Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)
2017-03-31 / 76. szám, péntek
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com | 2017. március 31 I 7 Kutatni j ó Ismerd meg lakóhelyedet és a könyvtárost K örnyezetvédelmi témájú felmérést készítettünk egy szervezet számára a F órum Intézetben olyan településeken, ahol vannak természetvédelmi zónák. Kiderült, hogy sok lakos csak hallomásból ismeri ezeket, azt pedig, hogy mi az adott zóna különlegessége, csak minden második tudta. Pedig némelyiken egyedi, védett állatok és növények élnek. Mi következik ebből? Hogy gyakran a saját otthonunkat sem ismerjük eléggé. Ott vannak a kincsek a szemünk előtt, de nem látjuk, nem értékeljük őket. Sokan ezt azzal magyarázzák, hogy hiányzik az iskolákban a lokálpatriotizmusra való nevelés. Nem tudom. Hiányzik? Pedig ez nem újdonság. Csak nem mindig volt ilyen hangzatos neve. Én például emlékszem, hogy elsős gimis koromban meghirdette az iskola az „Ismerd meg lakóhelyedet” versenyt. Az ismereteket írásos pályamű formájában kellett leadni. Számomra ez azért is emlékezetes, mert életemben ez volt az első és utolsó alkalom, amikor nyert az írásom (írásműves pályázatra azóta nem jelentkeztem). És akkor fedeztem fel a kutatás örömét, bár ez a kutatás csak abból állt, hogy elmentem a levéltárba, és ott Pozsonytól szóló könyveket olvastam és jegyzeteltem. Nagyon tetszett nekem a levéltári légkör, ahogy ott ülnek csöndben a kutatók és olvasnak. És nagyon tetszett nekem egy fiú. Mindig ő hozta ki a megrendelt könyveket. Még csak főiskolás volt, levéltári kisegítőként keresett néhány koronát, de mindig megkérdezte, hogy hol tartok a munkámban, és okos magyarázatokat fűzött a könyvekhez. Utána a barátnőmmel mindig hosszasan megtárgyaltuk a fejleményeket. Nem mintha lettek volna. Képzeld, megint ott volt, és megint ő hozta ki a könyveket, mondtam én, mire a barátnőm megkérdezte, hogy nézett-e, mire én, hogy igen. És akkor azon agyaltunk jó sokáig, hogy mit jelenthet az, hogy nézett. A mai napig nem tudnám, ha... Akármennyire húztam a levéltári munkát, egyszer csak be kellett fejezni, mert elérkezett a pályázat leadási határideje, és még írnom is kellett. Lélekben fájó szívvel elbúcsúztam a fiútól, akinek egyébként csak a keresztnevét tudtam. Egy héttel később iskola után anyukám azzal fogadott, hogy keresett egy fiatalember. Mármint egy srác? - kérdeztem, nyomatékosan utalva arra, hogy a fiatalember szó kőkorszaki maradvány. Igen, mondta anyukám kuncogva. Vissza fog jönni. Több időm nem maradt kérdezősködni, mert csengettek. Vártam három csengetést, és akkor kinyitottam az ajtót. És majdnem elájultam. A levéltáros fiú állt ott ragyogva. Én meg felkiáltottam, hogy Jézusom, és becsaptam az orra előtt az ajtót. Dobogó szívvel várakoztam. Az ablakon áradt be a fény. Tavasz volt. És én tudtam, hogy ezután már csak kutatni akarok. 19 év UTÁN GYORSÍTOTT ELJÁRÁS AZ AMNESZTIÁKRÓL... MILYEN LEHET A LASSÍTOTT? (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Ahol a CEU, ott a Tesla? KOLLAI ISTVÁN V égigsöpört a hír a magyarországi nyilvánosságon, hogy a Soros György által alapított Közép-európai Egyetem magyarországi működését egy friss kormánydöntés ellehetetlenítené. A Közép-európai Egyetem (CEU) ellen már jó ideje voltak ki- sebb-nagyobb verbális támadások, most ebben a jogszabálytervezetben új szintre értek, a liberális milliárdos által alapított egyetem működése ezzel valóban veszélybe került. Az egyetem esetleges megszűnéséből fakadó veszteségek egy részét a napokban több olyan cikk is felsorolta, melyek konzervatív, jobboldali szerzők tollából születtek. A Magyar Tudományos Akadémia munkatársa, Stefano Bottoni a CEU oktatási-kutatási eredményei mellett az egyetemi könyvkiadó nívóját emelte ki, és azt, hogy a budapesti központon keresztül magyar