Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)
2017-03-24 / 70. szám, péntek
8 I KULTÚRA 2017. március 24. | www.ujszo.com Magányról és vágyakról kicsiknek Az ausztrál író és grafikus, Oliver Jeffers két képeskönyve az élet nagy dolgaira tanít, finom eszközökkel fi pinovin és a kisfiú Fent és leírt oíjrr/t JUHÁSZ KATALIN Egy világhírű képeskönyv ás annak folytatása jelent meg végre magyarul. Az ausztrál Oliver Jeffers az 1-5 éves korosztálynak kíván segíteni a magánytól való félelem kezelésében és az empatikus érzések fejlesztésében. Nem kell megijedni, a szeparációs szorongás a normális fejlődés velejárója. Az okozza, hogy a kicsi előtt hirtelen kitárul a világ: egyre ügyesebb, szülői kíséret nélkül jön-megy a lakásban, kezdi felfedezni a korábban ismeretlen helyeket, dolgokat. És ezmegrémiszti. „Volt egyszer egy kisfiú, aki egyik reggel egy pingvint talált az ajtaja előtt.” Érdekes felütés jól kiválasztott állatszereplővel, hiszen ki ne szeretné a pingvineket. A fiúcska először elviszi a madarat a talált tárgyak osztályára (a könyv eredeti címe Éost And Found, azaz Talált tárgyak osztálya), de kiderül, hpgy senki sem veszített el pingvint. Úgyhogy elcsónakázik vele a Déli- sarkra. Ám búcsúzáskor észreveszi, hogy a pingvin még szomorúbb, mint azelőtt, sőt, talán nem is tévedt el, csak magányos volt. Visszafordul érte és együtt hajóznak haza. Itt tehát nem a gyerek az elesett, hanem a pingvin, vagyis a gyerek lép az irányító szerepébe, neki kell pá- tyolgatnia a másikat és döntéseket hoznia. Nehezítő tényező, hogy az állatok itt nem beszélnek, csupán viselkedésükből lehet következtetni érzéseikre, ami a mellékelt ábra szerint nem egyszerű feladat. A szavak nélküli kommunikáció fontosságán túl a beleérzés képességét is megtanulhatja a gyerek ebből a meséből. A kisfiú észreveszi, hogy ő maga is szomorúbb a visszaúton, mint amikor még ketten ültek a csónakban. Megtapasztalja a magány érzését. Ezért az újbóli egymásra találást követően már egyenrangú felekként hajóznak tovább, hiszen mindketten átéltek egy traumát. A szerző saját rajzaival illusztrálta könyvét: széles, tágas terekben apró lények mozognak, a csónak alig látszik a háborgó tengeren. A közeliken viszont a térből kiszakítva látjuk az elnagyolt vonalakkal ábrázolt szereplőket. A színek ugyanakkor egyáltalán nem vészjóslóak, még a tomboló vihart is sikerült a kék és a türkiz barátságosabb árnyalataival szelídre, szépre fazonírozni, azaz nem a veszélyt, hanem a kihívást tenni hangsúlyossá. Ezen a lecsupaszított „valóságon” már a kétévesnél kisebb gyerek is szívesen elmereng, az ovisok pedig azonnal beleképzelik magukat a történetbe. A második rész, a Fent és lent már így kezdődik: „Volt egyszer két jó barát, akik mindig mindent együtt csináltak”. Mígnem egyszer a pingvin egyedül kezdett kalandba, mert repülni szeretett volna. Ebben a könyvecskében a vágyak kordában tartásáról, lehetőségeink, adottságaink helyes felméréséről és persze barátságról, bizalomról van szó. Azt, hogy pingvin szárnyai nem alkalmasak repülésre, már a legkisebbek is tudják. Csak mesterséges úton lehet segíteni ezen, például úgy, hogy pingvinünk élő ágyúgolyónak szerződik egy cirkuszba. A gálád cirkuszosoknak viszont csak a szenzáció kell, azzal már nem igazán törődnek, hogyan ér földet az alkalmazott. (Egy bukósisakot azért adnak rá.) Szóval a pingvin rosszul döntött, amikor barátjától elszakadva kelt útra. Amikor viszont el kell kapni őt, a kisfiú ott van, hogy segítsen. Ebben a részben már valóságosabb a veszélyhelyzet, amelyet csak együtt tudnak megoldani. Fontos tanulság az is, hogy mindig avassunk be másokat a terveinkbe, ne lépjünk le szó nélkül, mert veszélybe kerülhetünk. A rajzokon szintén sok a tágas tér, a pici pingvin szinte elvész az üres cirkuszi porondon és a levegőben, a kilövés pillanata pedig különösen félelmetes. A fiúnak most is kockateste és pálcikalábai vannak (hogy a gyerekek könnyebben le tudják őt rajzolni). A lenti világ színeiben is biztonságot, melegséget sugall, az ismeretlen fentit pedig markáns, határozott vonalakkal különíti el a szerző. A rázós helyzeteket humorral oldja, viccesek például azok a rajzok, ahol a fiú igyekszik segíteni repülni vágyó barátjának: lufit köt rá, a komódról ugráltatja le. A végén pedig gólyalábakon egyensúlyoz a pingvin mellett, aki háromkerekű biciklit hajt. A két könyvecske a kedves történetek mellett a gyerekek színérzékét is fejleszti, és fantáziájukra is kifejezetten jó hatással lehet. Oliver Jeffers: A pingvin és a kisfiú, Fent és lent. Pozsonyi Pagony, 2017.40/40 oldal. Kitiltották Ukrajnából az orosz énekesnőt Moszkva/Kijsv. