Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)
2017-03-31 / 76. szám, péntek
101 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2017. március 31. | www.ujszo.com 15 ezer éve sikítunk az egerek miatt Az sem lesz titok, milyen színű az alsógatyánk A netszolgáltatók több személyes adathoz férnek hozzá majd, mint a Google vagya Facebook valaha, és áruba is bocsáthatják ezeket (Képarchívum) TUDOMÁNY Az eddig véltnél jóval korábban, már 15 ezer éve megjelent az emberi közösségekben a házi egér - erre a felfedezésre Lior Weiss- brod, a Haifai Egyetem kutatója és csapata jutott. Eredményeiket a Proceedings című magazinban mutatták be. Eddig azt feltételeztük, hogy a házi egerek csak akkor kerültek közel az emberhez, amikor az 12 ezer éve áttért a mezőgazdálkodásra, de mint kiderült, már akkor felbukkant az egér az ember mellett, amikor a késő pleisztocén korban a vadászó és gyűjtögető emberek letelepedtek. A felhalmozott élelemkészlet, a vadon nőtt magvak, valamint az elszórt maradékok vonzották a rágcsálókat, foglalja össze a felfedezést az MTI. Weissbrod és Cucchi tanulmányuk során Izrael öt lelőhelyén talált egérzápfogakat vizsgált: a fogak 11500 és 200 ezer éves kor közöttiek voltak. A zápfogak alapján felismerhető az illető egérfaj. A szakértők úgy vélik, az első házi egereknek korántsem volt olyan rossz hírük, mint a ma élő egyedeknek: a mezőgazdaság elterjedése változtatta meg a kapcsolatot. Korábban a házi egerek profitáltak az emberből, de nem zavarták, csak később váltak kártékonnyá, és jelentettek konkurenciát a táplálékszerzésben. (MTI) Már csak Donald Trump elnöki aláírása hiányzik ahhoz, hogy az Egyesült Államokban működő internetszolgáltatók szabadon begyújthassák ás eladhassák az ügyfeleik böngészési előzményeit, a felhasználó hozzájárulása nélkül - írja a Verge. Az erről szóló törvényt már a szenátus és a képviselőház is elfogadta. Ezzel elkaszálják az Obama által tervezett szigorítást, amelyet tavaly ősszel fogadtak el, és megakadályozta volna a korlátlan adatgyűjtést. Ezzel a netszolgáltatók több személyes adathoz fémek hozzá majd, mint a Google vagy a Facebook valaha, és áruba is bocsáthatják ezeket. Korábban anonimizálva, vagy a felhasználó hozzájárulásával adhattak el adatokat a netszolgáltatók. Pontosan tudni fogják, hogy ki milyen gyógyszerre vagy betegségre keresett rá, kinek mi a hobbija, nézett-e pornót, és hogy milyen ap- pokat használ. Ezt a tudást bárkivel megoszthatják. Kicsit olyan ez, mintha egy autópálya-kezelőnek joga lenne tudni, hogy a nadrágunk alatt milyen színű alsóban, vezetés közben milyen teát iszogatva, a rádióban milyen zenéket hallgatva haladunk az úton. Hogy aztán a benzinkútnál ránk szabadíthassa a teaámst, és eladó CD-ket ajánljon tankolás közben. Na de térjünk vissza az amerikai netszolgáltatókra. Az első pillanattól fogva, hogy bekapcsoljuk a böngészőt, egészen a számítógép kikapcsolásáig, ők minden böngészési tevékenységet látnak, hiszen a kezükben van a nethozzáférés, amin minden adat átmegy. A kritikusok szerint a fő gond ezzel az, hogy az ügyfelek, ha nem tetszik nekik a szolgáltató adatkezelési gyakorlata, a legtöbb esetben nem választhatnak másik szolgáltatót, mert nincs másnak kiépített vonala. Ezzel szemben a weben szabadon dönthetünk arról, hogy a böngészőt inkognito módba kapcsoljuk, hogy ne jelentkezzünk be a Facebookra, és hogy a Google helyett másik keresőt használjunk. A netszolgáltatók azt is látni fogják, hogy ki mikor van otthon. Az amerikai netszolgáltatók tehát sokkal nagyobb adatbrókerek lehetnek, mint a Google és a