Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)

2017-03-28 / 73. szám, kedd

www.ujszo.com FOCITIPP ■ 2017. MÁRCIUS 28. SERIE A 15 A futball rendszerváltásától az aranykor végéig - és azon is túl AzAC Milan neve hosszú évtizedekig egyet jelentett a sikerrel és a csillogással rnára azonban remény is alig van rá A futball rendszervál­tása nem a Premier- ship Premier League- gé válásával kezdő­dött, a modern fút- ballbiznisz térnyerésének első lépése az volt, amikor 1986. március 24- én Silvio Berlusconi saját helikop­terén megérkezett Milanellóba, és közölte az elképedt játékosokkal, hogy ő az új tulajdonos, és legyenek szívesek mindent megnyerni neki. Ezek a látogatások később akkor is gyakoriak voltak, amikor Olasz­ország miniszterelnöke, illetve az egyik legnagyobb olasz vállalat, a Fininvest tulajdonosa lett. Berlus­coni imádta a Milant, bőkezűen költött is a csapatra, amíg volt mi­ből, így nem csoda, hogy bizonyos számítás szerint a világ legsikere­sebb csapata lett a milánói klub. A Milant Berlusconi érkezése előtt öt évvel bundázás miatt kizárták a Serie A-ból, majd a visszajutás után önerőből is sikerült kiesni az első osztályból, ám a viharvert klub új életre kapott Berlusconi és a Fininvest bőkezű támogatásának köszönhetően. Az óriási összegek fölött diszponáló mecénás irányí­tása alatt a Milan nyolc bajnoki címet, egy kupagyőzelmet és hét olasz Szuperkupát nyert, ötször nyert BEK/BL-t, háromszor In­terkontinentális Kupát, ötször európai Szuperkupát és még egy klubvilágbajnoki cím is beesett a Berlusconi harmincéves uralko­dása alatt igencsak zsúfolttá váló trófeaterembe. A keresztapa Berlusconi nemzetközi léptékkel mérve is óriási játékossá nőtte ki magát. Habozás nélkül vetette be politikai és gazdasági befolyását, ha a helyzet úgy kívánta, és ilyenkor gyakran kalandozott a szürke zóná­ba, sőt néha azon is túl. A teljesség igénye nélkül folyt ellene vizsgálat hivatali visszaélés, kiskorú megron­tása, zsarolás és fenyegetés miatt, és ez a vezetői attitűd a Milan egyes ügyeire is jellemző volt. 1991-ben a Marseille elleni BL- negyeddöntő visszavágóján néhány kialudt reflektor miatt a Milan játékosai levonultak a pályáról néhány perccel a lefújás előtt, és bár a futballisták játszottak volna tovább, Adriano Galliani alelnök nem hagyta őket. Azzal érvelt, hogy időközben tv-stábok ösz- szejárkálták a pályát, és egyébként sem lehet rendesen látni. Mivel a Milan kiesésre állt, az UEFA végül a játékvezetői jelentésre hivatkozva a pályán elért eredményt írta jóvá, sőt a Milant egy, Gaüianit két évre eltiltotta az európai klubfútballtól. Ennél is erősebb volt a 2006-os calciopoli-botrány, amikor a le­hallgatott telefonbeszélgetések éneimében a nyakig sáros Milán­nak visszaesőként egészen a Serie C-ig kellett volna zuhannia, ám Berlusconi, akinek Mediaset nevű cége binokolta az olasz bajnokság közvetítési jogait, kijelentette, ha kizárják a Milant, a csapatok nem kapják meg a tv-közvetítések után járó pénzeket. A Milan végül egy Előbb a Milan, Irány Kína 2007-ben még Bajnokok Ligáját nyert a Milan, mostanra a részvétel is nehezen megy szágban is érvényes. Berlusconi nemcsak óriási sztárigazolásokat lebegtetett be a várt tőkeinjekci­ónak köszönhetően, de előhúzta a mindent vivő ütőkártyát is: új, saját stadiont ígért a klubnak. A csapat részvényeinek 48 százalé­káért bejelentkező thaiföldi befek­tető, Bee Taechaubol is elkötelezte1 magát az új stadion projektje mel­lett, és mivel a város is besegített egy lökéssel, 2015 elején bejelen­tették, hogy a milánói vásárváros­ban, Portellóban épül fel az új, 48 ezres stadion, aminek már a ma­kettje is látható volt. Taechaubplról azonban menet közben kiderült, hogy nem lehet komolyan venni, ám a thai befek­tetővel való alkudozás olyan sokáig tartott, hogy közben a Milan hely­zete egyre válságosabbra fordult. A Forbes 2016 nyarán már azt írta, a zsinórban harmadik 100 millió dolláros veszteséget termelő évet már nem bírná ki a klub, így Ber- lusconinak már sürgősen új befek­tetőt kellett szereznie. A stadionprojekt vége egyébként az lett, hogy Berlusconi közölte, annyira szereti a San Sirót, hogy érzelmi okokból inkább ott tartja a csapatot. A helikopterrel közlekedő Silvio Berlusconi új szintre emelte a klubtulajdonosi rendszert Európában ejnye-bejnyével és némi pondevo- nással megúszta a calciopolit, és egy évvel később BL-t nyert. Megjelennek az első felhők A gondok a 2000-es évek elején kezdődtek, ám a Berlusconi ellen indított különféle perek és vizs­gálatok a Milant egyelőre nem érintették. A politikusként, majd férjént is megbukó világfira aztán üzletemberként is lesújtott a sors: a Mondadori nevű kiadó törvény­telen megszerzése miatt első kör­ben 740 millió eurós büntetéssel sújtották a Fininvestet. A végleges büntetés végül félmilliárd euró kö­rül megállt, de a 2013. szeptem­beri ítélet után hiába nyilatkozta Galliani, hogy az ügy nem lesz ha­tással a Milánra, pontosan lehetett tudni, hogy ez nem így lesz. A Milan akiből tudott, pénzt csi­nált (Zlatan Ibrahimovic, Thiago Silva és Alexandre Pato eladása 80 millió eurót hozott), a sokat kereső legendákat (Alessandro Nesta, Clarence Seedorf, Gennaro Gattuso) ingyen engedték el, sztá­rok nélkül pedig borítékolható volt a hanyadás. A 2013-as exodust követő években a Milan saját korábbi szintjéhez képest szinte semmit nem költött. 2014-ben a Juventustól (vissza)vett Alessandro Matri volt a legdrágább igazolás a maga 11 milliós vételárá­val, de még ő is többe került, mint a következő év legdrágábbja, Giacomo Bonaventura (8 millió). A 2011-es bajnoki cím óta a Milan csak 2012- ben jutott közel a scudettóhoz, azóta esélye sem volt ilyesmire, ráadásul már a BL-szereplés sem olyan ma­gától értetődő, mint korábban, így pedig elég nehéz nagy neveket a csa­pathoz hozni. Add el, Silvio! 2015-ben aztán megtörtént, amit kevesen gondoltak volna: a milá­nói tábor egy transzparensen üzent Berlusconinak: „Előbb a Milan, majd aztán törődhetsz magaddal is.” A Milan végül arctalan közép­csapattá vedlett, és a bajnokság 10. helyén végzett, az év végén pedig a tulajdonos közölte, meg­kezdte a tárgyalásokat a klub értékesíté­séről. A Milan azonban nem csak a pályán veszített korábbi fényéből. A Fininvestet is irányító Berlusconi- csemete első dolga volt a Milan vezetőjeként, hogy kirúgta Gallianit, és az öreg A klub saját mércéje szerint ma csak egy igazi sztár­juk van: a saját nevelésű Gianluigi Donnarumma ► Mártha Bence majd aztán törődhetsz magaddal is. Silviónak kellett békítőleg közbe­lépnie. Azóta Barbara és Galliani együtt irányítják a klubot. Ezen felül a csapat gyengébb szereplése miatt sorban dőltek meg a negatív jegy- és bérleteladási rekordok. E sorok szerzője 2015-ben egy Fio- rentina elleni rangadó előtt 10 perc­cel odasétált egy pénztárhoz, 15 eu­róért vett egy jegyet, és 21 ezer fa- gyoskodó társával együtt felült a le­látóra. Ez nagyjából harmadháznak számít a San Siróban. Jolly Joker: a saját stadion Az alapelv, miszerint „olyan sze­gények még sosem voltunk, hogy ne tudjunk ígérgetni”, Olaszor­Azon a héten, amikor Silvio Ber­lusconi bejelentette, hogy a Sino- Europe Sports Investment Mana­gement veszi meg a Milant, két Premier League-csapat (a West Brom és az Aston Villa) is kínai konzorciumok tulajdonába került. Nem csoda: aki tőkeerős befektetőt keres, annak Kínába kell mennie. A SES vállalta, hogy 740 millió eu­rót fizet a klubért, és kifizeti a csa­pat 220 millió eurós adósságát is, azaz a Forbes listáján még mindig az első 10 legerősebb brand között jegyzett klub szűk egymilliárd eu­róért kerül kínai kezekbe. A tárgyalások azonban gyorsan megrekedtek, bár az első két rész­let még megérkezett, a konzorci­um további biztosítékokat kért Berlusconiéktól, amit az olasz fél úgy értelmezett, hogy a kínaiak ki akarnak táncolni az üzletből. Berlusconi közölte, lépjenek visz- sza nyugodtan, de az eddig át­utalt 200 millió eurót köszönettel megtartja. Most éppen ott tart a történet, hogy a vevő vegyes vállalat vezér- igazgatója, Dzsong-Hun Li egysze­rűen feloszlatta a konzorciumot, és már csak saját nevében tárgyal tovább Berlusconiékkal. Ehhez persze már neki is hitelt kell fel­vennie, de Berlusconi megér­tő, és közölte: április 14-ig hajlandó várni a pénzre. Ez már egyébként leg­alább az ötödik időpont, amiről a jelenleg is futó szezonban szó van. De még most sem látszik,- hogy ér véget az egy­kor ragyogó reno- méjú klub újkori vesszőfutása.

Next

/
Thumbnails
Contents