Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)

2017-03-24 / 70. szám, péntek

6 KÜLFÖLD 2017. március 24. | www.ujszo.com RÖVIDEN Erdogan fenyeget, Brüsszel tiltakozik Iszlamista gyökerű támadás Theresa May: brit volt a merénylő, az elhárítás ismerte. Bejelentkezett az Iszlám Állam Brüsszel. Az Európai Unió kül­ügyi szolgálata bekérette az EU mellett akkreditált török nagy- követség vezetőjét Recep Tayyip Erdogan török államfő sokak ál­tal fenyegetésként értékelt szer­dai kijelentései miatt - közölte az Európai Bizottság szóvivője. A török elnök arról beszélt, hogy amennyiben „Európa továbbra is úgy fog viselkedni” országával szemben, mint most, akkor „nem lesz európai, aki a világon bárhol is biztonságban sétálhat majd az utcán”. Erdogan az utóbbi he­tekben gyakran bírálja élesen az uniót, s nevezi egyes tagorszá­gait rendszeresen nácinak vagy fasisztának. (MTI) Trump kulcsembere Putyinék listáján Washington. Donald Trump amerikai elnök első kampányfő­nöke, Paul Manafort a Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatójá­nak számító egyik oligarcha, Oleg Deripaszka megbízására is dolgozott, mielőtt szerepet vállalt volna Trump elnökválasztási kampányában - jelentette az AP amerikai hírügynökség. Az AP szerint Deripaszka dollármillió­kat fizetett Manafortnak, hogy segítse az orosz kormány érde­keinek érvényesítését. A tanács­adó 2006-ban évi tízmillió dollá­ros szerződést kötött Deripasz- kával, s üzleti kapcsolataik egé­szen 2009-ig fennmaradtak. Az FBI vizsgálatot folytat a Trump kampánycsapata és Oroszország közötti esetleges kapcsolatokkal vagy akár összejátszással össze­függésben a tavalyi elnökválasz­tási kampányban. (MTI) Tálib előretörés Afganisztánban Kabul. A kormányellenes afga­nisztáni tálib felkelők elfoglaltak egy kulcsfontosságú körzetet az ország déli részén található Hil- mend tartományban. A tálibok nyomásának engedve az afgán kormányerők kivonultak Szan- gin körzetéből, amely tegnap ke­rült a felkelők kezére - mondta Mohammad Raszúl helyi rend­őrkapitány. A térség elfoglalása megkoronázta a felkelők egy éve tartó offenzíváját, amelynek célja hatalmuk kitelj esztése a hátor­száguknak számító Hilmend tar­tományban. Az afgán kormány­erők az ország alig 60%-át tartják ellenőrzésük alatt. (MTI) Agyonlőttek egy orosz exképviselőt Kijev. Agyonlőttek egy volt orosz parlamenti képviselőt Ki- jevben egy fegyveres össze­tűzésben-közölte Andrij Kris- csenko, az ukrán főváros rend­őrfőnöke. A lövöldözésben to­vábbi két ember megsebesült. A nyomozásba bekapcsolódott az Ukrán Biztonsági Szolgálat is. Az orosz duma volt képviselője, Gyenyisz Voronyenkov tavaly ősszel hagyta el Oroszországot, és decemberben ukrán állam- polgárságot kapott. (MTI) A Westminster közelében történt tudatos gázolás sérültjei között sok a külföldi (tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ London. Nagy-Britanniában született a három áldozatot és 29 súlyos sebesültet követelő szerdai londoni merénylet el­követője, aki ellen néhány éve a brit elhárítás (MI5) vizsgá­latot folytatott „a szélsőséges nézeteivel kapcsolatban fel­merült aggályok miatt" - kö­zölte tegnap a londoni alsó­házban Theresa May brit kor­mányfő. A brit rendőrség hat helyen hajtott végre rajtaütést és hét embert vett őrizetbe a merényletet követően. May kormányfő szerintaz 52 éves, Kentben született Khalid Masood nevű merénylő az utóbbi időszak­ban „perifériára szorult figura” volt, és nem voltak előzetes hírszerzési értesülések arról, hogy mire készül. Személyazonosságát a rendőrség és a brit kémelhárítás, az MI5 már az