. Bugár egy közvélemény-kutatásra hivatkozott, amely szerint 2008 és 2016 között 18 százalékkal csökkent azoknak az aránya, akik személyesen is találkoztak korrupcióval. Nos, egyetlen kutatás adataira támaszkodni, amikor az összes többi ennek az ellenkezőjét bizonyítja, az bizony a hülyének nézés finom művészete, ahogy Finta Márk e lap hasábjain már rámutatott. Az különösen megmosolyogtató, hogy Bugár állításának még az általa idézett közvélemény-kutatás is ellentmond. Mert a felmérés szerint 2008 és 2016 között 55,8%-ról 58,7%-ra nőtt azok aránya, akik szerint a politikusok közül a korrupcióban sokan vagy szinte mindannyian érintettek. Ezt az adatot Bugár is elismeri, csak épp az ellenzék és a média teremtette virtuális világ részének tartja... Továbbá az idézett kutatás nemzetközi volt, és Szlovákia mindkét területen (a nagy és kis korrupcióban egyaránt) a leginkább fertőzött országok közé tartozik. Az is ferdítés, ha arra hivatkozunk, hogy a mostani kormányhoz vagy hidas miniszterhez eddig nem fűződik egyetlen nagyobb korrupciós botrány sem. Egyrészt ezek mindig később szoktak kipattanni, másrészt meg ahhoz, hogy a Smerrel való együttműködés morálisan vállalhatatlan legyen, elég, ha az előző évtized ügyeit nem vizsgálják ki - és itt a felelősségre vonás elszabotálása továbbra is gőzerővel halad, mindennek megkoronázása a Gorilla- és a Bastemák-ügy eltussolása. Mindeközben a harmadik Orbán-kormány Magyarországon gőzerővel építi le a demokráciát - most épp a Közép-európai Egyetemet (CEU) akarja kicsinálni, és a civilszervezeteket megbélyegezni. Az MKP jó szokásához híven sunyit. Vajon mi lenne, ha Szlovákiában a Selye Egyetemet akarná kicsinálni a kormány, vagy olyan törvényt hozna, hogy az évente 7,2 millió forintnál nagyobb külföldi támogatást elnyerő civilszervezetek kötelesek bejelenteni,.külföldről támogatott szervezetté” válásukat a bíróságon, és ezután ezt a billogot minden hivatalos iratban, honlapjukon, kiadványaikban feltüntetni? Merthogy ez szerepel az Orbán-kormány törvénytervezetében. A putyini út immár nyilvánvaló, ezután már tényleg csak az jöhet, hogy börtönbe csukják az ellenzékieket meg a hatalom bírálóit vagy egyenesen meggyilkolják őket, ahogy Oroszországban. Szóval mi kell még, hogy az Európai Néppárt kizátja tagjai közül a Fideszt, mi kell még, hogy az MKP végre nyilatkozzon, hogy aggodalommal tölti el a magyarországi helyzet, és hogy határozottan elutasítja Orbánék lépéseit. Persze a Híd vezetői sem tiltakoztak erélyes nyilatkozatban a CEU kinyírása ellen, egyedül a párthoz köthető Bél Mátyás Intézettől futotta egy rövid nyilatkozatra. Másrészt az MKP sem bírálja hangosan Ficóékat a hatalmas, mindent behálózó korrupció miatt, ennek még a jól beágyazott megyei együttműködés láthatná a kárát... Szóval lapítunk, kussolunk, magyarázzuk a megmagyarázhatatlant és cinkosként nézzük, ahogy a két kormány szép lassan, vagy gyorsan kinyírja vagy aláássa a demokráciát. Amelynek bukása, megrendülése esetén a kisebbségek mindig az elsők, akiken az ostor csattan. Azok a kisebbségek, főként a szlovákiai magyarok, akiknek érdekképviselete az MKP és a Híd egyik fő célkitűzése... FIGYELŐ Menekültek