Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-08 / 83. szám, szombat

www.ujszo.com | 2017. április 8. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Aranyélet Mi végre a jó könyv? Olvasni felesleges, megenni nem lehet A héten eldőlt, hogy jó dolgunk lesz. Nem kell ezentúl semminek utá- najámi, tények, ered­mények után kutatni, az államot el­lenőrizni. Elég, ha írunk valamit. Bármit. Ami tetszik az embereknek. Nem munka lesz az újságírás, hanem szórakozás. A tényeket nem kell feltárni. Sem nekünk, sem a civilek­nek. írunk, írogatunk. Ha mélyebbre ástunk, eddig sem olvasták sokan. De az a pár is számít, aki olvasta, úgy látszik. Most már lemegy ez a gond is. Aztán szépen lassan írni sem kell majd. Minden újságíró csak a mennyezetet fogja bámulni. Asz­talon a láb, fej mögött a kéz. Zsebben a pénz. A látszat miatt még szükség lesz ránk. Néha szólunk majd egy­máshoz, de nem sokat. Nehogy va­lami kellemetlent mondjunk, ami­nek esetleg utána kellene nézni. Csend lesz, nyugalom. Megerőltető a könyvkiadás is. Minek az a sok munka? Megírni egy regényt. Egy verset. Novellát. Ta­nulmánykötetet! Kritikai kiadás - érdekel ez komolyan valakit? Nem egyszerűbb leosztani a pénzt haveri alapon? Ráadásul nem is a szöveg, hanem a képek számítanak. Azt nézi mindenki. A klasszikusoknál is. Nem a forráskritika a fontos, hanem hogy ki rajzol. Szerkeszteni meg jó bárki, aki ismeri a helyesírást. Kija­vít bármit. Csak úgy nézzen ki, mint egy könyv. Borító, és közte lapok. A végtermék. Egy könyvtárgy. Gyár­tunk könyvtárgyat. A hasznot úgy is Aranyban Méryk. * Mi végre a jó könyv? Minek ez a sok lom? Olvasni felesleges, meg­enni nem lehet. Páran, akik mégis férfimunkának hisszük az olvasást, csak „léha tudománytól zabáltan el­henyéljük a napot, az isten napját! nemzet életét”! De már szerencsére nem lesz ez így tovább. Mi is meg­gondoljuk. Kényelmesebb nélküle. A fiataloknak pedig ezt a lehetőséget már ne is adjuk meg. Ne olvassanak, ne tanuljanak. Felesleges. Egyetem? Minek! Tudás alapú társadalom? De milyen tudással? Kell az nekünk? A tananyag nagyobb része politikailag úgysem korrekt. Megállapíttatott. Vagyis hogy korrekt. Csakhogy ép­pen az a baj. Mert a korrektség nem jó. Akarom mondani a politikai kor­rektség. Az a nem jó. Belezavarod­tam. De ez mától már mindegy is. * Ehhez kellene magyarázó láb­jegyzet? Tényleg érdekel valakit, hogy a magyar állam illusztrátor (Jankovics Marcell) alapján vá­lasztott kiadót az Arany János-év ünnepi kiadványához, mégpedig a szakmailag nem igazán jegyzett szlovákiai MéryRatiót? Közmunka (Lubomlr Kotrha karikatúrája) Nem segít a „kényszermunka" LAJOS P. JÁNOS N em tartalmaz sok meglepő megállapítást az Etnikai és Kultu­rális Kutatások Központjának (CVEK) napokban nyilvános­ságra hozott tanulmánya: csak azt mondja el, amit már régen tudtunk. A közmunka nem biztosít kiutat a munkanélküliség­ből, sem romáknak, sem nem romáknak. Abból a szempontból viszont fontos, hogy megerősíti: a közmunka szinte semmi másra nem szolgál, csak hogy a többség megnyugodjon, senki sem kapja ingyen a segélyt, meg kell dolgozni érte, akkor is, ha annak a munkának semmi értelme. Ezt már sejteni lehetett akkor is, amikor 2014-ben bevezették, hogy le kell dolgozni a segélyt, pontosabban azt, hogy csak az kaphat segélyt, aki legalább havi 32 óra közmunkát végez. Persze tettek egy kivételt is: mind­ez csak akkor érvényes, ha a község tud munkát biztosítani. Ez a kivétel egyrészt jó - nem esünk abba a hibába, mint Magyarország, ahol végképp nem kap szociális segélyt az, aki nem dolgozik, akár akad neki munka, akár nem. Nem beszélve arról, hogy Magyarországon teljes munkaidőben kell dolgozniuk éhbérért a rászorulóknak. Másrészt viszont rossz ez a kivétel, mert lehetőséget ad a trükközésre: a polgármester annak ad munkát, akit nem „szeret”, aki viszont jól fekszik nála, az továbbra is „ingyen” kapja a segélyt. Ez látszik a felmérésből is: több helyen csak a romáímak, jutott” munka, nekik dolgozniuk kellett a segélyért, a „fehéreknek” nem. Persze azt sem szabad elfelejteni, hogy milyen összegről beszélünk: a szociális segély havi 61,20 euró, két felnőtt négy gyerekkel is csak 216,10 euróra számíthat. Éljen meg ebből egy hat­tagú család... Ennek az intézkedésnek a kudarca is azt bizonyítja, hogy nem lehet erő­szakkal, represszív eszközökkel megoldani a romák foglalkoztatását (mint ahogy a nem romákét sem). Igen jói hangzik a kampányokban, hogy nem adjuk ingyen a segélyt, meg kell dolgoznia érte mindenkinek, és ha ezt „ügyesen”, egy kis rasszista felhanggal mondják, akkor a politikus plusz- voksokat kaphat érte a cigányozásra sajnos egyre fogékonyabb választó­tól. Viszont nagyon jól meg lehet alázni ezzel az embereket, akik azt látják, hogy neki csak azért kell utcát söpörni, még ha az tiszta is, mert roma. Mi­közben tudjuk, hogy a romáknak ott sem könnyű munkát találni, ahol már munkaerőhiány kezd mutatkozni. Ha nem kezd el az állam intenzívebben és komplexebb módon foglalkozni a legrászorultabb réteggel, akkor ma­rad egyrészt a munkaerőhiány - vagyis a külföldről érkező olcsó munka­erő alkalmazása -, másrészt pedig a több tízezer képzetlen munkanélküli, köztük a roma telepek lakói. FIGYELŐ Állítsuk meg a brüsszeli pénzeket! Ha folytatódik a demokratikus el­tolódás Magyarországon, az EU- nak meg kell fontolnia, hogy a 7- es cikkelyt is bevesse (Magyaror­szág szavazati jogának felfüg­gesztése), véli a Fidesz saját EU-s pártcsaládjának, az Európai Nép­pártnak a szóvivője, Siegfried Mure^an. Nem csitul tehát a bot­rány a CEU miatt, a Néppárt több politikusa, Orbán Viktor régi szö­vetségesei is kifejezték nemtet­szésüket. Mure^an a nemzeti konzultációt is kritizálta. Szerinte azt a kérdést kéne feltenni a magyaroknak, hogy továbbra is szeretnék-e él­vezni az előnyöket, amelyeket az EU-tagság hozott nekik, beleértve a jogot, hogy bárhol Európában élhessenek, hogy szabadon utaz­hassanak, hogy tanulhassanak, és hogy akaiják-e a sok milliárd eu- rónyi uniós támogatást. (444.hu) A Szíriával kapcsolatos amerikai álláspont alakulása 2011 óta Az Egyesült Államok péntek hajnalban manőverező robot­repülőgépekkel csapést mért Szíriában egy Homsz tarto­mánybeli légi támaszpontra. Ez volt a megtorlás a Bassár el- Aszad rendszerének tulajdonított keddi Hán Sejkún-i vegyifegyver- támadásra. Az Egyesült Államok részvételének alakulását a szíriai konfliktusban az AFP francia hírügy­nökség foglalta össze. 2011. április 29-én, egy hónappal a rendszer által erőszakosan elnyomott első békés tüntetések után Washing­ton gazdasági szankciókat léptetett életbe több szíriai vezető ellen. Május 19-én Barack Obama akkori amerikai elnök felszólította Aszad szíriai elnököt, hogy vezényelje le az átmenetet, vagy távozzon a hatalom­ból. Előző nap Washington szemé­lyesen Aszad ellen is büntetőintéz­kedéseket rendelt el. Július elején Robert Ford damasz­kuszi amerikai nagykövet a szíriai vezetéssel dacolva ellátogatott a hadsereg által ostromlott közép- szíriai Hamába, ahol óriási tüntetést tartottak. Augusztus 18-án Obama és nyu­gati szövetségesei első ízben szólítot­ták fel Aszadot a távozásra. Október 24-én az amerikai nagy­követ biztonsági okokból távozott Szíriából. Damaszkusz visszarendel­te washingtoni nagykövetét. Robert Ford ezután többször is Törökor­szágba utazott, ahol az ellenzék ve­zetőivel találkozott. 2013 nyarán a szíriai rendszert az­zal vádolják meg, hogy vegyifegyver- támadást hajtott végre a Damaszkusz melletti Gútában, amelyben több mint 1400 ember halt meg. Barack Obama az utolsó pillanat­ban tett le arról, hogy az amerikai hadsereg légitámadást intézzen a rendszer létesítményei ellen, és szep­temberben megállapodást kötött Moszkvával a szíriai vegyifegyver arzenál felszámolásáról. A követke­ző hónapokban Obama kilátásba helyzete, hogy cselekedni fog, ha Szíria átlépi ezt a tiltott vonalat. 2014. szeptember 23-án az Egye­sült Államok a dzsihádista lázadók ellen harcoló nemzetközi szövetség élén első ízben támadta meg az Isz­lám Államot, új frontot nyitva a szél­sőséges iszlamista szervezet elleni harcban, amelynek iraki állásai már korábban légitámadások célpontjai voltak. Azóta az Egyesült Államok közel 900 katonai tanácsadót, a kü­lönleges erők tagjait és tüzéreket vo­nultatott fel Szíria északkeleti térsé­gébe. A haditengerészet ágyúi a Szí­riai Demokratikus Erők (SDF) arab-kurd szövetséget támogatják az Iszlám Állam szíriai „fővárosa”, Rákká elleni offenzívában. 2015. szeptember 30-án Oroszor­szág légi csapásokat indított a szorult helyzetben lévő kormányhadsereg támogatására, amely ettől kezdve fo­kozatosan foglal vissza területeket a lázadóktól. 2016-ban az Egyesült Államok és Oroszország, amely megkerülhetet­len tényezővé vált a szíriai kérdés­ben, több, rövidesen meghiúsuló tűzszünetet is kezdeményezett. 2016. december 30-án az Egyesült Államok bevonása nélkül fegyver- szünet lépett életbe egy orosz-török megállapodás alapján. Egy héttel ko­rábban a kormányhadsereg vissza­foglalta Aleppót. 2017. március 30-án Rex Tillerson amerikai külügyminiszter kijelentet­te, hogy a „szíriai nép fog dönteni” Aszad sorsáról. Nikki Haley, az Egyesült Államok állandó ENSZ- képviselője úgy foglalt állást, hogy Washington nem tekinti többé Aszad távozását a konfliktus lezárása elsőd­leges kérdésének. Április 3-án azon­ban a nagykövet már azt hangozatta, hogy a szíriai nép nem akaija Asza­dot tovább a hatalomban. Április 4-én a Fehér Ház kemé­nyebb hangnemet ütött meg az azna­pi vegyifegyver-támadásért felelős­nek tartott Aszaddal szemben. A szí­riai Idlíb tartományban légi csapások következtében 86 ember halt meg, több százan egészségkárosodást szenvedtek. Az Egészségügyi Világ- szervezet (WHO) és az Orvosok Ha­tárok Nélkül (MSF) segélyszervezet ideggázmérgezés tüneteit azonosí­totta az áldozatokon. A támadás más­napján Donald Trump amerikai el­nök akcióba lépett. „Nem tűrhetjük az Aszad-rezsim e gyűlöletes tetteit” - mondta, és elismerte, hogy „a Szíriá­val és Aszaddal kapcsolatos állás­pontja egyértelműen megváltozott”. Tegnapra virradóra a Földközi­tengeren állomásozó két amerikai hadihajóról 59 Tomahawk manőve­rező robotrepülőgépet indítottak egy szíriai légi támaszpont ellen. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents