Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-06 / 81. szám, csütörtök
10| KULTÚRA 2017. április 6. | www.ujszo.com PENGE Új vizeken Pár hónappal ezelőtt az irodalmi élet állóvize nem akármilyen áramlattól mozdult meg: megjelent Térey János Őszi hadjárat című verseskötete. Megkerülhetetlen irodalmi szereplők (majdnem) összes verseinek gyűjteményes kiadása illő és üdvös feladat, más kérdés, mennyire kedvez ez a szerAYHAN k GÖKHAN ■ KRITIKAI r°vata jkgp zőnek és mennyire az olvasónak. Rejt-e magában kockázatot? Véleményem szerint: igen. Térey nehéz anyag, ömlesztett formában talán nem ördögtől való, ha azt feltételezem: nem ugyanazt a hatást éri el, mint egy gondos válogatás. A kevesebb néha több, és ezzel itt most nem a versek minőségét vonom kétségbe, hacsak azt nem, hogy a befogadhatóságuk sikere kerül veszélybe. A kötet több kérdést vet fel, mint gondolnánk, rögtön úgy, hogy bele sem kell hozzá nézni a könyvbe. Miért most jött el az ideje a kötet megjelenésének? Lezárása valaminek, hogy a régivel, az eddigi Térey-hagyománnyal szakítva valami új fejezet vegye kezdetét ebben az eddig is markáns és meghatározó költészetben? Megannyi kérdés, amikre a kiadvány nem ad egyértelmű választ. Az átválogatott, helyenként átdolgozott versek együttesen így is több mint hétszáz oldalt tesznek ki. Térey j egyzete ad hírt a versek „ráncfelvarrásáról”, mint úja: „Élve az utolsó kézvonás lehetőségével korrigáltam fiatalkori írásaim számtalan esendőségét, enyhítettem bőbeszédűségüket...”. Érdekes egyben látni, hogy az első kötetek, a Szétszóratás, A természetes arrogancia, A valóságos Varsó nyers, arrogánsán durva versbeszéde miképpen vált egy nyugodtabb, mérsékeltebb hangra, és ezzel együtt más változás is megfigyelhető: új témák szivárognak be a szövegekbe, ahogy Térey János drámáiban, úgy verseiben is a közélet, a politika felé fordul a szerző, ironikus és okos meglátásai, ha az életben nem, a helyzet tisztán látásában mindenképp segítenek. Az elmúlt években megjelent kötetek pedig, az Ultra vagy a Moll egy klasszici- zálódott, visszafogottabb Téreyt mutatnak be. Találgatásra adhat okot, milyen irányokat vesz fel ajövőben Térey János, a mostani, nagy volumenű vállalkozás után merre folytatódik ez a mindig színes, mindig egyedi és mindig meglepetésekkel előrukkoló költészet. Térey János: Őszi hadjárat. Libri Kiadó, 2016. 816 oldal. Értékelés: 9/10 TÉREY JÁNOS Őszi hadjárat Dokufilm Heath Ledgerről Los Angeles. I Am Heath Led- ger címmel dokumentumfilm készült a 2008-ban elhunyt Oscar- díjas színész életéről. A film első részleteit kedden, Ledger születésnapján tették közzé az interneten. Az ausztrál színész, aki gyógyszertúladagolásban halt meg, április 4- én lett volna 3 8 éves. A Spike amerikai csatorna által készített film premierjét április 23- án tartják a New York-i Tribeca Filmfesztiválon. A személyes hangvételű portréfilmben magánfelvételek és eddig be nem mutatott videoanyagok is láthatók. Korábbi barátnője, Cris- tina Cauchi elmondása szerint Led- gemél állandóan volt egy kamera, amellyel videókat készített. (MTI) Helyek másként Andreas Fogarasi Terv című kiállítása-a Pozsonyi Városi Galériában TALLÓSI BÉLA Pozsony. Június 4-ig látható a Pozsonyi Városi Galéria Pálffy-palotabeli kiállító- termében Andreas Fogarasi Bócsben élő magyar-osztrák képzőművész Terv című kiállítása, melyen fotók, installáció, objekt ós videó is látható. A tárlat tárnája a kommunikáció és módjai. „A munkám erősen arról szól, hogyan mutatnak nekünk bizonyos dolgokat - mondta Andreas Fogarasi, amikor arra kértem, vezessen végig pozsonyi kiállításán. - Hogyan mutat nekünk dolgokat a média, hogyan a politikusok. De az is foglalkoztat, hogyan mutatkozik meg számunkra a város, egy-egy épület, formavilága vagy pusztán a homlokzata hogyan kommunikál a világgal. Gyakran kutatom, miből vannak a világ alkotóelemei, amelyek körülvesznek bennünket. Miből vannak épületek, milyenek a felületei, milyen anyagokból épültek.” Skiccek című alkotását hozta fel példaként. „Építkezésnél, burkolásnál használt különböző anyagokból vett mintákat kötöttem csomagba, műanyag pántolószalaggal erősen összefogva. Különféle helyekről személyes vagy esztétikai döntés alapján válogattam össze, de akad olyan elem is, amelynek tágabb értelemben politikai vonatkozása van. Található a csomagokban utcakő a Váci utcából, amelyet a felújításkor szereztem, de egy olyan fali csempe is, amelyet a fürdőszobámban cseréltem le.” Az Európa című videó azzal foglalkozik, hogy hivatalos turisztikai emblémáikkal, lógóikkal hogyan mutatkoznak be városok, régiók, országok valamely nemzetközi piacon. Ezeket a lógókat ábécérendben vágtam egymás mellé fekete-fehér képekben mint egy nem működő turisztikai reklámot. Ahelyett, hogy egy neves hely csodáit mutatnák be, lógókkal, vagyis nem komplex képekkel - különleges ikonográfiával, melyben szív-, fa- és virágmotívum is megjelenik - igyekeznek megteremteni egy specifikus unikumot, kommunikációs eszközként”. Andreas Fogarasi: Skiccek A Detroiti Autószalon című fotóinstalláció képeit Andreas Fogarasi a szalon lebontásának munkálatairól fotózta, vagyis azt ábrázolják, ahogy a bemutató épület, tér megszűnik, elveszti funkcióját. „Ezt a teret elölről- hátulról prezentálom, a külső tükrös csillogást hátulról is láthatja a tárlatlátogató. A hátoldalt olcsó anyaggal mutatom be. A fotókkal ellátott tükörfalak között mozogva a szemlélő a tükörfelületekben saját magát is látja. De a kiállítótér padlóját, falait is érzékeli a tükrökben, tehát sose tudja a művet úgy megnézni, hogy magát ne lássa a kiállításban.” A 2000-es év emlékműve című makett egy nem konkrét helyszínre megtervezett emlékművet mintáz. „Ezt az emlékművet a 2000-es évnek (Fotók: GMB) állítom, amely több nemzedéknek olyan számot jelentett, amely a jövőt jelképezte. Most nagyon sokáig nem lesz olyan szám, amely betölthetné ezt a szerepet. Vagyis amely hozzásegítene megint ahhoz, hogy olyan lelkesedéssel nézzünk a jövőbe, mint 2000 előtt, és ne csupán valamiféle homályos kép lebegjen előttünk. A maketten betonszerkezeten megjelenített kétezres szám már inkább a múltról szól. Arról a múltról, amelyben a jövő még jelentett valamit.” Andreas Fogarasi Bécsben született, édesapja és édesanyja is magyar. A 2007-es Velencei Biennálén a Magyar Pavilonban bemutatott Kultur und Freizeit (Kultúra és szabadidő) című videoinstallációját Aranyoroszlán díjjal jutalmazták. Rendhagyó költészet napi „matiné" Tőzsér Árpádnak tavaly nyáron Imágók címmel jelent meg verskötete, amelynek fővárosi bemutatója tegnapelőtt volt a Pozsonyi Magyar Intézetben, és hamar átalakult költészet napi rendezvénnyé. Ezért nem éreztünk semmiféle késést, sőt, a szervezők