Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)
2017-03-29 / 74. szám, szerda
www.ujszo.com | 2017. március 29. KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 117 SZOBORPARK - KÖZTÉRI EMLÉKMŰVEK DÉL-SZLOVÁKIÁBAN A szentesi világháborús emlékmű Szentes. 2013 tavaszán színesfém- tolvajok lopták el az első világháború áldozatai emlékművét díszítő turulszobrot a Királyhelmec tő- szomszédságában található községben. A kb. 30-40 kilogramm súlyú szobor a bűncselekmény során megsérült. A madár egyik szárnya letört, és az ötvözet több helyen is megrepedt. Az alkotás szerencsére előkerült, majd a készítője elszállította magyarországi műhelyébe, és 800 eurós költséggel helyreállította. A felújítással kapcsolatos kiadásokat a település önkor mányzata fedezte, a kár megtérítését pedig peren kívüli eljárás keretében követelték a tette sektől. Mivel a bűncselekménnyel gyanúsított négy személy közül csak egy lett volna hajlandó fizetni, az ügy bíróság elé került. Szentesben az első világháborúban elesett helyiek tiszteletére még az 1930-as években emelték az emlékművet. Az oszlop tetejét bronz turulmadár díszítette, melyet a második világháborút követő években ismeretlenek eltávolítottak a helyéről. A község vezetése egy magánszemély felajánlásának köszönhetően 2009- ben egymillió forintért újra elkészíttette a turulmadarat ábrázoló alkotást, az emlékművet helyreállíttatta, és a környékét is rendbe hozatta. A 2013 második felében res- tauráltatott szobrot csak azután helyezték vissza az emlékműre, hogy előzőleg - egy sikeres pályázatnak köszönhetően - térfigyelő kamerákat helyeztek el a környékén. (íz) Az emlékművet díszítő eredeti alkotást ismeretlenek távolították el, valamikor a II. világháború után. Ez soha nem került elő. (Leczo Zoltán felvételei) Színházi fesztivál - tizenkettedszer LECZO ZOLTÁN Az elmúlt évek tapasztalatai alapján jóval több mint kétezer nézőre számítanak a szervezők. rnT7JVJ!Ni;i;iK'i Május 12. és 31. között rendezik meg a Színházi Kavalkád fesztivált a Bodrogköz központjában. Tarcali Nagy Beatrix, a Király- helmeci Városi Hivatal kulturális és művelődési osztályának vezetője elmondta, a fesztivál idei, tizenkettedik évadát a korábbi évek tapasztalatai alapján szervezik meg. A nézőszám az utóbbi időszakban folyamatosan emelkedett. 2014-ben a rendezvény 1414 nézőt vonzott, egy évvel később ez a szám elérte az 1973-at, majd tavaly a 2337-et. 2016-ban a seregszemle nyereséggel zárt, mivel a megrendezése összesen 10 809 euróba került, a bevételi oldalon pedig 12 148 eurót könyvelhettek el. A kormányhivatal tavaly 5000 euróval támogatta a rendezvényt, most ebből a forrásból szintén igényeltek hozzájárulást. A legtöbb nézőt tavaly a kassai Thália Színház és a Komáromi Jókai Színház előadásai vonzották, telt házas rendezvények voltak. Ebben az évben 5-6 társulat 10 előadásából válogathat a közönség, lesznek szlovák nyelvű bemutatók és gyerekelőadások is. A szervezők színvonalas színházi előadásokkal várják a diákokat és a felnőtteket. A jegyárakon nem szeretnének változtatni, a legdrágább sem fog 5 eu- rónál többe kerülni. A hagyományokhoz híven a fesztivál idején számos képzőművészeti kiállítást és egyéb kísérőrendezvényt szerveznek. Az idei szezonban 5-6 társulat 10 előadásából válogathat a közönség, lesznek szlovák nyelvű bemutatók és gyerekelőadások is. Színházi Tavasz néven először 2006 májusában rendeztek fesztivált Királyhelmecen, akkor a rendezvény négynapos volt. A közönségtől kapott kedvező visszajelzések eredményeképp később úgy döntöttek, az eseményt kibővítik, és több előadást hívnak meg rá. Jókai fedezte fel a tornai kápolna freskóját A templom déli falán jól láthatók az építési fázisok (Szászi Fanni felvétele) SZÁSZI ZOLTÁN Már messziről tekintélyt parancsoló az egykori megye- központ, Tornaváralja temploma, a mészkőhegy tetejéről uralja a vidéket. Robusztus falai, szinte bástyaszerű tornya, kőcsipkés ablakai nagy múltú szakrális helyről tanúskodnak. Hogy pontosan mikor épült az első templom ezen a helyen, azt nem lehet meghatározni, mindenesetre az egyházi forrásokra hivatkozó lexikon szerint már valamikor all. században állt a hegytetőn egy feltehetően fából épített templom, amely minden bizonnyal a tatárjárás idején pusztult el. Azok a régi idők Tomaváralja első írásos emléke 1234-ből származik. A vidék újrané- pesedéséről tanúskodik, hogy már 1263-ban Szent Egyed tiszteletére felszentelt templomáról van írásos emlék. Ez a templom román stílusú lehetett, maradványait a legutóbbi régészeti és építészettörténeti feltárás azonosította a templom jelenlegi déli falában, ahol két befalazott résablak maradt fenn. Az eredeti román kori templomot a 15. század elején, 1406- ban gótikus stílusban építtette át akkori donátora, a megyének is nevet adó, a falu fölé magasodó várat alapító és sokáig birtokló Tomay család. A román kori templom négyszögletes záródású volt, keleti irányba kialakított szentéllyel, nyugati oldalán toronnyal. Az 1406-os átépítéskor és bővítéskor sokszögzáródású szentélyt kapott, amelyeken karcsú, kőcsipkés díszítésű ablakokat vágtak, az északi oldalon pedig temetkezési kápolnát alakítottak ki. A16. században újraboltozták gótikus stílusban a hajót. Feltehetően már ekkor elkezdték az erődített falakat megépíteni a templom körül. A templom belsejét freskókkal díszítették, ezek a falfestmények bár töredékesen maradtak fenn csupán, mégis komoly értéket képviselnek. Regionális és országos viszonylatban is^ igen jelentősek, mesterük képzett, az igen mívesen kivitelezett, szinte már itáliai hangulatú, Krisztus életét ábrázoló freskók egyedi szépségnek. Négy részlet - Krisztus születése, Krisztus az olajfák hegyén, Krisztus elfogatása és Krisztus Pilátus előtt - jól azonosítható, ezeket restaurálták. A freskó rétegzettsége - egy román kori felszen- telési keresztre ráfestett szent képe, amellett barokk díszítő falfestés, amelyen a reformáció idején szokásos fedő mészréteg volt - a templom viszontagságos múltjáról árulkodik. Templom a hadak útján Tomaváralja fekvésénél fogva mindig is a hadak vonulásának útvonalába esett. Valószínűleg emiatt erősítették meg a falu fölé magasodó, stratégiai helyen lévő templomot, aminek pontos idejét nem tudni, de feltételezhetően már a 15. században, a husziták megjelenése idején megkezdődhetett. Ezért is volt szükség az egyszerre harangtorony és figyelőhely, valamint a kétember- nyi magasságú, helyenként pillérekkel megtámasztott védőfal megépítésére. Tomaváralja templomának belső berendezése is érdekes, egy gótikus, Tomay Jánosnak állított, kőből faragott epitáfium, egy, a 16. században élt Bebek családbeli férfi sírköve mellett a későbbi birtokosok, a Keglevichek 1792-ben faragott sírköve, román kori pasztofóri- um, azaz szentségház, gótikus stíluTájoló Tornaváralja a Pozsony és Kassa közti E 58-as főút mel- lettfekszik, Pozsonytól 365, Kassától 40 kilométerre. Helyben széles körű turisztikai szolgáltatás vehető igénybe. A környék igen gazdag látványosságokban. A templom GPS koordinátái: 48,600/20,873. sú szószék, családi címerekkel díszített boltív zárkövek, a toronyban pedig a 14, század végén, Ágoston mester által öntött nagyharang teszi még értékesebbé a szakrális épületet. Külön érdekesség, hogy az apszis északi oldalához épített temetkezési kápolna falán lévő egykori barokk festményeket, melyeket a reformátusok lemeszeltek, Jókai Mór fedezte fel 1880-ban. A festmények ószövetségi jeleneteket ábrázolnak. Az is figyelemreméltó, hogy ezen a vidéken, a Bódva völgyében meglepően sok gótikus templom maradt fenn a folyóvölgy északi és déli részén is. Mecenzéf, Jászó, Szomol- nok, Stósz mellett Szepsi, Tomagör- gő, Péder és természetesen Tomaváralja is gótikus templommal büszkélkedhet, ami a vidék egykori gazdagságára, jelentőségére utal. Meg arra, hogy érdemes itt körülnézni.
