Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)
2017-03-28 / 73. szám, kedd
www.ujszo.com | 2017. március 28. KULTÚRA 117 Színészi tetemrehívás Bálint András holnap Rimaszombatba viszi legendás Arany-estjét, amelyet a költészet napjára újított fel Bálint András: „Újratanultam mindent..." (Szkárossy Zsuzsa felvétele) Ollóval és ragasztóval dolgozott ő is, mint Hrabal. Csak amíg a cseh széppróza mestere kollázsokat készített Andy Warhol, Jackson Pollock ós mások műveiből, Bálint András szövegeket másolt ki könyvekből, majd kivagdosta ás beragasztgatta őket egy füzetbe. Naplókból, levelezésekből, személyes érdekű apróságokból és töredékekből válogatott és állított össze anyagokat. Kosztolányit, Babitsot, Szép Ernőt, Radnótit, Márait mondta, de úgy, hogy közben önmagát mondta. Legkedvesebb 20. századi költői, köztük Vass István és Illyés Gyula egyszer csak elvezették Arany Jánoshoz. így született meg 2004- ben a Radnóti Színházban legendás Arany-estje, amelyet most, a költő születésének 200. évfordulója alkalmából felújít, a költészet napján, április 11-én újra bemutat, de még azelőtt - holnap - elviszi Rimaszombatba. Az előadás este lesz a művelődési házban, délelőtt, a gimnáziumban rendhagyó irodalomórát tart Bálint András. „Az est egész anyagát természetesen nem fogom elmondani, de beszélek majd arról is, mi közöm van ehhez a csodálatos emberhez - avat be elképzelésébe a Kossuth-díjas művész. - A meghívást Hizsnyan Géza barátomnak köszönhetem, és nagy örömmel teszek neki eleget. Az est során a versek mellett levelek, naplórészletek és más írások is elhangzanak. Például Petőfi Sándor levelei, egy legendás barátság emlékei, amelyekben mintha két sihe- der, két kamasz ugratná egymást bájosan, szellemesen, gimnazista módon. Már az is megejtő, ahogy szó- longatják egymást. Isteni Sandrim, Aranyos szájú Szent János barátom, Kedves makrancos öcsém, My dear Dzsenkó! Abból az időszakból például, amikor Arany a Koszorú című lap szerkesztője volt, megtaláltam egy csomó mulatságos üzenetet, amelyben a dilettánsokat cikizi rettentő szellemesen. Volt, akinek azt tanácsolja, hogy tanuljon nyelvtant előbb, aztán verstant, azután még valamit, ami már nem tan. Másvalakinek azt üzente: Ön sok verset írt. Majd ha kevesebbet ír, azokból küldjön! Miután Madách Imre megírta Az ember tragédiáját, ő is elküldte Aranynak; aki nagyon udvariasan és gyönyörűen azt válaszolta neki: Ha nem bánja, kedves hazafi - így szólította őt -, akkor pár dolgot javítok rajta. Lenyűgöző az az udvariasság és elegancia, ahogy ők ketten leveleztek. Arany nyelvileg és dramaturgiailag javított Madách szövegén, sok empátiával, odafigyeléssel, szeretettel szólt hozzá. Madách akkoriban még egy ismeretlen vidéki nemes volt, aki írással próbálkozott, és elküldte művét a kor legnagyobb tekintélyének.” Arany János életének különböző szakaszai elevenednek meg Bálint András műsorában. Például a lánya, Juliska halála, ami nagyon fájdalmas volt számára, és 1867, a kiegyezés éve, amikor I. Ferenc Józseftől megkapta a Szent István-rendet, amelyet nem akart elfogadni. Jönnek hozzám méltóságok, / Kötik rám a méltóságot / Megbocsásson Méltóságtok, /Nem érzek rá méltóságot. - írta. „Megtaláltam azokat a leveleket, amelyeket Eötvös József kultuszminiszternek írt, elmondom négy balladáját, ami a színésznek a tömör párbeszédek, a stílus, a drámai szerkesztés miatt talán a legnagyobb kihívás. Amellett, hogy pontosan kell elmesélni a történetet, nagyon kevés eszközzel és mégis karakteresen kell ábrázolni a ballada szereplőit, és