Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)

2017-03-29 / 74. szám, szerda

N c/3 RÉGIÓ Kelet- és Közép-Szlovákia 2017. március 29., szerda, 15-17. oldal 2011 nyarán, hét évvel a két ország Európai Unióhoz csatlakozása, valamint három és fél évvel a schengeni határnyitás után nyitották meg a gépkocsiforgalom előtt az Újhelyt a magyarországi Sá­toraljaújhellyel összekötő hidat. A Ronyva patakon átívelő híd szlovákiai oldalán 2007 decemberében beton virágtartókkal torlaszolták el az utat, és behajtást tiltó táblákat helyeztek el, melyeket az­tán ismeretlenek többször megrongáltak. A két határ menti település közti konfliktus legfőbb oka az volt, hogy az újhelyi önkormányzat korábban úgy határozott, a hidat nem nyitja meg az autósok előtt, csak a gyalogosok vagy a kerékpárral közlekedők használhatják. Civil kezdeményezésre később több mint kétezren írták alá azt a petíciót, melyet kilenc bodrogközi település lakói azért juttattak el a hivatalos szervekhez, hogy megnyíljon az újhelyi átkelő. Az ügyben 2011-ben végre fordulat állt be, és a híd megnyílt az autóforgalom előtt is. Az újhelyi önkormányzatnak az a félelme, hogy ezzel el­viselhetetlen lesz a forgalom ezen a szakaszon, az elmúlt hat évben nem igazolódott be. (Leczo Zoltán felvétele) Hamvas Bélára emlékeztek szülővárosában SZÁZ ILDIKÓ Százhúsz óve született Hamvas Bála író, filozófus. Az évforduló tiszteletére rendeztek nemzetközi konferenciát a szülővárosában, Eperjesen. EPERJES (PREi A szentendrei Ars et Vita - Művészet és Elet Alapítvány, az egri Eszterházy Károly Egyetem és az Eperjesi Egyetem szervezésében megvalósult kétnapos találkozó célja volt népszerűsíteni Hamvast, rámutatni a jeles alkotó és gondol­kodó életművére. Válogatás az életműből A rendezvény fővédnöke Haraszti Attila, Magyarország kassai főkon­zulja volt. Peter Kónya, az Eperjesi Egyetem rektora magyarul tartotta meg előadását, melyben részletesen bemutatta az Eperjesi Kollégium Magyar Társaságát. Eperjes szülötte - Hamvas Béla címmel életmű­kiállítást nyitottak az egyetem csar­nokában, a tárlatot két évvel ezelőtt Szentendrén láthatta a közönség. A megnyitón részt vett Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója és Liptai Kálmán, az Eszterházy Ká­roly Egyetem rektora is. A kiállítás gazdag anyaga értékes válogatás az író több ezer oldalas életművének legfontosabb gondolataiból. Fényké­pek, személyes tárgyak hozzák kö­zelebb a ma emberéhez Hamvas szel­lemiségét. Köztudott róla, hogy tin­taceruzával írt, nagy gonddal válo­gatta ki az írószereit, tollszárait, hor­dozható tintatartóit. Más nyelven is Az előadások közül kiemelhet­nénk a rendezvény egyik szervező­jének, Thiel Katalinnak, az Ars et Vita Alapítvány és az Eszterházy Károly Egyetem Filozófia Tanszéke munkatársának Hamvas Béla és a politika című előadását. Thiel Kata­lin arra biztatta az egyetemi hallga­tókat, hogy más nyelvekre lefordítva is népszerűsítsék Hamvas életművét. Mészáros András, a Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének professzora A 19. szá­zadi eperjesi filozófusok a magyar filozófia történetében címmel tartott előadást. Az Evangélikus Kollégium dísztermében Schumann Karnevál című művét Gábor Judit zongora­művész adta elő. A halottas énektől Bartókig — változatok a zene értel­mezésére Hamvas Béla írásaiban címmel hangzott el előadás. Szó volt továbbá a Karnevál narratív poéti­kájáról, valamint a Hamvas-féle re­gionalizmus párhuzamairól, illetve az eperjesi evangélikus kollégium 17. századbeli jelentős szerepéről. Thiel Katalin művészettörténész el­mondta, az író életét teljes egészé­ben ellehetetlenítették a mostoha történelmi körülmények, a két világ­háború és az egyre inkább kiteljese­dő diktatúra. Tiltólista, megfigyelés „Az 1948-as politikai hatalom- váltás után nézetei és szerkesztői te­vékenysége miatt úgynevezett B- listára (politikai/belügyminisz- tériumi szempontból nem kívánatos személyek listájára) került, állandó megfigyelés alatt tartották. Állását elvesztette, nem publikálhatott, fizi­kai munkából élt. Az 1920-as, 30-as évektől haláláig több ezer oldalas életművet hagyott hátra” - hangsú­lyozta Thiel Katalin. „Hamvas Béla egészen egyszerűen gondolkodott, valahogy - jól vagy rosszul, de min­denképpen érdemben és teljes lé­nyével - igyekezett reagálni a világ­ra, amelyben élt. Kritikai álláspon­ton volt, akár a demokráciáról, akár a diktatúrákról beszélt. Jacob Burckhardttal teljes egyetértésben állította, hogy »Macht ist böse« - a hatalom gonosz” - mondta előadá­sában Weiner Sennyey Tibor költő, író, műfordító. Legjelentősebb művében, a Kar­neválban Hamvas Béla azt sugallja, hogy az életnek végső soron nincsen célja, legföljebb értelme, de az em­ber mégis úgy tesz, mintha lenne. A létezésnek ez a furcsa karneválja megállás nélkül folytatódik, s ebben a végtelen maszkabálban talán épp a szarkasztikus humor segítségével van lehetőség a normális létezést felismerni. Hamvas Béla életművét bemutató kiállítást nyitottak az Eperjesi Egyetemen (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents