Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-01 / 77. szám, szombat

Egy kis Picassót fedez­tek fel a menekültek között. Farhad Nouri még csak 10 éves, Afganisztánból szár­mazik, és jelenleg egy szerbiai menekülttá­borban él szüleivel és két öccsével. Ott min­denki kis Picassónak hívja, ezt a nevet azért érdemelte ki, mert jól rajzol és szereti a híres spanyol festőt. F arhad Nouri büszkén mutogatja a család tábori szobájában szét­rakott rajzait, portréit Novak Djokovicsról, a spanyol szürrealista festőről, Sal­vador Daliról és a német kancel­lárról, Angela Merkelről. „Egyszer majd őt is lerajzolom” - mondja az AP riporterének Picassóra utal­va. Mappájában jelenleg a felsorolt portrékon kívül még egy Angelina Jolie-kép is lapul. Modelljeit mo­bilján keresi ki, ha jó fotót talál a kiválasztott személyről, hozzálát, és lerajzolja. Tehetsége révén Nouri a „helyi híresség” státusát is megszerezte. Hírt hoztak róla a nagy hírügy­nökségek, és megannyi lapban bemutatták rajzait. Nemrég pedig Mandy Patinkin amerikai festő is meglátogatta, aki a Nemzetközi Menekültügyi Bizottság tagjaként foglalkozik a menekültekkel, és arra serkenti Donald Trump elnö­köt, hogy legyen elnézőbb, fogad­jon be embereket a háború sújtotta országokból. „Merkel talán csinálhatna valamit a határok megnyitása érdekében” - véli Nouri, aki angolul beszél az amerikai riporterrel. Egy év telt el azóta, hogy elmenekült a háború és az otthoni szegénység elől, s ennyi idő neki elég volt ahhoz, hogy meg­tanulja a nyelvet. Fahrad nemcsak a híres emberekkel foglalkozik, szívesen készít portrét egy-egy családtagról, barátról, me­sebeli kastélyokat is rajzol, a ter­mészet is inspirálja, lefest mindent, ami foglalkoztatja. „Voltam Törökországban és Gö­rögországban is” - ecseteli a mene­külés útvonalát Nouri, aki a Bel­grad melletti táborban tanulással, festéssel, rajzolással tölti ki idejét. „Szeretem lerajzolni az érzéseimet és szeretem a portrékat is.” A Nouri család sok ezer mene­külttel együtt ragadt Szerbiában, amikor a gazdag Nyugat-Európa felé indulva lezárták a határokat és fellángolt a menekültellenesség. Az elkövetkezendő hónapokban aligha sikerül kikerülniük a balkáni országból, és ádépniük az Európai Unió határát. Fahrad azt is elmondta, hogy csa­ládja Svájcba vagy az Egyesült Ál­lamokba szeretne eljutni. A régi, afganisztáni otthonról lassan elho­mályosulnak az emlékek. „Emlékszem milyen volt az ajtó, amikor elmentünk, emlékszem arra a napra” - mondja. „Ha na­gyon összpontosítok, emlékszem valamire.” Jelenlegi otthona a Belgrad melletti Krnjacsa táborban van egy barakk­ban, amelyben a 90-es években a jugoszláviai háború elől menekülők laktak. „Műterme” egy szűk, dohos szoba tele emeletes ágyakkal, ahova egy szekrényt és egy kis asztalt is be­nyomorítottak. Ha a fiú nem rajzol, a többi gye­rekkel játszik, és szerbül is tanul a foglalkozásokon. Általában éjszaka rajzol, mert akkor nyugalma van. „Saját magamat tanítom, néha a YouTube-ot né­zem, onnan tanulok” - mondja. Nagyon reméli, hogy családja Svájcban egy új életet kezdhet. Azt egy nap festő esz, s gitározni is sze­remé. (AP, ug) Angela Merkel mobilképen és Farhad Nouri rajzán i Farhad Nouri és portréi ▼ A kis Picasso X.

Next

/
Thumbnails
Contents