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat megtiltotta a belépést Ukrajna területére Julija Sza- moj lovának, aki Oroszországot képviselné a májusi Eurovíziós Dalfesztiválon Kijevben. Az izomsorvadásban szenvedő, kerekesszékbe kényszerült énekesnő 2015-ben az Oroszország által elcsatolt Krímben koncertezett, a hatóság szerint ezzel megsértette azt az ukrán jogszabályt, amelynek értelmében félszigetre csak ukrán területről, ukrán engedéllyel szabad beutazni. Pjotr Tolsztoj, az Állami Duma al- elnöke szerint az SZBU „etikai szempontból borzalmas” határozata veszélybe sodotja az Eurovíziós Dal- fesztivál jövőjét. Rámutatott, hogy a nagyszámú orosz közönség részvétele nélkül nehéz elképzelni a versenyt. Egy alternatív dalverseny megrendezésére tett javaslatot Szergej Gap- likov, a Komi Köztársaság vezetője, aki Uhtában - Szamojlova szülővárosában - látja megvalósíthatónak ezt a fesztivált. Mint mondta, meg kell mutatni, hogy Oroszország ma olyan hatalom, amelyhez a többi ország igazodik. Oroszország számára idegen értékeket képviselő, átpolitizált rendezvénynek nevezte az ÉurovíziJulija Szamojlova (Képarchívum) ós Dalfesztivált Vlagyimir Arisztar- hov, orosz külügyminiszter-helyettes. Az Állami Duma kulturális bizottságának alelnöke pedig eleve hibának tartja az orosz versenyző jelölését, szerinte ez alkalmat ad a „gazembereknek” a gúnyolódásra és az oroszellenes kirohanásokra. A kitiltás miatt az orosz szövetségi televíziók már jelezték, hogy nem közvetítik a fesztivált. Az Európai Műsorszolgáltatók Szövetségének javaslata szerint Szamoljova élő műholdas összeköttetés révén, Moszkvából vehetne részt a versenyen, amelynek több mint 60 éves történetében ilyesmi még nem fordult elő, de az „Ünnepeljük a sokszínűséget” idei mottónak szellemében felvállalnák ezt a szokatlan szereplést. (MTI) RÖVIDEN A keringő után is van ólet Pozsony. Holnap este Pozsonyban lép fel a bécsi elektronikus zenei színtér emblematikus formációja, a Tosca, azaz Richard Dorfineister és Rupert Huber. Bár Dorfineister elsősorban Peter Kruderrel közös re- mixeiről, és a 90-es évek legfontosabb downtempo-albumának tartott K&D Sessionsről híresült el, a Tosca gyökerei jóval korábbra nyúlnak vissza, hiszen a két zenész már a gimnáziumban együtt kotyvasztott remixeket indiai zenékből. A hivatalosan 1994-ben alakult Toscamindigisa dub és a down- tempo határmezsgyéjén mozgott, de szívesen kísérleteztek például a funk és a triphop összeeresztésével is. Ez a finom, lassan építkező, atmoszferikus hangzás inkább a vájt fülűeknek szerez örömet, de Európa-szerte a táncparketten is sikert aratott. Arto Lindsey, a kortárs kísérleti zene befolyásos alakja szerint Bécs különleges atmoszféráját manapság semmi sem idézi meg jobban, mint a Tosca zenéje. Dorfineisterék sokat tettek azért, hogy bebizonyítsák: van élet a keringő után is. A duó friss, Going Going Going című albumával érkezik az MMC klubba, ahol a hazai szcéna ismert producere, Jimmy Pé társaságában lép fel. (juk) Brie Larson elnökjelölt lesz Los Angeles. Brie Larson játssza az első női amerikai elnökjelölt szerepét egy készülő filmben. Victoria Woodhull női aktivista volt, 1872- ben indult az amerikai elnökségért, de nem is szavazhatott a választáson, mivel a nők csak 1920-ban kaptak szavazati jogot. Húgával együtt 1870-ben egy radikális hetilapot adott ki, és ők hozták létre az első nők által vezetett brókercéget is. A Victoria Woodhull című film egyik producere is Brie Larson lesz, aki a 2015-ben bemutatott A szoba című filmdráma női főszereplőjeként kapott Oscar-díjat. A színésznő jelenleg a Kong: Koponya-sziget című filmben látható a mozikban, áprilisban mutatják be Free Fire című akciókomédiáját, és elkészült már a The Glass Castle című drámája, valamint a Basmati Blues című zenés vígjátéka is. Jövőre Marvei Kapitányt játssza a Bosszúállók új epizódjában, és ez a filmes karaktere külön produkciót is kap 2019-ben. (MTI) Nyáron forgatják a Valami Amerika 3-at Budapest. Júliusban kezdődhet Herendi Gábor nagy sikerű filmsorozata, a Valami Amerika harmadik részének forgatása, amelyre 480 millió forint gyártási támogatást szavazott meg a Magyar Nemzeti Filmalap illetékes bizottsága. A forgatókönyvet, amely az alkotók szerint a széria legmeglepőbb darabja lesz, Herendi ismét Divinyi Rékával közösen írta. Az eddigi részekhez képest jóval több akciójelenetre számíthat a közönség, az új epizódban Bala bandájának vetélytársaként egy másik bűnszövetkezet is feltűnik. A Valami Amerika 3-ban szinte az összes korábbi szereplő visszatér- a Szabó Győző, Pindroch Csaba és Hujber Ferenc alakította testvérek mellett Szervét Tibor, Oroszlán Szonja, Ónodi Eszter, Tompos Kátya, Csuja Imre, Thuróczy Szabolcs és Faragó András is. A 2001 -ben vetített első részre több mint félmillióan voltak kíváncsiak, ez a harmadik legnézettebb magyar film a rendszerváltás óta. A 2008-as folytatásra is közel 450 ezren ültek be a magyarországi mozikba. (MTI)