kora Tavaly mintegy ezer Ausztriába érkező menekült adott meg hamis adatot az életkoráról, 2 millió euróba került a kiszűrésük - írta a Kurier. A fiatalkorúakat nem küldik vissza oda, ahol az unió területére léptek. A hatóságok 2300 esetben kételkedtek abban, hogy a menekült valóban 18 év alatti-e, 920 esetben a gyanú beigazolódott. A kormeghatározó vizsgálat törvényileg szabályozott, személyenként 870 euró a költsége, például a röntgenvizsgálat miatt. (MTI) A nemzeti büszkeséggel fütött mozdony nem lesz gyorsabb €? tokár raK Géza M ég a furcsaságokkal teli Szlovákiában is kevés olyan abszurd történet akad, mint a kacifántos húzásairól ismert RegioJet és Andrej Danko ellenségeskedése. Danko előbb kiutálta a Regio Jetet a Kassa-Pozsony vonalról (hogy miként, abba ne menjünk bele, elvileg ő ugye házelnök és nem közlekedési miniszter), majd legújabban kijelentette, büszkének kellene lenni a vonalon lassan vánszorgó szlovák vonatokra. Önmagában a nemzeti büszkeségtől fűtve azonban nehéz időre beérni Kassára vagy Pozsonyba, a RegioJet kárörvend és visszatérne. A két fél ütésváltásaira azok fizethetnek rá, akikről a piaci versenynek szólnia kellene - az utasok. Danko nem csinál titkot belőle, nyíltan utálja a sárga vonatokat, a legszívesebben talán teljesen kiszorítaná a piacról a RegioJetet. Határozott álláspontja mögött találhatunk némi személyes ellenszenvet, egy kis magánjellegű mutyit, hiszen az SNShez kötődő vállalkozók járnának jól a vasúti megrendelésekkel, valamint némi olcsó populizmust is, mivel a szlovák vonatok üzemeltetése jól hangzik, csak épp megfelelően gyors mozdonyokat nem gyárt a hazai ipar. Ám a RegioJetet sem kell félteni. Egyrészt igaz, hogy a társaság a jelenlétével megváltoztatja a vasúti közlekedési kultúrát, hiszen versenyre készteti az állami vasutat. Másrészt legalább annyira igyekszik aktív politikai és gazdasági nyomás- gyakorlással lazítani a rá vonatkozó szabályokon, mint amennyire próbálja maximalizálni a saját hasznát. Radim Jančura volt már Marian Kotleba pajtása is, mikor a besztercebányai távolsági buszjáratok működtetési engedélyéhez kellett a megyefőnök segítsége. A Dankóval való háborúskodás eredményeképp a RegioJet Kassa-Pozsony járatait a benne rejlő lehetőségek ellenére sem tudja fenntartani, hiszen a szerelvények kihasználtságát a diákok és nyugdíjasok ingyenes utaztatása és az IC-járatok újraindítása is rontja. Alapesetben azt feltételezhetnénk, hogy ha egy piaci szereplő és egy csúcspolitikus harcol egymással, abból az utas profitál, hiszen voltaképpen mindenki a fogyasztót védi. Mégsem ez a helyzet, hiszen Kassáról nemhogy egyszerűbb eljutni a fővárosba, hanem még tovább tart, ahogy a déli, Komárom-Pozsony járat utasai is naponta megküzdenek a zsúfoltsággal. Mintha egy civilizált vasúti cég számára egyszerűen lehetetlennek tűnne teljesíteni azt a küldetést, hogy egy vonat egyszerre legyen gyors, olcsó és kényelmes - helyette szolgáltat e három lehetőségből kettőt. Danko és Jančura története aligha ér véget, minden bizonnyal látunk még RegioJetes óriásplakátokat a politikáról, ahogy a Pozsony-Kassa vonal is túlságosan vonzó ahhoz, hogy a cseh vállalat lemondjon róla.