kutatók tucatjai tudnak nemzetközi hálózatokba bekapcsolódni. Balázs Zoltán - aki maga is az egyetem oktatója volt -hasonlókat emelt ki; egy Bostonból hazatért kutatónak, Zawa- dowski Ádámnak pedig a CEU biztosította, hogy külföldi karrieijét végül Magyarországon tudta folytatni. Ezek a hozzászólások az akadémiai szférán belüli lehetséges károkról szólnak. Amikre a magyarországi hangok egy jelentős része sajnos legyint és azt mondja, az ilyen ügy csak „pár száz, maximum pár ezer értelmiségi problémája”. Az ilyen megszólalásokon átütő nihilizmuson túllépve nem árt tudni, hogy az egyetemek nem zárt világok: az akadémiai szférán kívül az üzleti életre nézve is komoly rizikót jelenthetnek az intézmények működését nehezítő keménykedések. Nézzünk például egy izgalmas kérdést: az elektromos autók terén piacvezető amerikai Tesla a hírek szerint Közép-Európában nyitna új abb gyárat, amiért Szlovákia, Magyarország és Románia is versenyben van. Vajon egy beruházási döntés meghozatalakor számit-e a Tesla tulajdonosának, hogy egy amerikai alapítású egyetem nincs biztonságban Magyarországon? Bizonyosan igen. Lehet, hogy nem ez a döntő szempont, lehet hogy végül más okok miatt Magyarországra esik a választás - úgy legyen -, de az „országkockázat” megnőtt. Már most megnőtt, függetlenül a CEU későbbi sorsától. Senki nem szereti a pénzét bizonytalan helyre tenni. Egy innovatív, Tesla-típusú cég eleve rengeteg kockázatot vállal, semmi szüksége a partnerország politikai harcaiból eredő kockázatokra. Azt se gondoljuk, hogy a céges világhoz nem érnek el egy ilyen ügy hullámai. A hazai üzleti lehetőségek feltérképezésében az amerikai cégeknek köztudottan segít az USA budapesti nagykövetsége, de ott éppen az egyetemet védő nyilatkozatokat fabrikálnak. Nyilván elég demotiváló lehet erről hallani egy befektetőnek. Vagy ha már konkrétan a Tesla jött szóba: lehet, hogy az autógyártó cég tulajdonosa körbekérdezi az üzlettársait, akik között pedig ott van Soros is. Még az is halványan felmerülhet a Teslában: végül ő is Soros-bérenc, vagy „vöröscsillagos” cégnek számít majd egyszer? Voltak már olyan intézménybezárások Magyarországon, melyek az értelmiségi terek felszámolását célozták. A közép-európai kutatásokkal foglalkozó Teleki László Intézetet egy tollvonással szüntette meg a magyar miniszterelnök, akit akkor Gyurcsány Ferencnek hívtak. (Lehetett volna egyébként akkor is nemzetközi tiltakozás, jól jött volna.) Ézen az úton nincs sok keresnivaló, harc közben nem lehet építkezni. Ha hiányérzetünk van a CEU-val kapcsolatban, akkor itt a lehetőség azt kipótolni. Nemrég például felmerült egy hiánypótlónak tűnő ötlet, egy családtudományi szak elindítása. A magyar jobboldalon felgyűlt szellemi potenciálnak inkább az ilyen elképzelések színvonalas kidolgozásával kellene foglalkoznia (bevonva a CEU-t is, ha nyitottság van ott erre), mint az energiáját és a hitelességét a civil szféra elleni fellépések magyarázgatásával felélnie. Ami a rostámon fennakadt SZILVÁSSY JÓZSEF Kaliňák kekeckedik Megelégelték a Smer vezetői, hogy az államfő főleg korrupció- gyanús ügyekben bírálja őket, ezért ellentámadásba lendültek. Térségünk hírhedt receptje: ha valaki kritizálni mer, akkor sározd be, ezzel megfúrhatod szavainak politikai súlyát. így tett Robert Kaliňák is, aki a parlamentben az álszentek köpönyegébe bújva azon szömyülködött, hogy Andrej Kiska hivatalba lépése óta 319-szer magáncélra használta a kormány repülőgépét. Ezzel mintegy 800 ezer euróval terhelte meg a költségvetést. Kiska hazugnak nevezte a belügyminisztert és emlékeztette: maga Kaliňák ajánlotta fel neki, hogy hétvégeken a kormány géppel utazzon a családjához Poprádra, mert a pilóták az előírtnál úgy is jóval kevesebbet repülnek. Végül elfogadta az ajánlatot, azért is, mert a testőröknek mindenhova vele kell menniük. Az elnöki járandóságát viszont nem veszi fel, havonta tíz szegény családot támogat belőle. Minderről Kaliňák tudatosan hallgatott. Neki az az érdeke, hogy elterelje a figyelmet a kormánypárt, és főleg a saját ügyeiről, s bedobjon egy gumicsontot, amelyen rágódhat a polgár: lám, az elnök sem makulátlan. Kiska vagy lemond a kormánygépről, vagy kifizeti magánútjai költségét, bár ilyesmi államfővel csak nálunk történne. A sör 6s a vörös csillag A magyarok és mindenki, aki pártolja a kisvállalkozásokat, jóleső érzéssel fogadta, hogy a Heineken és a székelyföldi Csíki Sör gyártója öt év után megegyezett. A hollandok - bár a román alkotmánybíróság nekik adott igazat - már nem ragaszkodnak ahhoz, hogy a Csíki Sört vonják ki a forgalomból. A kis sörgyár cserébe elhagyja a márkanévből az „Igazi” szót, ami a leginkább szúrta a multi szemét. Állítása szerint a Premium Ciuc ugyanolyan jó, csak éppen román az elnevezése. Ez pedig a potenciális magyar fogyasztók kedélyét borzolta, emiatt bojkottot hirdettek a Heineken ellen Magyarországon. Nyilván a kiegyezésben jelentős szerepe volt a budapesti kormány nyomásgyakorlásának, ami elismerést érdemel. Ám az anyaországi döntéshozók nemzeti hevületükben előbb cselekedtek, és csak utólag gondolkodtak. Azzal fenyegették meg a Heineként, hogy Magyarországon nem árulhatja a sörét, ha nem távolítja el a címkéről a vörös csillagot. Sebtében összefércelték azt a törvényjavaslatot, amely alapján betiltanák az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú használatát is. Hiába figyelmeztettek néhányan még a Fidesz-frakcióból is, hogy eleve vesztes csatába indulnak, amelynek vége minimum milliárdos pénzbírság lehet. Hiszen számos multi édesipari termékein is ott éktelenkedik az a fránya jelkép. Nyilvánvalóan nem politikai nosztalgiából vagy célzattal. Ez a feltevés talán nem érvényes az orosz Aeroflotra, amelynek jelvényében még a sarló és a kalapács is csillog. Az pedig egyenesen tragikomikus, hogy ha netán elfogadnák a „Lex vörös csillagot”, akkor Puskás-, vagy Bozsik-mezt sem lehetne árulni, mert az akkori magyar címerben szerepelt az önkényuralmi jelkép. Magyarország a BL-meccsek közvetítését is betilthatná, mert az egyik szponzor a Heineken. A Csíki Sört sikerült megmenteni, de a Semlyén-Lázár-duó lehiggadhatna. Aggasztó esetek Megjelent az Erdélyi Figyelő harmadik száma, amely az elmúlt három évben Romániában történt magyar- ellenes megnyilvánulásokat, atrocitásokat és támadásokat rögzíti. Tőkés László a magyarul, románul és angolul megjelent kiadványt gondozó Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke így nyilatkozott: „Klaus Johannis államfő példaértékűnek nevezte Strasbourgban a romániai kisebbségpolitikát, de a valóságban továbbra is olyan verbális agressziónak, magyarellenes gyűlöletbeszédnek és zaklatásoknak vagyunk tanúi, amelyek leginkább az antiszemitizmushoz vagy a cigányellenességhez hasonlíthatóak. Semmi bajunk a román szomszéddal, munkatárssal, legtöbbször nekik sem velünk, de a román politikusok átkos örökségként táplálják és szítják a magyargyűlöletet” - mutatott rá az EP-képviselő. Több mint háromszáz szomorú eset tárul elénk. Brüsszel idáig mosta a kezeit: az őshonos kisebbségvédelem nemzeti hatáskör. E héten viszont a luxemburgi bíróság döntése alapján az Európai Bizottság kénytelen volt bejegyezni azt a polgári kezdeményezést, amely az európai kisebbségvédelmi törvény mielőbbi elfogadását szorgalmazza, méghozzá kollektív jogok alapján. Indítványuk akkor kerülhet az Európai Parlament elé, ha a kezdeményezők egy év alatt legalább egymillió támogató aláírást gyűjtenek az uniós tagországok polgárai között. Az EU köztudottan nagyon lassan és nehézkesen mozdul, nem is mindig jó irányba, de a sok nacionalista gán- csoskodás ellenére végül csak rá- kényszeríthetjük erre.
