Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)

2017-03-04 / 53. szám, szombat

6 KÜLFÖLD 2017. március 4.1 www.ujszo.com Durvuló német-török viszály Bombafenyegetés volt egy német városban, amelyik nem kért egy török miniszterből A berlini török nagykövetség előtt tüntettek az újságíró elengedéséért (TASR/AP) RÖVIDEN A NATO felhívta az orosz vezérkart Moszkva. Három év szünet után először vette fel a kapcsolatot egymással az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke és a NA­TO Katonai Bizottságának elnö­ke - közölte az orosz védelmi tárca. A felek az atlanti szövetség kezdeményezésére folytattak tegnap telefonbeszélgetést biz­tonsági problémákról, a katonai téren folytatott együttműködés helyreállításáról, az incidensek elkerüléséről. A NATO 2014 áprilisában (a Krím félsziget orosz bekebelezését követően) döntött úgy, hogy egyoldalúan felfüggeszti minden gyakorlati polgári és katonai együttmű­ködését Oroszországgal. (MTI) A Pentagon nem várna a Fehér Házra Washington. Sajtóhírek szerint az amerikai védelmi tárca azt tervezi, hogy a Fehér Ház felha­talmazása nélkül is végrehajt légi csapásokat terroristák ellen. A CNN hírtelevízió szerint a Pen­tagonban a katonai vezetők arról egyeztetnek, hogyan gyorsítsák fel a terrorellenes akciók enge­délyeztetését, úgy, hogy ne kell­jen megvárni a Fehér Ház dönté­sét, hanem maga a tárca, sőt, akár a terepen lévő katonai parancs­nokok is dönthessenek. (MTI) Az al-Shabaab 57 tagjával végeztek Nairobi. Az al-Shabaab szélső­séges iszlamista szervezet leg­alább 57 tagjával végeztek abban a támadásban, amelyet az Afrikai Unió erői és a Szomáliái csapatok közösen hajtottak végre a terro­risták egyik tábora elfen Szomá­lia déli részében. Ez volt a szö­vetséges erők egyik legtöbb ha­lálos áldozatot követelő támadá­sa, amelyet az al-Kaida terrorhá­lózattal kapcsolatban álló szél­sőségesekre mértek. Az al-Sha- baab Szomália déli és középső részén nagy területeket tart el­lenőrzése alatt, és rendszeresen intéz támadásokat polgári léte­sítmények ellen is. (MTI) Március 14.: Trump találkozik Merkellel Berlin. Angela Merkel német kancellár március 14-én Wa­shingtonban megbeszélést foly­tat Donald Trump amerikai el­nökkel - erősítették meg német kormányzati források a wa­shingtoni kormánykörökből ki- szivárgott értesülést. A német kancellár eddig csak telefonon beszélt az új amerikai elnökkel, és a berlini vezetés hivatalos tervei arról szóltak, hogy az első találkozót legkésőbb július ele­jén tartják meg, a G20 csoport hamburgi csúcsértekezletén. Donald Trump hivatalba lépése óta a német-amerikai kormány­zati viszony az előző elnök, Ba­rack Obama idejéhez képest hűvös. A német kormány tagjai közül eddig Sigmar Gabriel kül­ügyminiszter és Ursula von der Leyen védelmi miniszter tár­gyalt Washingtonban. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Ankara/Berlin. Törökország azzal vádolta meg Németor­szágot, hogy kettős mércét alkalmaz, mert hatóságai csütörtökön megakadályozták két török miniszter németor­szági kampányférumát a török alkotmánymódosításról kiírt áprilisi népszavazás ügyében. A miniszterek Recep Tayyip Er- dogan török államfő németországi hívei előtt kampányoltak volna az el­nök jogkörének kiteljesztését elő­irányzó módosítás mellett. A német hatóságok biztonsági megfontolá­sokra hivatkozva vonták vissza a ren­dezvények engedélyét. Mevlut Ca- vusoglu külügyminiszter kijelentette: „A német rendezvények megakadá­lyozása annak a jele, hogy Németor­szág és a Nyugat kettős mércével mér”. Hozzátette, hogy ha szükséges, minden lehetséges