elkövetés napján ismerte, azonban csak tegnap délután hozták nyilvá­nosságra. Razziák Birminghamben A brit rendőrség hat helyen hajtott végre rajtaütést és hét embert vett őri­zetbe a merényletet követően. A raj­taütéseket, házkutatásokat az észak­angliai Birminghamben és az ország más részein hajtották végre. A rend­őrség nem tud arról, hogy a lakossá­got újabb támadás fenyegetné. A me­rénylő Birminghamben bérelte az au­tót, amellyel Londonban járókelők közé gázolt. Birmingham a nagy- britanniai iszlamisták egyik köz­pontja, a terrorista is a környékről származik. Iszlám Állam: mi voltunk Az Iszlám Állam terrorszervezet jelentkezett a londoni merénylet el- követőjeként - jelentette a dzsihá- dista szervezett szócsövének számí­tó Aamák hírügynökség. A dzsihá- disták szerint az elkövető „az Iszlám Állam katonája volt, aki tettét a ko­alíció állampolgárai elleni támadá­sokra szólító felhívásnak eleget téve hajtotta végre”. A brit hatóságok már az Iszlám Állam bejelentése előtt feltételezték, hogy a merényletnek valamilyen formában köze volt az iszlamista terrorizmushoz, és ebből kiindulva kezdték meg a nyomozást. A támadásban a jelenlegi adatok szerint négyen vesztették életüket, köztük egy rendőr, akit a terrorista a parlament épületénél megkéselt, és maga a támadó, akit a parlamentet őrző rendőri egység agyonlőtt. A terrorcselekményben negyvenen megsérültek, közülük 29-et kórház­ban ápolnak - a kezelésre szorulók közül 17-en külföldiek. Theresa May hangsúlyozta: a rendőrség meggyő­ződése szerint a támadó egyedül cselekedett, és nincs olyan hírszer­zési értesülés, amely küszöbönálló újabb terrortámadás veszélyét jelez­né, így nem indokolt a legmagasabb riasztási szint elrendelése. Nagy- Britanniában ennek értelmében to­vábbra is a második legmagasabb készültségi fokozat van érvényben. Ezt a készültségi fokozatot a brit kormány 2014 augusztusában lép­tette életbe azzal az indokkal, hogy az Iszlám Állam dzsihádista terror­szervezet tevékenysége közvetlen fenyegetést jelent Nagy-Britannia nemzetbiztonságára. Pénz a kémszolgálatnak Theresa May elmondta, a rendőr­ség, valamint a biztonsági és a hír­szerző szolgálatok 2013 júniusa óta 13 különböző terrortámadási tervet hiúsítottak meg Nagy-Britanniában. Felidézte, hogy a brit kormány már korábban jóváhagyott terrorellenes intézkedési programja keretében a következő öt évben 2,5 milliárd font­tal növelik az egész világra kiterjedő brit biztonsági és hírszerzési hálózat fejlesztési költségvetését, és 1900 fő­vel bővítik az MI5, valamint a külső hírszerzés (MI6) és az elektronikus kommunikáció figyelésére szakoso­dott szolgálat (GCHQ) létszámát. A merénylő szerda délután Lon­donban, a brit parlament melletti Westminster hídon először a gyalo­gosok közé hajtott, majd járművével a parlament híres óratornya, a Big Ben mellett a híd korlátjának ütkö­zött. Ezután megpróbált bejutni a parlament épületébe, megölve a parlament kapuját őrző járőrosztag egy tagját. Rátámadt egy másik rendőrre is, ekkor azonban lelőtték. A hídon történt vérengzés során egy nő a Temzébe zuhant, de kimentet­ték és kórházba szállították. A tá­madásnak 4 halottja (beleértve a merénylőt is) és legalább 40 sebe­sültje volt. Theresa May kijelentet­te: a merénylet elkövetője egyér­telműen a parlament épületébe akart betömi, és a bejárattól nem egészen 20 méternyire lőtték agyon. Ez a merénylet volt Nagy-Britanniában 2005 óta a legsúlyosabb. 12 évvel ezelőtt, a londoni metróban öngyil­kos merénylők bombatámadásában 52 ember halt meg. Antwerpen: újabb gázoló Járókelők közé hajtott tegnap egy autós az észak-belgiumi Antwerpen egyik belvárosi sétálóutcájában, de sikeresen megállították, senki sem sérült meg. A flamand város sétáló­utcájában minden járókelő el tudott menekülni a francia rendszámú autó elől. Az autót járőröző katonák megpróbálták feltartóztatni, de az gyorsítva továbbhajtott a kikötők irányába, ahol rövid üldözés után si­került megállítani. A terepszínű ru­hát viselő észak-afrikai származású férfit előállították. Az 1977-ben született, francia állampolgárságú, Mohamed R.-ként azonosított férfi autójában a hadsereg aknamentesítő szolgálata számos lőfegyvert és egy egyelőre ismeretlen folyadékkal teli kannát talált. Charles Michel belga miniszterelnök közölte, a kormány továbbra is éber és cselekvésre kész. A skót törvényhozás bejelentette, hogy jövő keddre halasztja a függet­lenségi népszavazásról szóló vitát, amelyet szolidaritásból felfüggesz­tett a brit parlament közelében vég­rehajtott terrortámadás miatt. A skót törvényhozás sajtóirodája szerint a vita és szavazás március 28-án dél­után 2 óra 20 perckor újraindul. Egy friss felmérés szerint jelenleg keve­sebben támogatják Skócia elszaka­dását az Egyesült Királyságtól, mint a függetlenségről 2014-ben tartott népszavazás idején. (MTI, Index) Robbanások történtek és hatalmas tűz ütött ki tegnap éjjel egy lőszerraktár­ban Ukrajna keleti részén, a Harkiv mellett lévő Balaklija városánál. Anatolij Matiosz katonai főügyész szerint diverzáns akciót követtek el. Az Ukrán Biz­tonsági Szolgálat (SZBU) megerősítette a főügyész közlését. Olekszandr Liv- tinenko, a nemzetbiztonsági tanács helyettes titkára szerint Oroszország ke­ze benne van az akcióban. A katonai raktárak 368 hektáron terülnek el, ahol 138 ezer tonna lőszert tárolnak. A katasztrófavédelem megkezdte a raktár 7 km-es körzetében lakó csaknem 20 ezer ember kitelepítését. (TASR/AP) Varsó zsarolja az uniót Varsó. Lengyelország nem úja alá a Római Szerződés aláírásának 60. évfordulója alkalmából szerve­zett holnapi EU-csúcstalálkozón elfogadandó nyilatkozatot, ha nem tartalmazza a számára legfonto­sabb kikötéseket - erősítette meg Beata Szydlo lengyel kormányfő. Szydlo tévéinterjújában elmondta: jelenleg nem lehet tudni, hogyan hangzik majd a római nyilatkozat végső változata, mivel a dokumen­tum szövegéről a tagállamok még folyamatosan egyeztetnek. A ri­porter azt firtatta, előfordulhat-e, hogy a nyilatkozatot nem fogadják majd el. A kormányfő szerint az összes tagállam közötti konszenzus hiányában természetesen ez meg­történhet. A lengyel kormánynak négy prioritása van, amelyeket a nyilatkozatnak „tartalmaznia kell, hogy értelme legyen, ne váljon puszta irattá, mely szépen hangzik ugyan, de semmi hatással nem lesz az Európai Unió politikájára” - kö­zölte Szydlo. A visegrádi csoport kormányfőinek márciusi varsói csúcstalálkozóján közzétett nyilat­kozattervezetre utalva Szydlo az EU egységének megőrzését, az EU és a NATO szoros együtt­működését, a nemzeti parlamentek szerepének megerősítését és a kö­zös uniós piac megőrzését említette a varsói prioritások között. A római csúcstalálkozóhoz „nagyon sok re­mény fűződött, új Európa kezdetét várták tőle” - állapította meg Szyd­lo. Az EU szerinte annyira mély válságban van, hogy nem kész ennyire bátor döntésekre. Szombaton az Európai Parla­ment elnöke, a frakciók vezetői és az uniós államok gyűlnek össze az olasz fővárosban, ahol a Római Szerződés 60. évfordulója alkal­mából megvitatják, merre haladjon tovább az európai integráció Nagy- Britannia uniós kilépése után. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents