Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-06 / 81. szám, csütörtök
www.ujszo.com | 2017. április 6. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Túl az amnesztiákon Az igazi harc csak most kezdődik, és okkal akadnak kételkedők CZAJLIK KATALIN A amnesztiák elr~WT törlését célzó / M M harccal elkezdő- X M m A dött a demokratikus Szlovákia gyógyítása - mondta tegnap Ján Budaj ellenzéki képviselő. Félő azonban, hogy a páciens hamarosan visszaesik, sőt állapota még rosszabb lesz. Szögezzük le: a mečiari amnesztiák az újkori Szlovákia történetének legnagyobb fekélye, amely erőteljesen rányomta a bélyegét az utóbbi két évtized politikai történéseire. Ezért eltörlésük nem csupán támogatandó, hanem egyenesen alapfeltétele az ország további egészséges fejlődésének. Csakhogy eltörlésük csupán az első lépés. Ettől még Mečiar és Lexa vígan folytathatja a gazdálkodást, s tovább élvezhetik szeretteik nyájas gondoskodását. Az igazi harc csak most kezdődik. A vádirat készen áll, elvileg mehetne is az egész a bíróságra. A hazai bírói hatalom összetételét és morális integritását ismerve azonban az emberben okkal merülnek fel kétségek. Hiába, Mečiar mindennel Abba talán kevesen gondoltak bele, mi lesz itt, ha az amnesztiák eltörlése után sem történik semmi. számolt. Nem véletlenül betonozta be az embereit a bírói hatalomba. Ennek legékesebb bizonyítéka Štefan Harabin, aki minden botránya ellenére még mindig a Legfelsőbb Bíróság tagja, s alighanem egy atomtámadást is túlélne. Abba azonban talán kevesen gondoltak bele, mi lesz, ha az amnesztiákat eltörlik, s mégsem történik semmi. Úgy, mint a Gorilla- vagy a Baštemák-Ugyben, amelyekre nem vonatkozik semmiféle amnesztia. Vagy megint az derül ki, hogy az eset tulajdonképpen meg sem történt. És Mečiar meg Lexa, akik az utóbbi években legalább diszkréten a háttérben maradtak, egyszer csak ország-világ előtt kimondhatják: Látjátok, mi ártatlanok vagyunk! Vajon milyen hatással lenne ez a társadalomra? Nem lehet, hogy még jobban erősödne az évtizedek óta tartó frusztráció, a politikusok pedig megerősítést kapnak abban, hogy bármit megtehetnek? Akárhogy is lesz, a gépezet beindult. Egy biztos: az előttünk álló folyamat nemcsak ifjú országunk demokráciaszintjének lakmuszpapírja lesz, hanem hosszú időre előre megbélyegzi társadalmunk alakulását. Identitászavar (a TA3 hírtelevlzió tegnapi adásában) A Fű, az FBI és az Új Generáció FELEDY BOTOND f indult, hogy a kiberbiztonság- ról írok egy elemzést egy think-tank számára. Az ember ilyenkor háttérbeszélgetéseket szervez, gyűjti az információkat, és néha meglepetés éri, új szempont, vagy egy régebbi mozaikdarab kerül új megvilágításba. Egy plasztikus példa viszont teljesen megváltoztatta a közigazgatás jövőjéről alkotott képemet. Az FBI vezetőjét, James Comedyt azzal bízták meg, hogy toborozzon 2000 új embert a szövetségi rendvédelmi szervhez, ráadásul javarészt kiberbiztonsági gurura lenne szükség, tehát informatikusokra. Comey azt mondta a megrökönyödött törvényhozóknak, hogy sajnos szinte lehetetlen az élvonalbeli hackerekből bárkit is felvenni szövetségi alkalmazottnak, mivel aki az elmúlt három évben elszívott akár egyetlen marihuánás cigarettát, azt tilos alkalmazni. Ez a szabály már alighanem több mint fél évszázados, de érvényes. Úgy fest, komoly fejtörtést okoz az ÚSA-ban, hogy az IT- szakemberek mekkora része szív el időnként egy-egy jointot. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy a fiatalok nemcsak az FBI-hoz nem szegődnek el, hanem közalkalmazásba sem, és nem csak a marihuána miatt. Az új generáció izgalmas szakmákban gondolkozik, és nem feltétlenül csak a pénz miatt. Ami biztos, az az életpálya már végképp a múlté, hogy valaki 23 évesen belép egy munkahelyre, majd 65 évesen elmegy nyugdíjba. Elviekben is, generációsán is, és lassan az állami nyugdíjkasszák állapota miatt is. A közigazgatás emberi erőforrás rendszerét újra kell gondolni néhány területen, a titkosszolgálatoknál, egyéb szerveknél valóban a droggal kapcsolatos kérdések is égetőek lehetnek. Mi várható, mi az a szint, amikor az utánpótlás annyira kritikus lesz, hogy nemzeti érdekké válik a lazább szabályozás, a rugalmasabb fizetés, a flexi munkaidő vagy a néhány évre szóló alkalmazás a határozatlan életpálya helyett? A multiknál és nemzetközi szervezeteknél is hozhat változást a következő generáció: hajlandóak lesznek a fiatalok ingyen gyakomokoskodni? Nemrég egy olyan fiatal tüntetett, aki sátorban lakott az ENSZ-gyakomoksága idején, a zord gyakornoki körülmények miatt. Az uniós intézmények egyébként fizetnek. A, jól mutat majd a CV- dben, ha nálunk dolgozol egy kicsit ingyen” érvre egyre kevésbé vevők. Ráadásul tényleg élni kell valamiből. A könnyű drogok, a felgyorsult munkaerőpiac, az online világban felnőtt generációk keresztmetszetében a régi állami rendszereket és a közigazgatást is újra kell gondolni. A hatékony közigazgatásnak szüksége lesz azokra, akik most semmi pénzért nem állnának be oda. El kell érni, hogy mérlegeljék ezt a karriert is, legalább pár év erejéig. A végén nekünk, polgároknak lenne egyszerűbb az önkormányzatoknál és az állami adminisztrációnál. A hülyének nézés finom művészete FINTA MÁRK H ol vannak már azok az idők, mikor az ügyeskedőket úgy billentették alfélen, hogy a madarakkal repültek hazáig. Hol vannak már azok az idők, mikor anyánk, az állam szájából édes volt az étel, apánk, a kormány szájából szép volt az igaz. Hol vannak már azok az idők, mikor nem volt mindenki szem a láncban, és... Ah, talán nem is voltak ilyen idők soha. S azért nem voltak ilyen idők soha, mert az emberiség történetét mindig végigkísérte a hülyének nézés finom, ősi művészete. Benne van a levegőben, ha belekóstolunk, érezzük az áporodott zamatát. Ott van a génjeinkben is. Mert úgy megy ez, hogy van a politikus, aki valamit el akar hitetni az emberrel, nekigyürkőzik, készülődik kicsit, majd nekifutásból hülyének nézi. Ez pedig egyeseknél tipikus reakciókat szül: ilyenkor a szem automatikusan elkerekedik, zavarossá válik, a nyakizmok pedig egy váratlan impulzustól vezérelve elemyednek és megfeszülnek, bólogatásra kényszerítve az embert. Utána a fül- és farokbehúzó izmok lépnek akcióba, és a legközelebbi sarokba kényszerítik az illetőt. Persze a hülyének nézés finom művészetével próbálkozó politikusok nem mindig járnak sikerrel, de azért igyekeznek. Például a szlovák kormánykoalíció tagjai, akik lépten-nyomon hangoztatják, hogy ennek a kormánynak aztán egy korrupciógyanús ügye sem volt. Például Bugár Béla is mondott egy ilyet a minap. Idézzük csak fel:„Ha ehhez hozzáillesztjük a tudományos akadémia egy másik felmérését, amely szerint 2008 és 2016 között 18 százalékkal nőtt azok száma, akik személyesen nem találkoztak korrupcióval, vagyis tőlük nem kért senki pénzt, akkor látjuk a reális világot. A virtuális világ az, amit az újságírók festenek le, a reális az, hogy 8 év alatt 18 százalékkal csökkent azok aránya, akik személyesen nem találkoztak a korrupcióval.” . Érezzük a hülyének nézés finom művészetét? Nőtt azok száma, akik személyesen nem találkoztak korrupcióval. Margitka néni tehát nem fizetett hálapénzt az orvosnál, Pista bácsinak sem kellett vastag borítékot adnia a hivatalokban, és ilyen-olyan kisebb agrárdotációkért sem kellett apró, pár százalékos províziót ígérni, akármennyi ilyen sztorit hall is innen-on- nan az ember. Az „újságírók által alkotott virtuális világban” a korrupció érzékelésének listáján ugyanakkor az 54. helyen állunk, az EY könyv- vizsgáló cég felmérésében pedig azok a fránya cégvezetők azt mondták, 81 százalékuk tapasztalja, hogy a kenőpénzek és a korrupció az üzleti élet mindennapos része. Itt pedig nem kis.húszasokról, kis ötvenesekről van szó, hanem tízezrekről, százezrekről, milliókról - pláne ha az állammal való üzletelésről van szó. Ahogy Marek Vagovič oknyomozó újságíró is írta a könyvében, de hát ott is vannak olyan dolgok, amelyek a virtuális világban játszódnak, na. Nagyon rossz ez a virtuális világ, kapcsoljuk már ki. Apropó, arról hallottak, hogy a „nincsenek korrupciós ügyeink” kormánykoalíció - a Híd asszisztálásával - épp megmentette a Smer képviselőjét, Stanislav Kubáneket attól a rekordnagyságú, százezres büntetéstől, amelyet azért kapott volna, hogy politikusként is éveken át vállalkozott, és egy cég ügyvivője is volt? Hasonló kihágásért Matovičot ki akaiják szómi a parlamentből, pedig ő „csupán” elfelejtette három év után újfent kérvényezni automatikusan megújuló vállalkozói engedélye felfüggesztését - de Kubánek, aki mindent túlél, 108 ezer euró helyett minden bizonnyal csak 24 ezret fog fizetni büntetésként. Igen, ő az a Stanislav Kubánek, aki a Smer Epetjes megyei erős embere, a tanúvallomások szerint pedig belekeveredett egy gigantikus adócsalási ügybe (állítólag ő intézett el ezt-azt a helyi hivatalokban). Igen, ő az a politikus, akinek a neve felmerült a tavalyi rókusi és kislomnici romaszavazat-vásárlási botránnyal kapcsolatban, ahol állítólag egy cigiért vásárolt valaki voksokat. Egyik ügy sem jelentette azonban pályafutása végét, sőt. Röviden, nincs itt korrupció, tessék oszolni. Hagyjuk a politikusokat gyakorolni a hülyének nézés finom művészetét. FIGYELŐ Lekapcsolják a világítótornyot Több tekintélyes német újság, amerikai, brit, belga és osztrák lapok is kommentárban foglalkoztak a budapesti CEU ellehetetlenítésével. A Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív német lap kiemelte, hogy a budapesti Közép-európai Egyetem Európa legsikeresebb egyetemei közé tartozik, most pedig Orbán Viktor „le akarja kapcsolni ezt a világítótornyot”. Máshol a CEU mintaegyetem lenne, Magyarországon, ahol Orbán államszervező elvvé emelte az „illiberális demokráciát”, nem szívesen látják. A felsőoktatási törvény módosítása mintául szolgálhat a szomszédos államok nacionalistáinak, hatásai elsőként a romániai magyarokat érinthetik. A brit Financial Times szerint a legrangosabb magyar egyetem az alapítójához, Soros Györgyhöz fűződő kapcsolatai miatt vált Orbán Viktor céltáblájává. Orbán, aki korábban maga is Soros-ösztöndíjas volt, de azóta kemény vonalas populistává vált, egyre erőteljesebben bírálja a Soros által támogatott civilszervezeteket, a budapesti születésű nagybefektetőt és jótékonysági alapítványait pedig ámyékhatalomként állítja be. Kim Lane Scheppele, az amerikai Princeton egyetem professzora a lapnak kijelentette: a CEU volt az utolsó egyetem Magyarországon, amelyhez még nem nyúltak hozzá, így csak idő kérdése volt, hogy a kormány megindul ellene. (MTI)
