Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)

2017-03-29 / 74. szám, szerda

www.ujszo.com | 2017. március 29. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Feri bosszúja Sok az álhír, és a napfényt is permetezik, mert sok benne a bogár V an egy ismerősöm, akit annyira felháborítottak a romlott és vegykezelt brazil húsok, hogy mostantól nem hajlandó szurkolni a brazil labdarúgó-válogatottnak. Feri, de hát ez képtelenség, próbá­lom valahogy jobb belátásra bírni - a focistáknak semmi közük a hús­ipari cégek trükközéseihez, te attól még nyugodtan szurkolhatsz nekik tovább, hiszen a focijukjó, sőt, ta­lán a legjobb a világon, még min­dig. Feri viszont tántoríthatatlan, és azzal vág vissza, hogy ha egy or­szág focicsapatával azonosulunk, akkor egy kicsit az egész országgal válunk eggyé, a lakosaival, a poli­tikájával, a hegyeivel, meg min­dennel, ami ott történik. Szimboli­kusan az adott ország állampolgá­rává válunk, állandó lakhely nél­kül, holott a kettős állampolgárság Szlovákiában még mindig tilos. Ferinek elege van a brazilokból, mi több, ez a mostani húsmajré csak a csúcstégla a haragpiramison, hi­szen Feri akkor rágott be először rájuk, amikor A pampák királya című brazil sorozatban a hosszú szőke göndör hajú, macsetés nád­vágó szépség, Luána nem lehetett a gazdag Marcos felesége, ehelyett a Marcos apjával kavart. Másodszor pedig a 2014-es brazí­liai vb-én, amikor a németek rom­má verték a brazil válogatottat, ha­zai pályán, 7-1-re. Most meg itt ez a húsbotrány, melynek konklúziója, hogy annyi boltban volt annyi brazil hús, szár­nyas, sertés, meg marha, hogy mindenki, de tényleg mindenki biztos lehet abban, hogy valamilyen formában evett belőle. Feri pedig már egy ideje próbálja függetlení­teni magát a nagy húsgyárak ter­mékeitől, faluról vásárolja a tőke­húst meg a tojást. Csak hát ő is be­lekényszerül időnként olyan élet­helyzetbe, hogy menzákon vagy éttermekben ebédel, s mivel szereti, itt-ott szalámit is vásárol, úgyhogy sajnos nem lehet biztos a dolgában. Megoldásként egy időben csupa tésztaféléket rendelt, de azokról is tudja, hogy gyomirtózott búza fehér lisztjéből készülnek, ellenkező esetben nem lennének olyan fino­mak. Bánatában végül elhatározta, hogy 2018-tól fénnyel fog táplál­kozni, de már arról is letett, mert olvasott valami álhírt arról, hogy a napfényt is permetezik, mert az utóbbi időben már sok benne a bo­gár. Mondtam neki, hogy ne olvas­son álhíreket, vagy ha nem bírja ki, hogy ne olvasson ilyesmiket, leg­alább ne higgye el mindet, de azt mondja, nem cigizik, nem iszik, nincs költséges hobbija, hát leg­alább álhíreket hadd olvasson már, az ég szerelmére, hisz valamiben meg kell halnia mindenkinek. Sebesvonat indul MARIÁN LEŠKO A múlt heti ünnepi európai uniós csúcson elfogadott római nyi­latkozat úgy vonulhat be a történelembe, mint amelyben le­fektették a többsebességes Európát. Bár ez a fogalom szó sze­rint nem szerepel a szövegben - állítólag Donald Tusk, az Eu­rópa Tanács lengyel elnöke és a visegrádi négyek kérésére -, de a lényege kiolvasható abból a mondatból, hogy az európai uniós tagállamok közösen fognak cselekedni, ám ha a tagállamok tempója eltérő, akkor később bárki csatlakozhat egy-egy olyan kezdeményezéshez, amelyet a tagállamok szűkebb csoportja indított el. Donald Tusk egyáltalán nem lelkesedik a többsebességű Európáért, ün­nepi beszédében sem titkolta ezt. Kijelentette, hogy az alapító atyák hatvan éve nem „a többsebességről meg a különféle exitekről vitáztak, hanem hi­tet tettek a közös Európa mellett”. De lengyel politikusként Tusk tett egy­két megjegyzést „saját, tágabb régiója” címére is. Leszögezte, hogy nem elegendő az egység megőrzésére vonatkozó felhívásokat közzétenni és tiltakozni a többsebességű Európa ellen, hanem valóban tiszteletben kell tartani az „olyan közös értékeket, mint az emberi jogok, a szabadságjogok, a szólásszabadság és a gyülekezési szabadság, a hatalmi ágak szétválasz­tása és a jogállam, mert ezek a valódi közös értékeink”. Egyszóval min­denkinek azt tanácsolta, aki most a kétsebességes Európa ellen tiltakozik, hogy nézzen magába, j ómaga mivel j árult hozzá annak kialakulásához. Amikor a szlovák kormányfő a lengyel, magyar és cseh kollégája társa­ságában van, azt hangoztatja, hogy ellenzi a többsebességű Európát. De szemben például Beata Szydlo lengyel kormányfővel, aki azt mondja, „soha nem fogjuk elfogadni a többsebességes Európát”, Fico mást mond, amikor nem a visegrádi négyekkel közösen nyilatkozik: „Ha realitássá válik a többsebességes Európa, akkor Szlovákia az európai maghoz akar tartozni, nagyobb sebességgel akarunk előre haladni”. Tipikus a szlovák kormányzatra ez az „ellenzem, de ha nem sikerül megakadályozni, akkor oda akarok tartozni” magatartás. Miroslav Lajčák külügyminiszter azt hangoztatta, Szlovákiának létfontosságú érdeke, hogy a maghoz, a gyor­sabb Európához tartozzon, de garanciákra van szükség, „hogy egyetlen tagországnak sem kell olyan kezdeményezéshez csatlakoznia, amelyhez nem akar”. Viszont minek lenne a gyorsabb Európában egy olyan tagál­lam, amely azt mondaná, csak lassan a testtel, „ne kényszerítsenek arra, amit én nem akarok”? Hiszen senki nem kényszeríti, hogy oda furakodjon, a gyorsabbak közé, a belépés önkéntes. A szlovák kormányzati politikusok nyilatkozataiból az szűrhető le, hogy ha a gyorsabb Európához tartozná­nak, pontosan azt tennék ott is, ami miatt a többsebességű Európa kiala­kult. A schengeni övezetbe és az eurózónába a Fico-kormány alatt került be az ország, de Fico akkor csak felkapaszkodott arra a vonatra, amit még a Dzurinda-kormány indított el. Most más a helyzet. A vonat most fog in­dulni, és nem lesznek rajta potyautasok. Fico nem tud rá felkapaszkodni, hanem neki is részt kell vennie az indításban, ha valóban ezt akaija. Elő­ször kerül olyan helyzetbe, hogy nem valamilyen politikai örökség átvéte­lével kerül egy elit klubba, hanem neki magának kell bejelentkeznie. A szerző a Trend hetilap kommentátora FIGYELŐ Hat óv egy volt román miniszternek Első fokon hat év szabadságvesz­tésre ítélte a román legfelsőbb bí­róság Elena Udrea volt turisztikai minisztert, akit többrendbeli megvesztegetés elfogadásával, hivatali visszaéléssel és az uniós támogatásokkal kapcsolatos kor­rupcióval vádoltak. Udrea az ügyészek szerint a szerződés érté­kének tíz százalékát kérte kenő­pénzként a nyertes pályázóktól. Az ügy többi vádlottjára enyhébb büntetéseket szabott ki a bíróság, azok pedig, akik elismerték bűnösségüket, felfüggesztett bör­tönbüntetést kaptak. (MTI) Puskaporos hordó a kertek alatt - a Balkán MTI-HÁTTÉR Az oroszok, a kínaiak és a törö­kök is lapátolják a puskaport a hordába, Trump öntheti az olajat a tűzre. A Balkán az utóbbi évtizedekben az Európai Unió befolyási övezetének számított, s ha az unió nem állt a hely­zet magaslatán, besegített az Egye­sült Államok. Ez azonban most összeomlik. Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője kö­zelmúltbeli balkáni körútja során kénytelen volt megtapasztalni, mi­lyen kevéssé veszik komolyan Brüsszelt Délkelet-Európában. Ma­cedóniában Mogherini válságmegol­dási elképzeléseit az ország elnöke elhárította. Parlamenti beszéde Szer­biában pfujolásba fulladt. Koszovó­ban elutazása után rögtön kiéleződ­tek a konfliktusok, bár Mogherini, szándéka szerint a nyugalmat és a megoldásokat hozta volna el az or­szágba. Boszniában az államelnök­ség csak arra volt hajlandó, hogy az unióból érkezett vendéget egy sem­mitmondó protokolláris találkozón fogadja. Az EU-befolyás gyengülése tüzeli Oroszországot, Törökországot és Kí­nát. Moszkva a Balkánon propagan- daoffenzívával igyekszik az emberek szívét megnyerni. „A Balkán nem hallgat többé Brüsszelre” - harsogta a Szputnyik orosz állami ügynökség, a felcím pedig így hangzott: „Kelet- Európa Oroszország felé fordul?” Ám Törökország is betette már a lábát az ajtónyílásba. Ankara bázisa a muzulmán lakosság. Bosznia- Hercegovinában szétrombolt mecse­tek tucatjainak újjáépítésével szerzett híveket magának. Dél-Szerbiában a török cégek szívesen látott beruhá­zók, különösen a textiliparban. Évek óta Kína is nagyberuházá­sokkal, autópályák és vasútvonalak építésével, felújításával (Budapest- Belgrád) munkálkodik a régi Selye­mút feltámasztásán. Néhány év óta az arab országok is megjelentek a pia­con. Nagystílű telekvásárlásokba fogtak Boszniában, Belgrádban egy egész városrészt építenek, övék a döntő szó a szerb légitársaságnál. Azonban az oroszok messze a legaktívabbak. Az orosz állami Szberbank áll a horvátországi el­adósodott élelmiszeripari és keres­kedelmi konszern, az Agrokor kö­rüli gazdasági krimi középpontjá­ban. A bank a legnagyobb hitelező és gazdasági érdekek mellett geo- stratégiai célokat is követ a Balkán egésze szempontjából kulcsfontos­ságú konszern esetében - véli a te­kintélyes zágrábi lap, a Vecemji list. Oroszország nyomul be a térség nyelvein folytatott egyre hevesebb propagandájával a Brüsszel által hátrahagyott vákuumba. Mivel az EU önmagával és környezetének válságaival van elfoglalva, minden jel szerint már csak ügyintéző a Balkánon. „Az a keserű benyomás és félelem marad hátra, hogy az EU és a Nyugat lassan elfordul a tér­ségtől, legalábbis addig, amíg az is­mét nem robban” - írja a belgrádi Növi Magazin legújabb számában. A hatalmi vákuum még nagyob­bá válhat, ha az Egyesült Államok is visszavonulna Donald Trump el­nöksége alatt. A régió legtöbb kommentátora azt várja, hogy az amerikai érdeklődés drámaian alábbhagy, Moszkva pedig már most bekapcsolta a balkáni politi­kusokat a globális érdekeiért folyó küzdelembe. Theresa May and the brexit day (Ľubomír Kotrha karikatúrája)

Next

/
Thumbnails
Contents