a versformát is érzékeltetni kell. Óriási feladat egy sorral ábrázolni egy szereplőt. A Te- temrehívást és a Tengeri-hántást különösen szeretem” - mesélte Bálint András. Az est vége felé az öregedő, testi nyavalyákkal küszködő Arany szól a közönséghez. Amikor nem kis iróniával azt kell ecsetelnie, mennyi baja van. „Érdekel persze a piedesz- tálon, a mennyekben élő költőóriás is, elsősorban azonban a személyiség. Mint Radnóti, Kosztolányi vagy Márai esetében. Arany nagy tudású, visszahúzódó, falura vágyó ember volt. Nagyon fiatalon házasodott, de nincs nyoma annak, hogy a feleségén kívül bárkivel viszonyt folytatott volna. Nem volt nőfaló. Több nyáron Karlsbadba, a mai Karlovy Varyba járt gyógyfürdőkbe. Aranyt igazából idősebb korában érzi magához közel az ember. Én tizenhárom évvel ezelőtt szerettem meg végérvényesen, ezek szerint már akkor idősebb voltam. Balladái mellett a Toldit is tanítottam a színművészeti egyetemen. Kitűnő tananyag az is. Azt szoktam mondani: a Toldit úgy kell elmesélni, mint egy amerikai filmet, mert annyira izgalmas.” Hogy milyen mélyre kellett ásnia az emlékezetében Bálint Andrásnak ahhoz, hogy ismét színpadra vihesse hetvenperces estjét? „Elővettem a dossziét, újraolvastam ezt az értékes anyagot, amelyet én állítottam össze Réz Pál irodalmi tanácsai alapján, és másfél hónap alatt újratanultam mindent. Tízéves szünet után ez most nekem is egy tetemrehívás, de nagyon élvezem.” Csendes László halálára RÖVIDEN Kisvárdán idén Bányavakság lesz Kisvárda. A Komáromi Jókai Színház és a kassai Thália közös előadással, Székely Csaba Bányavakság című tragédiájával szerepel idén a Magyar Színházak Kisvárdai F esz- tiválján. Ajúnius 16. és 24. között megrendezendő szemlén 23 társulat mutatkozik be - köztük a beregszászi, több erdélyi és vajdasági színház a programot tegnap ismertették a szervezők. Az idei fesztivál érdekessége, hogy a bemutatók egy részét egy átalakított cirkuszi sátorban tartják, mivel a várszínház területén ásatások folynak. 00 Csomós Mari a nemzet színésze Budapest. Csomós Marit választották a nemzet színészének a februárban elhunyt Berek Kati helyére. Erről a címet viselő tizenegy művész döntött. Afmási Éva, Molnár Piroska, Bodrogi Gyula, Haumann Péter, Király Levente és Tordy Géza személyesen jelent meg a Nemzeti Színházban, Szacsvay László, Töröcsik Mari, Andorai Péter, Cserhalmi György és Máthé Erzsi telefonon adták le voksaikat. A címet azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek. Egyszerre legfeljebb tizenketten viselhetik, és életük végéig részesülnek a jelenleg havonta nettó 630 ezer forint juttatásban. Csomós Mari nevéhez számos színpadi és filmes alakítás fűződik. A Színművészeti Főiskola elvégzése után, 1965-ben Veszprémbe szerződött, majd Kecskeméten és Szolnokon játszott. 1978-1983 között a Nemzeti Színház, 1983-1994 között a Katona József Színház alapító tagja. 1994-től az Új Színházban szerepelt 1997-ig, amikor a Radnóti Színházhoz szerződött. Művészi teljesítményét számos díjjal ismerték el: a Jászai-díjat 1973-ban, az érdemes művész címet 1978-ban, a Kossuth- díjat 1996-ban vette át. Többször kapta meg a legjobb női alakításért a színikritikusok díját. (MTI) Csomós Mari (Képarchívum) Nem tudom, szerepel-e Csendes László Rimaszombat híres szület- teinek listáján. Egy biztos: életében semmilyen díjat, elismerést nem kapott a város vezetésétől. Talán úgy gondolták, aki onnét elmegy, arra neheztelni kell. Vagy egyszerűen csak elfelejtették. Sosem tolakodott előtérbe, nem járt vissza évente előadói estekkel, és két, Rimaszombatban is bemutatott monodrámája, a Bolyai János estéje és a Van Gogh sem vonzotta a város közönségét. Utóbbit úgy negyven emberrel együtt néztem végig valamikor a kilencvenes évek közepén, de máig emlékszem az ámulatra, amit kiváltott belőlem. Aztán már csak családtagjait látogatta - az utolsó években nagybeteg fivérét, akit csupán pár héttel élt túl. Nem zsűrizett folyamatosan a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó verseny döntőjén sem -pedig tavaly áprilisban ebben a szerepben is nagyot alakított értő kritikáival és szívből jövő, élvezetes, ugyanakkor szakmai szempontból is hasznos értékeléseivel. A fiatalok, akik akkor találkoztak vele először, azonnal a szívükbe zárták. Nem tudhatták, hogy utoljára mesél nekik életéről, megpróbáltatásairól és szeretett hivatásáról. Csendes László sorsa tankönyvbe illő színészsors, az elmúlt és a mostani rendszer tipikus gáncsaival, hátráltató tényezőivel. Szülővárosának amatőr színjátszó csoportjában igazi sztár volt, a lányok miatta nézték meg a Dropka Géza rendezte előadásokat, állítólag már akkor sem lehetett másra figyelni, ha ő színpadon volt. Akkoriban a MATESZ-ba is keresték a sármos fiatalembereket. Egy rimaszombati származású rendező odacsábította, pár héttel később már beugrott egy komáromi előadásba. Innentől jó darabig felfelé ívelt a pályája, a katonaság után Beke Sándortól is egymás után kapta a remek szerepeket. Mindkét hazai magyar teátrumot kipróbálta, 1969 után bő egy évtizeden át - a kassai Thália egyik meghatározó egyénisége volt. Imádott „tájolni” a társulattal, többször végigjárta az országot Pozsonytól Agcsemyőig. 1982- ben aztán történt valami, amiről diszkréten csak annyit árult el tavaly, hogy összetűzésbe keveredett egy magas beosztású kommunista pártemberrel. Az incidens után bezárultak előtte a kapuk: lassan elmaradoztak a filmszerepek, a pozsonyi rádió magyar adásába sem hívták szerepelni, pedig azelőtt irodalmi műsorokat is rendezhetett ott. Arra kényszerült, hogy Magyarországon keresse a boldogulást, a nulláról indulva. Több színházban megfordult, végül Egerben talált otthonra, a Gárdonyi Géza Színház oszlopos tagja lett. És jöttek sorban az elismerések, köztük a Jászai Mari-díj 1996-ban. A filmesek is felfedezték karakteres arcát és markáns, természetes játékmódját, amellyel romantikusan meseszerű történelmi alakokat is emberivé tudott tenni. Több mint húsz kisebb-nagyobb karakterszerepet játszott el a filmvásznon. De zenés szerepekben is hiteles volt, nem beszélve a tragikomédiákról. Közülük kiemelkedett Örkény Tóték című darabjának egri előadása, ahol Tótot formálta meg. Aztán egyszer csak kivonult a színházi közegből. Festegetni kezdett, és gyermeki kíváncsisággal sajátította el a jóga művészetét. Megvett egy Eger környéki leégett tanyát, rendbe hozta, utolsó éveiben ott élt. A szakmához csak annyiban kötődött, hogy versmondó kört vezetett egy gimnáziumban. Szerette volna, ha a tantervbe is bekerül a színházi nevelés, ha olyan, a középkori iskolai színjátszáson alapuló oktatás lenne táj ainkon, amelyre építve , Angliában máig működnek a jobbnál jobb drámacsoportok. „Meggyőződésem, hogy ha a mai fiatalok ki akarnak alakítani maguknak egy oázist, amelyben otthon lehetnek, akkor csak a művészetek felé fordulhatnak. Mert ebben az agyon- technicizált, agresszív, brutális világban kell egy ilyen hely” - mondta lapunknak tavalyi interjújában. Reméljük, valakik egyszer valóra váltják ezt az álmát is. Csendes Lászlónak 72 év jutott a földi színpadon. Juhász Katalin