Facebook, persze csak az Egyesült Államok területén. Bár nagyjából azt csinálnak az adatokkal, amit akarnak, bizonyos mértékben korlátozni lehet, hogy milyen információkat szereznek meg. A megoldások nagy része viszont nem a felhasználón múlik és/vagy pluszpénzt igényel. Ha nincs titkosítva a weboldal, akkor az ott elolvasott információk is a netszolgáltatók birtokába kerülnek, és eladhatják, hogy mi mindent láttunk. Ez főleg akkor lesz izgalmas, ha valaki mondjuk betegségre keres rá, és ezt az adatot a biztosítója megveszi. Ha titkosított a weboldal, azaz https:// előtaggal kezdődik a címe, és a böngésző kiírja, hogy az oldal biztonságos, akkor csak azt fogják tudni, hogy ezeken az oldalakon mennyi időt töltött el a netező. VPN-kapcsolattal vagy Tor böngészővel minden böngészési adat titkosítható, de ennek néha plusz- költsége van, bonyolultabbá, és las- sabbá teszi a netezést. Az Opera böngészőben van beépített VPN, elképzelhető, hogy az USA-ban nő majd az érdeklődés iránta. Önmagában az is nagy változást hoz, hogy a személyes adatokat egyre több helyen fogják tárolni, hiszen mindenkinél ott lesznek, akik megvették. Ez újabb játszóteret nyit a hackereknek, hogy megszerezzenek minél személyesebb infokat, amelyek alapján célzott, nehezebben kivédhető támadásokat tudnak indítani bárki ellen, vagy más személyes adataival visszaélve, annak nevében garázdálkodjanak a neten. Egyelőre kérdéses, hogy a Google és a Facebook hogyan jön ki ebből. Most kapnak néhány erős versenytársat az online adatok piacán, a Verizon, a Comcast és a többi nagy amerikai netszolgáltató személyében. Ugyanakkor, ismerve a Facebook adatszerzési gyakorlatát, ez azt is jelentheti, hogy csak nyertek egy újabb lehetőséget, hogy még több adatot vásárolhassanak fel a felhasználóikról. Korábban a házi egerek profitáltak az emberből, de nem zavarták, csak később váltak kártékonnyá, és jelentettek konkurenciát a táplálékszerzésben (Képarchívum) Az elefántcsont-mánia a kihalás szélére sodorja az elefántokat MTI-HÍR Az elmúlt években több tízezer elefántot öltek meg Afrikában az állatok agyara iránti növekvő ázsiai, legfőképpen kínai kereslet miatt, egyre inkább a kihalás szélére sodorva az afrikai elefántokat. Az elefántcsont iránti kereslet Kínában szerencsére elkezdett csökkenni - derül ki egy természetvédő csoport friss jelentéséből. A kínai kormány még az idén véget akar vetni az elefántcsont legális kereskedelmének. A tervek szerint az elefántcsonttermékeket gyártó üzemek még a héten, az ilyen termékeket értékesítő üzletek pedig legkésőbb az év végéig bezárnak. A jelentés szerint a dekorációként és szuvenírként hasznosított elefántcsont kilogrammonkénti ára a A kínai kormány még az idén véget akar vetni az elefántcsont legális kereskedelmének (Képarchívum) 2014-es 2100 dollárról 730 dollárra esett vissza 2017 februárjára - írja az MTI. Az elefántcsont piaci árának visszaesésében az is szerepet játszik, hogy a kínai gazdaság lassulása miatt kevesebb ember engedheti meg magának az ilyesfajta luxuscikkeket. Kína bejegyzett elefántcsontértékesítő helyeinek egy része már lejjebb vitte az árait, vagy az orosz tundrán kiásott mamutagyarra cserélte elefántcsonttermékeit. Kína továbbra is a világ legnagyobb mamutagyar fogyasztója, habár a mamutagyar kilogrammonkénti ára is 730 dollárra csökkent a 2014-es 1900 dollárról. Az afrikai elefántpopulációra vonatkozó korábbi becslések 420-650 ezer egyedre rúgtak. A környezetvédők szerint a vadorzók évente akár 20 ezer példánnyal is végeznek. Az afrikai elefántok 30 százalékát orvvadászok ölték meg 2007 óta.