eszközzel vála­szolnak a történtekre. Azt is mondta, hogy ha Berlin fenn akarja tartani ba­rátságát Törökországgal, „meg kell tanulnia viselkedni. Ez az üzenetünk Tegnap lemondott a francia elnökválasztási kampányban betöltött tisztségéről Thierry Solare, Francois Fiiion konzer­vatív jelölt egyik szóvivője. A jobboldali képviselő volta 60. politikus, aki elhagyta a csa­ládtagjai feltételezett parla­menti állásaival megvádolt jelölt kampánystábját. Párizs. A Libération baloldali na­pilap szerint egyre nő a Fiiionnal szembeforduló jobboldali képviselők száma, amely tegnap elérte a 71-et. Francois Filíon maga jelentette be, hogy március 15-re beidézték a csa­ládja feltételezett fiktív parlamenti állásai ügyében eljáró vizsgálóbírók, hogy vádat emeljenek ellene. Politi­kustársai arra figyelmeztetik, hogy január 26-án a legnézettebb tévéhír­adó élő adásában maga ígérte meg, hogy amennyiben eljárás indul elle­Jeff Sessions igazságügyi miniszter bejelentette, hogy önként visszavonul a Trump- stáb és orosz tisztségviselők kapcsolatairól folyó vizsgálat­ból, miután kiderült, a kam­pány ideje alatt találkozott az orosz nagykövettel, ám erről nem számolt be szenátusi meghallgatásán. Washington. „Úgy döntöttem, hogy az elnökválasztással bármilyen módon kapcsolatban lévő vala­mennyi jelenlegi és leendő vizsgá­latból kivonom magam” - fogalma­zott Jeff Sessions. Közölte egyúttal, hogy a feladatokat helyette Dana Boente miniszterhelyettes látja majd el. Sessions leszögezte: bejelentését nem szabad úgy értelmezni, mintha ellene bármiféle vizsgálat folyna az ügyben. Elmondta, a Washington­Németországnak.” Bekérették a kül­ügyminisztériumba Németország ankarai nagykövetét is, hogy tilta­kozzanak a két miniszter elleni lépés miatt. Bekir Bozdag igazságügyi mi­niszter pedig bejelentette, hogy le­mondta németországi tárgyalását a német igazságügyi miniszterrel. A feszültség már a hét elején meg­növekedett, a Die Welt című kon­zervatív német lap törökországi tu­dósítójának isztambuli előzetes le­tartóztatását követően. A török ha­tóságok Deniz Yücelt terrorpropa­ganda terjesztésével és közösség el­leni izgatással gyanúsítják. Berlin szerint viszont csupán a munkáját végezte, és a lehető leghamarabb szabadlábra kell helyezni. Berlin szerint az incidens súlyos károkat okozott a német-török viszonyban. Törökországban április 16-án tarta­nak népszavazást az alkotmánymó­dosításról, amely kiszélesítené a mindenkori államfő jogkörét, aki így a végrehajtó hatalom feje lenne. A változtatással megszűnne a Török Köztársaság 1923-as megalakulá­sával létrejött miniszterelnöki tiszt­ség. Németország ad otthont a hatá­ron túli török közösségek legna­ne, visszalép az elnökjelöltségtől, ezért a jobboldal hitelessége múlik az adott szaván. Fiiion szerdán viszont azt mondta: meg fog jelenni az idé­zésen, de „nem lép vissza”. A jelölt politikai gyilkosságnak nevezte az ellene folyó eljárást, és ismét tagadta a vádakat. Az igazságszolgáltatás tu­datta, hogy Fiiion párizsi lakásában házkutatást tartottak a vizsgálóbírók. Közben a novemberi jobboldali előválasztáson második helyen vég­zett Alain Juppé, Bordeaux polgár- mesterének környezete jelezte: Jup­pé készen áll, hogy átvegye az el­nökjelöltséget, ha Fiiion mégis visszalép. Egy friss felmérés szerint ha most tartanák az elnökválasztást, Fiiion nem jutna be a 2. fordulóba, Alain Juppé viszont megnyerné az 1. fordulót Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti front elnöke és Emmanuel Macron független jelölt előtt. Juppé környezete szerint nem bán akkreditált orosz nagykövettel kétszer találkozott, az első találko­zójuk nagyon rövid volt, a második­ra szeptemberben került sor, és azon gyobbjának, mintegy 3 millió tagja közül minden második szavazójog­gal is rendelkezik Törökországban, és akárcsak a 2014-es törökországi elnökválasztás idején, Erdogan is­mét igyekszik elnyerni a szavazatu­kat az elnöki rendszer bevezetéséről tartandó népszavazáson. Bombafenyegetést kapott tegnap a német Gaggenau önkormányzata, amely megakadályozta, hogy a kis­fog magától bejelentkezni az elnök­jelöltségre, jóllehet az 500 képviselői és polgármesteri támogatói aláírást már ő is megkapta az alkotmányta­nács szerint. A Le Párisién című na­pilap tegnap azt írta, hogy Nicolas Sarkozy volt jobboldali államfő (2007-2012), aki eddig ellenezte ezt az alternatívát, beleegyezését adta Alain Juppé jelöltségéhez. Márpedig a francia sajtó szerint a jobbközép Köztársaságiak pártjában továbbra is az exelnök mondja ki a sorsdöntő kérdésekben az utolsó szót. Egy friss felmérés szerint Emma­nuel Macron átvette a vezetést 27%- kal a 2. helyre szorult Marine Le Pen előtt, aki 25,5%-ot érne el az 1. for­dulóban, ha azt most tartanák, míg Fiiion 19%-ra számíthat. Ha Juppé átveszi Fiiion helyét, 26,5%-ot kap­hat az 1. fordulóban és a 25%-ot el­érő Macronnal együtt jutna be a 2. fordulóba. (MTI) jelen volt két szenátusi munkatársa is. Közlése szerint Szergej Kiszljak nagykövettel a terrorizmus elleni harcot és Ukrajna helyzetét vitatták városban kampányoljon az elnöki rendszer bevezetéséről szóló alkot­mánymódosítás mellett a török igazságügyi miniszter. Egy isme­retlen telefonon bejelentette a vá­rosházán, hogy pokolgépet helye­zett el az épületben. A fenyegetést azzal indokolta, hogy az önkor­mányzat megakadályozta Bekir Bozdag igazságügyi miniszter csü­törtök estére tervezett rendezvényét. A brit May a skót függetlenség ellen London. Theresa May brit mi­niszterelnök szerint minden gaz­dasági érv Skócia függetlenné válása ellen szól. A skót gazda­ság a brit belső piacon négyszer akkora értékű kereskedelmet folytat, mint az unióval. A skót export számára az EU csak a 3. legnagyobb piac az Egyesült Ki­rályság és a világ más térségei után - hangsúlyozta May, aki egyben súlyos szavakkal bírálta a Skóciában kormányzó, függet­lenségre törekvő Skót Nemzeti Párt politikáját. Kijelentette: „a csőlátásban szenvedő naciona­lizmus, amely mindenáron és ki­zárólag a függetlenségre össz­pontosít, leértékeli Skóciát”. A brit EU-tagságról rendezett tava­lyi népszavazáson országosan a választók 51,9%-os többsége a kilépésre voksolt, ám a skótok 62%-a a bennmaradásra. (MTI) meg. A tárcavezető kifejtette, erről a találkozóról valószínűleg említést kellett volna tennie a szenátusi meg­hallgatáson, bár azt is leszögezte, hogy nem hazudott eskü alatt. A The Washington Post amerikai lap hozta nyilvánosságra, hogy Jeff Sessions a kampány ideje alatt - még a szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizott­ságának tagjaként - kétszer is talál­kozott Szergej Kiszljak orosz nagy­követtel. Donald Trump amerikai elnök teljes mértékben megbízik Jeff Ses­sions igazságügyi miniszterben. Trump megerősítette: „totális” a bi­zalma miniszterében. Arra a kérdés­re, hogy vajon Sessions miniszter­nek vissza kellene-e vonulnia a Trump-kampány és orosz tisztség- viselők esetleges kapcsolatainak ki­derítését célzó vizsgálatból, Donald Trump nemmel válaszolt. (MTI) Ha Fiiion visszalépne, jöhet Juppé Trump egyelőre kitart titkolózó minisztere mellett Jeff Sessions, a bűnbánó igazságügyi miniszter (tasr/ap)

Next

/
Thumbnails
Contents