pont egy héttel előzték meg az április 11-i esedékességet. A kora délutáni kezdés sejteni engedte, hogy a nyugdíjas pályatársak és a helyi magyar szakos egyetemisták jelenlétére számítanak, és mindkét célcsoport képviseltette is magát. A kötetért a szerző megkapta a legrangosabb hazai magyar költői elismerésnek számitó Forbáth Imre-díjat. A 80 feletti költők nem sűrűn gyarapítják életművüket. Az Imágók ráadásul strukturális újdonságokat is hozott. A kötött versformákat háttérbe szorítja a szabad vers, a szerző állandó témái, mint az idő, a történelem, a filozófia és a mitológia mellett pedig újak is megjelentek a kötetben. Az Imágókat Zalán Tibor magyar- országi költő méltatta, akiről a végén az is kiderült, mi a közös benne és Tőzsér Árpádban. „Élete nyolcvanéves teniszcsatáját vívja rendületlenül, magát szerényen dilettánsnak tartva Tőzsér költő, miközben az erőművészek megcsodálni való könnyedségével dobálódzik nevekkel, művekkel, művek hőseivel, hősök kultúrhistóriai műveivel. Az ő fölényesen könnyed és biztos és költői filozófiája számára nincsenek fontosabb vagy kevésbé érdemes történések tapasztalásban, legyenek azok az élet reáliái, vagy az olvasmányok irrealitásban magukat föltaláló, más dimenziókban helyükre találó, reáliái” - véli Zalán, aki nem valamiféle összegző szándékot lát az új versekben, hanem „a történetben, történelemben, történetiségben tobzódó, világport taposó, de mindeközben a szülőföldjén álló világpolgárt, aki tagadhatatlanul élvezkedik gazdagsága jussán”. A beszélgetés elején Tőzsér indulásáról, útkereséséről hallhattak a fiatalok, az én-központú versektől a világ kitágulását érzékelő költőn át az antológiaszerkesztőig. Az Egyszemű éjszaka című, fiatal költőket bemutató fontos válogatás kapcsán a beszélgetést vezető Hizsnyai Zoltán megkérdezte Tőzsértől, hogy szerinte merre tart ma a költészet. A válasz pedig minden volt, csak nem„költé- szetnapi”. „Átmeneti korszaknak érzem ezt a mostanit. Valahonnét jöttünk, valahová tartunk, de nehezen tudnám megfogalmazni, miben élünk most. A posztmodem szerzők már korábban rájöttek, hogy előre nem vezet út, ezért hátra fordultak, újraértelmezve azt, ami volt. Ennek a kornak se filozófiája nincs, se költészete. Nincsenek versélményeim, hiába olvasok ma is sok verset. Ennél fogva a költők feladatának az értékek átmentését tartom. Az internet rászabadította a dilettánsok siserehadát az irodalomra, a költészetnek ma már nincs tétje. Nincsenek mantinelek, követelmények. Úgyhogy szeretném én is menteni, amit értéknek tartok” - mondta Tőzsér, egy anekdotával toldva meg az eszmefúttatást. Egy nyugati író a múlt század közepén hajótörést szenvedett India partjainál, és az egyetlen dolog, amit fontosnak tartott megmenteni, verseinek kézirata volt, melyet száj ában tartva úszott partra. Ily módon kellene viszonyulnunk az értékesnek vélt kulturálisjavakhoz. A hazai magyar költészet állócsillaga mostanában fedezte fel magának azt az Allen Ginsberget, akinek költészete fiatalon nem túlzottan érdekelte őt. Az Üvöltést szinte naponta elolvassa. És itt a hasonlóság Zalán Tiborral, aki szintén nemrég „kattant rá” az amerikai beatnemzedék vezéralakjának verseire. Szerinte Bob Dylan helyett inkább neki kellett volna megkapnia az irodalmi Nobel-díjat, hiszen költészetével egy egész generáció irodalmi ízlését határozta meg. (juk)
