Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-07 / 82. szám, péntek
10| TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2017. április 7. | www.ujszo.com Megmenekülhetnek a tengeri tehenek Hazudnak a gyártók a laptopok üzemidejéről Egyes márkák esetében a reálisnak titulálható üzemidő akár 50 százalékkal alacsonyabb is lehet a hirdetettnél (Képarchívum) TUDOMÁNY A floridai lamantinok, vagy ahogy jobban ismerjük őket, a tengeri tehenek az 1970-es évek elején majdnem teljesen kihaltak, alig pár száz egyedet számláltak. Azóta viszont a sikeres környezetvédelmi programnak hála szépen elszaporodtak, a legutóbbi becslések szerint 6620 egyed él - írja a Washington Post. Bár a popuációt még nem sikerült mindenhol teljesen helyreállítani, az Egyesült Államok halászati és vadvédelmi szolgálata a javuló tendenciát látva elvette a fajtól a „veszélyeztetett” státuszt, éj most már csak az enyhébb, „fenyegetett” státuszt alkalmazza az esetében. Sokan attól félnek, hogy a magasabb védettségi fokozat elvesztésével megint sok hátrány érheti az állatokat. Még nincs terv a hajók által okozott halálozások csökkentésére, pedig az elmúlt években rekordokat döntött az esetek száma a lamantinmentő Save the Manatee Club szerint. Amiatt is többen aggódnak, hogy Trump elnök úgy általában vissza akarja fogni a környezetvédelmet, beleértve a vadállatok és a vizek védelmét is. (index) MTI-HÍR Nem könnyű az igényeinkhez igazán paeszoló laptopot választani. A kereskedések által kínált számtalan notebook legtöbb tulajdonsága szerencsére objektív, így nem jelent problémát a súly, a kijelzőméret, vagy éppen a számítási teljesítmény alapján kezelhetőre szűkíteni a megfelelőnek tűnő modellek kőiét. Persze akad néhány nagyon nehezen ellenőrizhető tényező is, például minden együttérzésünk azoknak, akik a lehető leghosszabb üzemidejü modellt szeretnék kiválasztani a listájukon landolt noteszgépek közül. A laptopok adatlapjain feltüntetett akkus üzemidő csak egy becslés. A gyártók saját tesztekkel határozzák meg ezeket az értékeket, és természetesen arra törekednek, hogy minél jobb fényben tüntessék fel a termékeiket, hiszen az üzemidő döntő választási szempont lehet a vásárlók számára. Ezek az adatok sajnos ritkán egyeznek a valósággal, a gyártók által „tipikus” jelzővel illetett üzemidők sok esetben köszönőviszonyban sincsenek azzal, amit a vásárlók aztán a gyakorlatban tapasztalnak. A vásárlási tanácsadással és fogyasztóvédelemmel foglalkozó Which? portál megpróbált tiszta vizet önteni a pohárba, így az összes 2016 januárja óta náluk megfordult notebooknak az üzemidejét lemérték. Kétféle tesztet végeztek: az egyik során videókat kellett lejátszaniuk a laptopoknak, a másik során pedig wifikapcsolaton keresztül internetet böngésztek a termékekkel. Összesen hét gyártó hatvanhét termékét tesztelték; Acer (8), Apple (3), Asus (8), Dell (10), HP (12), Lenovo (20), Toshiba (6). Megállapításaik lesújtóak, hiszen az összes gyártó közül kizárólag az Apple által megadott információkban bízhatnak meg nyugodtan a vásárlók, egyes márkák esetében a reálisnak titulálható üzemidő akár 50 százalékkal alacsonyabb is lehet a hirdetettnél. A Which? természetesen megkereste a laptopgyártókat az eredményeivel. A vállalatok egybehangzó tájékoztatása szerint az üzemidőbeli eltérések magyarázata, hogy minden vásárló esetében mást jelent a „tipikus” használat, ezt a nagyon konkrét körülmények óriási mértékben befolyásolják. Tévéadással feltörhető okostévék Az internet atyja kapta a Turing-díjat Bernes-Lee a pályafutása megkoronázásaként értékelte a Turing-díjat, ugyanakkor elmondta, hogy szerinte az elismerés inkább a világhálónak mint projektnek szól, és annak az erős nemzetközi együttműködésnek, amely munkájában segítette (Fotó: Wikipédia) Amit el lehetett rontani, azt el is rontották - így beszélt egy kutató a Samsung által használt Tizen operációs rendszerről a Kaspers- ky Labs kiberbiztonság konferenciáján. Az internetre csatlakozó (IoT) eszközökön, okostévéken és mobilokon egyaránt használt operációs rendszer tele van biztonsági hibákkal - állítja Ami- hai Neiderman. A Tizen eredetileg az Intel és a Nokia projektje volt, de megvette a Samsung, és 2013-ban összegyúrta a saját, Bada nevű operációs rendszerével. Ez is a Linux- kernelre épül és sok nyílt forráskódú szoftver fut rajta, akárcsak az Androidon. Az irányította a figyelmet a Ti- zenre, hogy a CIA kiszivárgott dokumentumaiból kiderült, egy USB-memória segítségével megtámadható a Samsung okostévéinek a rendszere. Azóta egy másik támadási módszerre is fény derült, akár a sugárzott tévéadásba ültetett kód is képes kárt okozni a tévéken. Niederman viszont tovább elemezte a Tizen kódját, és arra jött rá, hogy a TizenStore nevű alkalmazásboltban is súlyos hibák vannak, és ezek kihasználásával az egész készülék fölött átvehető az irányítás. A Samsung már együttműködik a kutatóval, hogy kijavítsák a hibákat. A Samsung közölte, hogy az eszközbiztonság és a felhasználók magánszférájának védelme kiemelten fontos neki, és amennyiben felmerül egy sebezhetőség, a hiba elhárítására gyors és hatékony megoldást kínálnak. Ezért is fontos a rendszeres szoftverfrissítés, amellyel az eszközök biztonságosak maradnak. A Samsung felhívta a figyelmet a Bug Bounty programjukra is, amelynek éppen az a célja, hogy azonosítsák és megszüntessék a lehetséges biztonsági réseket. (Index) MTI-HÍR Tim Berners-Lee, a világháló (World Wide Web) feltalálója kapta idén az informatika Nobeljeként számon tartott Turing-díjat. A tragikus sorsú második világ- háborús kódfejtőről, Alan M. Tu- ring brit matematikusról elnevezett, egymillió dollárral járó díjat az Amerikai Informatikai Társaság (AMC) ítéli oda évente, és a Google finanszírozza. Az AMC kedden jelentette be, hogy az idei díjazott a 61 esztendős Tim Bemers-Lee, akit 2004-ben lovaggá ütött II. Erzsébet királynő, és akit a 20. század száz legfontosabb személye között nevezett meg a Time magazin. Bernes-Lee a pályafutása megkoronázásaként értékelte a Turing- díjat, ugyanakkor elmondta, hogy szerinte az elismerés inkább a világhálónak mint projektnek szól, és annak az erős nemzetközi együttműködésnek, amely munkájában segítette. A tudós sokszor figyelmeztetett rá, hogy a világháló egyre inkább ki van téve a kormányzati és az üzleti szféra befolyásának, és minden eszközzel őrizni kell a rendszer nyílt, semleges jellegét. Hogy wwwolt? Timothy John Bemers-Lee brit fizikus 1991. augusztus 6-án tette nyilvánossá a világ első weboldalát, az info.cem.ch-t, amit Genfben, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) székhelyén fejlesztett ki kollégája, Robert Cailliau támogatásával. A következő fontos lépésre két év múlva került sor, amikor a net nyilvánosan használhatóvá vált, és megalkotója teljes mértékben lemondott a licenszdíjakról és a szabadalmakról. A programozók erre az alapra építve fejleszthették a netet, amin ma már több mint egymilliárd weboldal található. A világháló a hipertext és az internet eszközeinek összeházasításával az információk kényelmes elérését és globális megosztását egyaránt lehetővé tette. Bemers-Lee 1994-ben Bostonba költözött, ahol a Massachusettsi Műszaki Egyetemen (MIT) megalapította a World Wide Web Konzorciumot (W3C). Manapság az Egyesült Államok és Nagy- Britannia között osztja meg idejét, mint az MIT és az Oxfordi Egyetem professzora. Akár a sugárzott tévéadásba ültetett kód is képes kárt okozni a tévéken (Képarchívum) A floridai lamantinok, vagy ahogy jobban ismerjük őket, a tengeri tehenek az 1970-es évek elején majdnem teljesen kihaltak (Fotó: Wikipedia)
