Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)
2017-03-29 / 74. szám, szerda
www.ujszo.com | 2017. március 29. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Feri bosszúja Sok az álhír, és a napfényt is permetezik, mert sok benne a bogár V an egy ismerősöm, akit annyira felháborítottak a romlott és vegykezelt brazil húsok, hogy mostantól nem hajlandó szurkolni a brazil labdarúgó-válogatottnak. Feri, de hát ez képtelenség, próbálom valahogy jobb belátásra bírni - a focistáknak semmi közük a húsipari cégek trükközéseihez, te attól még nyugodtan szurkolhatsz nekik tovább, hiszen a focijukjó, sőt, talán a legjobb a világon, még mindig. Feri viszont tántoríthatatlan, és azzal vág vissza, hogy ha egy ország focicsapatával azonosulunk, akkor egy kicsit az egész országgal válunk eggyé, a lakosaival, a politikájával, a hegyeivel, meg mindennel, ami ott történik. Szimbolikusan az adott ország állampolgárává válunk, állandó lakhely nélkül, holott a kettős állampolgárság Szlovákiában még mindig tilos. Ferinek elege van a brazilokból, mi több, ez a mostani húsmajré csak a csúcstégla a haragpiramison, hiszen Feri akkor rágott be először rájuk, amikor A pampák királya című brazil sorozatban a hosszú szőke göndör hajú, macsetés nádvágó szépség, Luána nem lehetett a gazdag Marcos felesége, ehelyett a Marcos apjával kavart. Másodszor pedig a 2014-es brazíliai vb-én, amikor a németek rommá verték a brazil válogatottat, hazai pályán, 7-1-re. Most meg itt ez a húsbotrány, melynek konklúziója, hogy annyi boltban volt annyi brazil hús, szárnyas, sertés, meg marha, hogy mindenki, de tényleg mindenki biztos lehet abban, hogy valamilyen formában evett belőle. Feri pedig már egy ideje próbálja függetleníteni magát a nagy húsgyárak termékeitől, faluról vásárolja a tőkehúst meg a tojást. Csak hát ő is belekényszerül időnként olyan élethelyzetbe, hogy menzákon vagy éttermekben ebédel, s mivel szereti, itt-ott szalámit is vásárol, úgyhogy sajnos nem lehet biztos a dolgában. Megoldásként egy időben csupa tésztaféléket rendelt, de azokról is tudja, hogy gyomirtózott búza fehér lisztjéből készülnek, ellenkező esetben nem lennének olyan finomak. Bánatában végül elhatározta, hogy 2018-tól fénnyel fog táplálkozni, de már arról is letett, mert olvasott valami álhírt arról, hogy a napfényt is permetezik, mert az utóbbi időben már sok benne a bogár. Mondtam neki, hogy ne olvasson álhíreket, vagy ha nem bírja ki, hogy ne olvasson ilyesmiket, legalább ne higgye el mindet, de azt mondja, nem cigizik, nem iszik, nincs költséges hobbija, hát legalább álhíreket hadd olvasson már, az ég szerelmére, hisz valamiben meg kell halnia mindenkinek. Sebesvonat indul MARIÁN LEŠKO A múlt heti ünnepi európai uniós csúcson elfogadott római nyilatkozat úgy vonulhat be a történelembe, mint amelyben lefektették a többsebességes Európát. Bár ez a fogalom szó szerint nem szerepel a szövegben - állítólag Donald Tusk, az Európa Tanács lengyel elnöke és a visegrádi négyek kérésére -, de a lényege kiolvasható abból a mondatból, hogy az európai uniós tagállamok közösen fognak cselekedni, ám ha a tagállamok tempója eltérő, akkor később bárki csatlakozhat egy-egy olyan kezdeményezéshez, amelyet a tagállamok szűkebb csoportja indított el. Donald Tusk egyáltalán nem lelkesedik a többsebességű Európáért, ünnepi beszédében sem titkolta ezt. Kijelentette, hogy az alapító atyák hatvan éve nem „a többsebességről meg a különféle exitekről vitáztak, hanem hitet tettek a közös Európa mellett”. De lengyel politikusként Tusk tett egykét megjegyzést „saját, tágabb régiója” címére is. Leszögezte, hogy nem elegendő az egység megőrzésére vonatkozó felhívásokat közzétenni és tiltakozni a többsebességű Európa ellen, hanem valóban tiszteletben kell tartani az „olyan közös értékeket, mint az emberi jogok, a szabadságjogok, a szólásszabadság és a gyülekezési szabadság, a hatalmi ágak szétválasztása és a jogállam, mert ezek a valódi közös értékeink”. Egyszóval mindenkinek azt tanácsolta, aki most a kétsebességes Európa ellen tiltakozik, hogy nézzen magába, j ómaga mivel j árult hozzá annak kialakulásához. Amikor a szlovák kormányfő a lengyel, magyar és cseh kollégája társaságában van, azt hangoztatja, hogy ellenzi a többsebességű Európát. De szemben például Beata Szydlo lengyel kormányfővel, aki azt mondja, „soha nem fogjuk elfogadni a többsebességes Európát”, Fico mást mond, amikor nem a visegrádi négyekkel közösen nyilatkozik: „Ha realitássá válik a többsebességes Európa, akkor Szlovákia az európai maghoz akar tartozni, nagyobb sebességgel akarunk előre haladni”. Tipikus a szlovák kormányzatra ez az „ellenzem, de ha nem sikerül megakadályozni, akkor oda akarok tartozni” magatartás. Miroslav Lajčák külügyminiszter azt hangoztatta, Szlovákiának létfontosságú érdeke, hogy a maghoz, a gyorsabb Európához tartozzon, de garanciákra van szükség, „hogy egyetlen tagországnak sem kell olyan kezdeményezéshez csatlakoznia, amelyhez nem akar”. Viszont minek lenne a gyorsabb Európában egy olyan tagállam, amely azt mondaná, csak lassan a testtel, „ne kényszerítsenek arra, amit én nem akarok”? Hiszen senki nem kényszeríti, hogy oda furakodjon, a gyorsabbak közé, a belépés önkéntes. A szlovák kormányzati politikusok nyilatkozataiból az szűrhető le, hogy ha a gyorsabb Európához tartoznának, pontosan azt tennék ott is, ami miatt a többsebességű Európa kialakult. A schengeni övezetbe és az eurózónába a Fico-kormány alatt került be az ország, de Fico akkor csak felkapaszkodott arra a vonatra, amit még a Dzurinda-kormány indított el. Most más a helyzet. A vonat most fog indulni, és nem lesznek rajta potyautasok. Fico nem tud rá felkapaszkodni, hanem neki is részt kell vennie az indításban, ha valóban ezt akaija. Először kerül olyan helyzetbe, hogy nem valamilyen politikai örökség átvételével kerül egy elit klubba, hanem neki magának kell bejelentkeznie. A szerző a Trend hetilap kommentátora FIGYELŐ Hat óv egy volt román miniszternek Első fokon hat év szabadságvesztésre ítélte a román legfelsőbb bíróság Elena Udrea volt turisztikai minisztert, akit többrendbeli megvesztegetés elfogadásával, hivatali visszaéléssel és az uniós támogatásokkal kapcsolatos korrupcióval vádoltak. Udrea az ügyészek szerint a szerződés értékének tíz százalékát kérte kenőpénzként a nyertes pályázóktól. Az ügy többi vádlottjára enyhébb büntetéseket szabott ki a bíróság, azok pedig, akik elismerték bűnösségüket, felfüggesztett börtönbüntetést kaptak. (MTI) Puskaporos hordó a kertek alatt - a Balkán MTI-HÁTTÉR Az oroszok, a kínaiak és a törökök is lapátolják a puskaport a hordába, Trump öntheti az olajat a tűzre. A Balkán az utóbbi évtizedekben az Európai Unió befolyási övezetének számított, s ha az unió nem állt a helyzet magaslatán, besegített az Egyesült Államok. Ez azonban most összeomlik. Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője közelmúltbeli balkáni körútja során kénytelen volt megtapasztalni, milyen kevéssé veszik komolyan Brüsszelt Délkelet-Európában. Macedóniában Mogherini válságmegoldási elképzeléseit az ország elnöke elhárította. Parlamenti beszéde Szerbiában pfujolásba fulladt. Koszovóban elutazása után rögtön kiéleződtek a konfliktusok, bár Mogherini, szándéka szerint a nyugalmat és a megoldásokat hozta volna el az országba. Boszniában az államelnökség csak arra volt hajlandó, hogy az unióból érkezett vendéget egy semmitmondó protokolláris találkozón fogadja. Az EU-befolyás gyengülése tüzeli Oroszországot, Törökországot és Kínát. Moszkva a Balkánon propagan- daoffenzívával igyekszik az emberek szívét megnyerni. „A Balkán nem hallgat többé Brüsszelre” - harsogta a Szputnyik orosz állami ügynökség, a felcím pedig így hangzott: „Kelet- Európa Oroszország felé fordul?” Ám Törökország is betette már a lábát az ajtónyílásba. Ankara bázisa a muzulmán lakosság. Bosznia- Hercegovinában szétrombolt mecsetek tucatjainak újjáépítésével szerzett híveket magának. Dél-Szerbiában a török cégek szívesen látott beruházók, különösen a textiliparban. Évek óta Kína is nagyberuházásokkal, autópályák és vasútvonalak építésével, felújításával (Budapest- Belgrád) munkálkodik a régi Selyemút feltámasztásán. Néhány év óta az arab országok is megjelentek a piacon. Nagystílű telekvásárlásokba fogtak Boszniában, Belgrádban egy egész városrészt építenek, övék a döntő szó a szerb légitársaságnál. Azonban az oroszok messze a legaktívabbak. Az orosz állami Szberbank áll a horvátországi eladósodott élelmiszeripari és kereskedelmi konszern, az Agrokor körüli gazdasági krimi középpontjában. A bank a legnagyobb hitelező és gazdasági érdekek mellett geo- stratégiai célokat is követ a Balkán egésze szempontjából kulcsfontosságú konszern esetében - véli a tekintélyes zágrábi lap, a Vecemji list. Oroszország nyomul be a térség nyelvein folytatott egyre hevesebb propagandájával a Brüsszel által hátrahagyott vákuumba. Mivel az EU önmagával és környezetének válságaival van elfoglalva, minden jel szerint már csak ügyintéző a Balkánon. „Az a keserű benyomás és félelem marad hátra, hogy az EU és a Nyugat lassan elfordul a térségtől, legalábbis addig, amíg az ismét nem robban” - írja a belgrádi Növi Magazin legújabb számában. A hatalmi vákuum még nagyobbá válhat, ha az Egyesült Államok is visszavonulna Donald Trump elnöksége alatt. A régió legtöbb kommentátora azt várja, hogy az amerikai érdeklődés drámaian alábbhagy, Moszkva pedig már most bekapcsolta a balkáni politikusokat a globális érdekeiért folyó küzdelembe. Theresa May and the brexit day (Ľubomír Kotrha karikatúrája)
