Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-08 / 83. szám, szombat
www.ujszo.com | 2017. április 8. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Aranyélet Mi végre a jó könyv? Olvasni felesleges, megenni nem lehet A héten eldőlt, hogy jó dolgunk lesz. Nem kell ezentúl semminek utá- najámi, tények, eredmények után kutatni, az államot ellenőrizni. Elég, ha írunk valamit. Bármit. Ami tetszik az embereknek. Nem munka lesz az újságírás, hanem szórakozás. A tényeket nem kell feltárni. Sem nekünk, sem a civileknek. írunk, írogatunk. Ha mélyebbre ástunk, eddig sem olvasták sokan. De az a pár is számít, aki olvasta, úgy látszik. Most már lemegy ez a gond is. Aztán szépen lassan írni sem kell majd. Minden újságíró csak a mennyezetet fogja bámulni. Asztalon a láb, fej mögött a kéz. Zsebben a pénz. A látszat miatt még szükség lesz ránk. Néha szólunk majd egymáshoz, de nem sokat. Nehogy valami kellemetlent mondjunk, aminek esetleg utána kellene nézni. Csend lesz, nyugalom. Megerőltető a könyvkiadás is. Minek az a sok munka? Megírni egy regényt. Egy verset. Novellát. Tanulmánykötetet! Kritikai kiadás - érdekel ez komolyan valakit? Nem egyszerűbb leosztani a pénzt haveri alapon? Ráadásul nem is a szöveg, hanem a képek számítanak. Azt nézi mindenki. A klasszikusoknál is. Nem a forráskritika a fontos, hanem hogy ki rajzol. Szerkeszteni meg jó bárki, aki ismeri a helyesírást. Kijavít bármit. Csak úgy nézzen ki, mint egy könyv. Borító, és közte lapok. A végtermék. Egy könyvtárgy. Gyártunk könyvtárgyat. A hasznot úgy is Aranyban Méryk. * Mi végre a jó könyv? Minek ez a sok lom? Olvasni felesleges, megenni nem lehet. Páran, akik mégis férfimunkának hisszük az olvasást, csak „léha tudománytól zabáltan elhenyéljük a napot, az isten napját! nemzet életét”! De már szerencsére nem lesz ez így tovább. Mi is meggondoljuk. Kényelmesebb nélküle. A fiataloknak pedig ezt a lehetőséget már ne is adjuk meg. Ne olvassanak, ne tanuljanak. Felesleges. Egyetem? Minek! Tudás alapú társadalom? De milyen tudással? Kell az nekünk? A tananyag nagyobb része politikailag úgysem korrekt. Megállapíttatott. Vagyis hogy korrekt. Csakhogy éppen az a baj. Mert a korrektség nem jó. Akarom mondani a politikai korrektség. Az a nem jó. Belezavarodtam. De ez mától már mindegy is. * Ehhez kellene magyarázó lábjegyzet? Tényleg érdekel valakit, hogy a magyar állam illusztrátor (Jankovics Marcell) alapján választott kiadót az Arany János-év ünnepi kiadványához, mégpedig a szakmailag nem igazán jegyzett szlovákiai MéryRatiót? Közmunka (Lubomlr Kotrha karikatúrája) Nem segít a „kényszermunka" LAJOS P. JÁNOS N em tartalmaz sok meglepő megállapítást az Etnikai és Kulturális Kutatások Központjának (CVEK) napokban nyilvánosságra hozott tanulmánya: csak azt mondja el, amit már régen tudtunk. A közmunka nem biztosít kiutat a munkanélküliségből, sem romáknak, sem nem romáknak. Abból a szempontból viszont fontos, hogy megerősíti: a közmunka szinte semmi másra nem szolgál, csak hogy a többség megnyugodjon, senki sem kapja ingyen a segélyt, meg kell dolgozni érte, akkor is, ha annak a munkának semmi értelme. Ezt már sejteni lehetett akkor is, amikor 2014-ben bevezették, hogy le kell dolgozni a segélyt, pontosabban azt, hogy csak az kaphat segélyt, aki legalább havi 32 óra közmunkát végez. Persze tettek egy kivételt is: mindez csak akkor érvényes, ha a község tud munkát biztosítani. Ez a kivétel egyrészt jó - nem esünk abba a hibába, mint Magyarország, ahol végképp nem kap szociális segélyt az, aki nem dolgozik, akár akad neki munka, akár nem. Nem beszélve arról, hogy Magyarországon teljes munkaidőben kell dolgozniuk éhbérért a rászorulóknak. Másrészt viszont rossz ez a kivétel, mert lehetőséget ad a trükközésre: a polgármester annak ad munkát, akit nem „szeret”, aki viszont jól fekszik nála, az továbbra is „ingyen” kapja a segélyt. Ez látszik a felmérésből is: több helyen csak a romáímak, jutott” munka, nekik dolgozniuk kellett a segélyért, a „fehéreknek” nem. Persze azt sem szabad elfelejteni, hogy milyen összegről beszélünk: a szociális segély havi 61,20 euró, két felnőtt négy gyerekkel is csak 216,10 euróra számíthat. Éljen meg ebből egy hattagú család... Ennek az intézkedésnek a kudarca is azt bizonyítja, hogy nem lehet erőszakkal, represszív eszközökkel megoldani a romák foglalkoztatását (mint ahogy a nem romákét sem). Igen jói hangzik a kampányokban, hogy nem adjuk ingyen a segélyt, meg kell dolgoznia érte mindenkinek, és ha ezt „ügyesen”, egy kis rasszista felhanggal mondják, akkor a politikus plusz- voksokat kaphat érte a cigányozásra sajnos egyre fogékonyabb választótól. Viszont nagyon jól meg lehet alázni ezzel az embereket, akik azt látják, hogy neki csak azért kell utcát söpörni, még ha az tiszta is, mert roma. Miközben tudjuk, hogy a romáknak ott sem könnyű munkát találni, ahol már munkaerőhiány kezd mutatkozni. Ha nem kezd el az állam intenzívebben és komplexebb módon foglalkozni a legrászorultabb réteggel, akkor marad egyrészt a munkaerőhiány - vagyis a külföldről érkező olcsó munkaerő alkalmazása -, másrészt pedig a több tízezer képzetlen munkanélküli, köztük a roma telepek lakói. FIGYELŐ Állítsuk meg a brüsszeli pénzeket! Ha folytatódik a demokratikus eltolódás Magyarországon, az EU- nak meg kell fontolnia, hogy a 7- es cikkelyt is bevesse (Magyarország szavazati jogának felfüggesztése), véli a Fidesz saját EU-s pártcsaládjának, az Európai Néppártnak a szóvivője, Siegfried Mure^an. Nem csitul tehát a botrány a CEU miatt, a Néppárt több politikusa, Orbán Viktor régi szövetségesei is kifejezték nemtetszésüket. Mure^an a nemzeti konzultációt is kritizálta. Szerinte azt a kérdést kéne feltenni a magyaroknak, hogy továbbra is szeretnék-e élvezni az előnyöket, amelyeket az EU-tagság hozott nekik, beleértve a jogot, hogy bárhol Európában élhessenek, hogy szabadon utazhassanak, hogy tanulhassanak, és hogy akaiják-e a sok milliárd eu- rónyi uniós támogatást. (444.hu) A Szíriával kapcsolatos amerikai álláspont alakulása 2011 óta Az Egyesült Államok péntek hajnalban manőverező robotrepülőgépekkel csapést mért Szíriában egy Homsz tartománybeli légi támaszpontra. Ez volt a megtorlás a Bassár el- Aszad rendszerének tulajdonított keddi Hán Sejkún-i vegyifegyver- támadásra. Az Egyesült Államok részvételének alakulását a szíriai konfliktusban az AFP francia hírügynökség foglalta össze. 2011. április 29-én, egy hónappal a rendszer által erőszakosan elnyomott első békés tüntetések után Washington gazdasági szankciókat léptetett életbe több szíriai vezető ellen. Május 19-én Barack Obama akkori amerikai elnök felszólította Aszad szíriai elnököt, hogy vezényelje le az átmenetet, vagy távozzon a hatalomból. Előző nap Washington személyesen Aszad ellen is büntetőintézkedéseket rendelt el. Július elején Robert Ford damaszkuszi amerikai nagykövet a szíriai vezetéssel dacolva ellátogatott a hadsereg által ostromlott közép- szíriai Hamába, ahol óriási tüntetést tartottak. Augusztus 18-án Obama és nyugati szövetségesei első ízben szólították fel Aszadot a távozásra. Október 24-én az amerikai nagykövet biztonsági okokból távozott Szíriából. Damaszkusz visszarendelte washingtoni nagykövetét. Robert Ford ezután többször is Törökországba utazott, ahol az ellenzék vezetőivel találkozott. 2013 nyarán a szíriai rendszert azzal vádolják meg, hogy vegyifegyver- támadást hajtott végre a Damaszkusz melletti Gútában, amelyben több mint 1400 ember halt meg. Barack Obama az utolsó pillanatban tett le arról, hogy az amerikai hadsereg légitámadást intézzen a rendszer létesítményei ellen, és szeptemberben megállapodást kötött Moszkvával a szíriai vegyifegyver arzenál felszámolásáról. A következő hónapokban Obama kilátásba helyzete, hogy cselekedni fog, ha Szíria átlépi ezt a tiltott vonalat. 2014. szeptember 23-án az Egyesült Államok a dzsihádista lázadók ellen harcoló nemzetközi szövetség élén első ízben támadta meg az Iszlám Államot, új frontot nyitva a szélsőséges iszlamista szervezet elleni harcban, amelynek iraki állásai már korábban légitámadások célpontjai voltak. Azóta az Egyesült Államok közel 900 katonai tanácsadót, a különleges erők tagjait és tüzéreket vonultatott fel Szíria északkeleti térségébe. A haditengerészet ágyúi a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) arab-kurd szövetséget támogatják az Iszlám Állam szíriai „fővárosa”, Rákká elleni offenzívában. 2015. szeptember 30-án Oroszország légi csapásokat indított a szorult helyzetben lévő kormányhadsereg támogatására, amely ettől kezdve fokozatosan foglal vissza területeket a lázadóktól. 2016-ban az Egyesült Államok és Oroszország, amely megkerülhetetlen tényezővé vált a szíriai kérdésben, több, rövidesen meghiúsuló tűzszünetet is kezdeményezett. 2016. december 30-án az Egyesült Államok bevonása nélkül fegyver- szünet lépett életbe egy orosz-török megállapodás alapján. Egy héttel korábban a kormányhadsereg visszafoglalta Aleppót. 2017. március 30-án Rex Tillerson amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy a „szíriai nép fog dönteni” Aszad sorsáról. Nikki Haley, az Egyesült Államok állandó ENSZ- képviselője úgy foglalt állást, hogy Washington nem tekinti többé Aszad távozását a konfliktus lezárása elsődleges kérdésének. Április 3-án azonban a nagykövet már azt hangozatta, hogy a szíriai nép nem akaija Aszadot tovább a hatalomban. Április 4-én a Fehér Ház keményebb hangnemet ütött meg az aznapi vegyifegyver-támadásért felelősnek tartott Aszaddal szemben. A szíriai Idlíb tartományban légi csapások következtében 86 ember halt meg, több százan egészségkárosodást szenvedtek. Az Egészségügyi Világ- szervezet (WHO) és az Orvosok Határok Nélkül (MSF) segélyszervezet ideggázmérgezés tüneteit azonosította az áldozatokon. A támadás másnapján Donald Trump amerikai elnök akcióba lépett. „Nem tűrhetjük az Aszad-rezsim e gyűlöletes tetteit” - mondta, és elismerte, hogy „a Szíriával és Aszaddal kapcsolatos álláspontja egyértelműen megváltozott”. Tegnapra virradóra a Földközitengeren állomásozó két amerikai hadihajóról 59 Tomahawk manőverező robotrepülőgépet indítottak egy szíriai légi támaszpont ellen. (MTI)
