Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)
2017-03-24 / 70. szám, péntek
www.ujszo.com i 2017. március 24. KÖZELET I 3 A szerzők sem tudják a választ A magyar diákok szlovákérettségi-tesztjében szereplő kérdésekre az érintett irodalmárok sem tudtak válaszolni Ukážka 1 Daniel Hevier - Pár slov knihovníkom (úryvok) Milí priatelia, vážení kolegovia, dovoľte mi, aby som na úvod tohto môjho vystúpenia zaspomínal na moje detstvo. Možno sa vám to bude zdať nepatričné, ale to detstvo sa odohrávalo ešte v minulom storočí, a teda v celkom iných podmienkach ako detstvo dnešných detí. Nebudem spisovateľský preháňať, keď uvediem, že som podstatnú časť svojho detstva strávil v knižnici. Presnejšie: v knižniciach. Pretože som bol zapísaný do všetkých knižníc a ich pobočiek v meste, v ktorom som vyrastal. A keďže ich bolo 8 či 10, musel som navštíviť v jeden deň aj dve ušľachtilé ustanovizne, aby som stihol naplniť svoj pravidelný rituál. Do dospeláckej knižnice som chodieval už vtedy, keď som na to nemal úradne predpísaný vek a do detskej knižnice som neprestal chodiť, hoci som už dávno mal občiansky preukaz a právo voliť. [...] Pravda, sebakriticky musím povedať, že sme ešte nemali počítač, ktorý nemal nikto, že sme nemali televízor, ktorý už mal každý, a že som nemal rodičov spisovateľov. Ale aj tak sa mi zdá, že som mal ku knižnici intímnejší a bližší vzťah, ako ho majú dnešné, povedzme, aj moje deti. Pravdaže, neprišiel som sem nostalgicky spomínať na staré zlaté časy. Začal som týmto obrázkom z môjho detstva práve preto, že v mnohom určil moje životné smerovanie. Keby nebolo knižníc, nebol by som dnes spisovateľom. q j Autor ukážky 1 už ako dieťa rád chodieval do knižnice, lebo (A) jeho rodina ho v tých časoch neviedla k čítaniu. (B) jeho rodina v tých časoch bola veľmi chudobná. (C) lásku ku knihám v ňom vypestoval vzdelaný otec. (D) časom sa v ňom vytvoril ku knihám osobný vzťah. •zse/e/t a e juuazs pgonN e sepioßoui soÁpq y Ukážka 5 Milan Lasica - 5. 9. (úryvok) Zabudnuté slová sa občas vynárajú v pamäti. Len tak mimovoľne, bez príčiny, mihnú sa pred očami a potom zasa kamsi zapadnú. Nikto ich nepotrebuje, tak blúdia hlavou len tak podaromnici. [...] Odborníci by iste vedeli vysvetliť, prečo slová umierajú, prečo sa stávajú nepotrebnými. Ale ani odborníci nevedia, či to slová bolí, či im je ľúto, že ich už nikto nepotrebuje. Nepočuť ich nariekať. Ale ktovie. Možno niekde v záhrobí, v tomto prípade v zásloví, si zabudnuté slová poťažkajú, vylejú si svoje bôle. „Teba kedy použili naposledy?" „Už sa ani nepamätám." „Takže si už dlho v dôchodku?” „Zopár desaťročí, už len tak živorím, občas si na mňa ktosi spomenie, použije ma, teším sa, že budem zase slúžiť, ale je to len také príležitostné použitie, zo dva razy a dosť, a potom zase čakám a dúfam, a ty čo?" „To isté, už žijem len v starých knihách a tie nikto nečíta. Raz darmo, dnešná doba je ťarchavá inými slovami, ako sme my. Ak sa občas vynorím dakomu v pamäti, poobzerám sa okolo a ten svet, to je už čosi iné ako za našich čias, už ta asi nepatríme." Takto sa slová posťažujú jedno druhému a nič z toho, ale aspoň sa im uľaví. Nepoužívané slovo je ako stará flinta. Hrdzavie, chátra, a keď ju po dlhšom čase nabiješ, už z nej nevystrelíš. Vysvetlivky: ťarchavá - tehotná / gravidná podaromnici - napr. zbytočne / nadarmo / darmo / márne 22 Posúďte podľa štýlu ukážky 5, kto je adresátom myšlienok autora. (A) vysoko odborná verejnosť (B) bežná laická verejnosť (C) učitelia, básnici (D) žiaci, novinári •zse/e/i g e juuazs pgjnN e sepioßaui saÁpq y BŐDTITANILLA Mire gondolt, mit akart kifejezni, kihez szólt a szerző - sokszor így szólnak az érettségi tesztek szövegórtósi feladatai. Az idei szlováknyelv- 6s szlovákirodalom-tesztekben azonban voltak olyan feladatok is, amelyekre maguk a szövegek szerzői sem tudtak egyértelmű választ adni. A magyar középiskolások idei szlovákérettségi-tesztjében a legtöbb kételyt egy Milan Lasica-, illetve egy Daniel Hevier-szemel- vényhez kapcsolódó kérdés váltotta ki. Félreértésekhez vezethet Lasica szövegében azt taglalja, hogy egyes szavak eltűnnek, fokozatosan kivesznek a nyelvből, egyre ritkábban használják őket. A diákoknak a szöveg stílusa alapján kellett kiválasztaniuk, kinek szól a szöveg: diákoknak és újságíróknak, tanároknak és költőknek, a laikus nagyközönségnek vagy szakmai közönségnek. A szöveget elolvasva azonban ezt nem lehet egyértelműen megállapítani. Mivel az érettségi délutánján csak a nyitott kérdések megoldási kulcsát hozzák nyilvánosságra, a választható A-B-C-D válaszokkal közölt tesztfeladatokét nem, megkerestük Milan Lasicát, hogy a szöveg szerzőjeként segítsen megválaszolni a kérdést. „Ebben az esetben helytelenül van feltéve a kérdés, mert a szöveg bárkihez szólhat, aki elolvassa, függetlenül attól, melyik csoportba tartozik” - írta lapunknak Lasica. Miért jár könyvtárba? A másik félrevezető feladatban Daniel Hevier egyik szövege alapján azt kell megállapítaniuk a diákoknak, miért szeretett a szlovák író kiskorában könyvtárba járni. Hevier lapunk megkeresésére nem reagált, azonban a Szlováktanárok Szlovákiai Egyesületének Facebook-cso- portjában a következő szöveggel osztotta meg a tesztet: „Az ember ír egy ártatlan tiszteletadást a könyvtáraknak, és az iskolarendszer egy ilyen összezavaró dologra használja ki. Ma már saját magamból sem érettségiznék le.” A kommentekben Hevier bővebben is kifejtette, miért látja problémásnak a szövegével kapcsolatos feladatokat: „Az a baj, hogy a kérdések pontatlanok és nem világosak, ami félreértésekhez vezethet, és emiatt rosszabb eredmények születhetnek.” A NÚCEM magyaráz A szlovák irodalmi élet elismert személyiségeinek, egyben a feladatokban felhasznált szövegek szerzőinek véleményét továbbítottuk a tesztek összeállításáért felelős Oktatásügyi Szabványosított Mérések Nemzeti Intézetének is (NUCEM). A tesztek készítőivel konzultált válaszokból, melyeket Romana Ka- novská igazgató küldött el lapunknak, azonban az tűnik ki, hogy a NUCEM egyértelműnek gondolja a szóban forgó feladatokat. „Gyerekkorom jelentős részét a könyvtárban töltöttem. Pontosabban: a könyvtárakban. ... így is úgy tetszik nekem, hogy a könyvtárhoz közelebbi, intimebb kapcsolat fűzött... Ha nem lettek volna könyvtárak, nem lennék ma író.” A NUCEM indoklása szerint ezekből a mondatokból kellett volna a diákoknak rájönniük, hogy a helyes válasz a D, azaz „idővel személyes vonzalom alakult ki benne a könyvek iránt”. A könyvtárak és a könyvek szere- tete azonban nem feltétlenül jár együtt, vagy van ok-okozati összefüggésben: a vadregényes könyvespolc-labirintus egy olvasni nem szerető gyerek számára is vonzó lehet, és egy könyvmoly is viszolyog- hat a száz kéz által összefogdosott könyvtári példányoktól. A szöveg azt sem úja, hogy a könyvek iránti vonzalom idővel alakult ki a szerzőben, és nem volt-e már meg benne a kezdet kezdetén, amikor beiratkozott a könyvtárakba. Ha nincs tévé Az egyik helytelen válasz kapcsán a NUCEM lapunknak elküldött válaszában megjegyzi, az, hogy He- vieréknek nem volt tévéjük, nem jelenti azt, hogy szegények voltak, azonban sok gyerek ezt másképp gondolhatja, hiszen több régióban a legszegényebbeknek még ma sincs tévéjük. A Lasica-szöveg kapcsán azzal indokolta a NÚCEM, hogy a B, azaz a laikus nagyközönség a helyes válasz, hogy „a szöveg nem tudományos stílusban íródott, tehát nem a (A) szakmai közönségnek szánták, de nem is csak (C) tanároknak és költőknek, és nem is csak (D) tanulóknak, újságíróknak. A szemelvény ugyanis M. Lasica egy olyan művéből való, ami az átlagolvasóhoz szól.” A C és D válaszlehetőséget azon„A szövegértési feladatok nagyon figyelmes szövegelemzéssel készülnek, a feladatokat pedig iskolákban tesztelik." NÚCEM bán csak akkor lehetne egyértelműen kizárni, ha ott volna előttük a „kizárólag” szócska, illetve az sem törvényszerű, hogy szakmai hallgatósághoz csak tudományos stílusban lehetne szólni. Volt rá precedens Mindezek ellenére aNÚCEM nem tervezi, hogy megváltoztatja a szóban forgó feladatok pontozását. „Nincs ok erre. Elismert irodalmi személyiségeink véleménye nem hivatalos, nem tudjuk, milyen körülmények között, milyen kérdésekre felelve fogalmazták meg őket” - áll a NÚCEM levelében. Egyébként előfordult már, hogy utólag egy feladatot mégsem vettek figyelembe: a 2015-ös szlovák Monitorban nagy tiltakozást váltott ki az a kérdés, amelyben a diákoknak azt kellett megállapítaniuk, melyik szó nem lehet a šanca (esély) szó megfelelője: predpoklad, príležitosť, vyhliadka, možnosť. A NÚCEM szerint a predpoklad volt a helyes válasz, de a régebbi szinonimaszótárak azt is felsorolják a šanca szó szinonimáj aként. A tanárok és a szülők tiltakozása után az oktatásügyi minisztérium is közbenjárt az ügyben, s végül a szóban forgó feladatot az értékelésnél nem vették figyelembe. A NÚCEM a mostani esettel kapcsolatban érdeklődésünkre közölte, hogy az érettségi tesztek elkészítése csapatmunka, a szerzői csoportokban középiskolai és egyetemi tanárok, kiadványok, tankönyvek szerzői kapnak helyet. „Ezek olyan emberek, akik nap mint nap diákokkal dolgoznak” - hangsúlyozta a NÚCEM. „A szövegértési feladatok nagyon figyelmes szövegelemzéssel készülnek, a szerzők a szövegekkel több hónapot is dolgoznak, a feladatokat pedig iskolákban tesztelik. A feladatok módosításánál figyelembe veszik a diákok válaszait, a vitatott disztraktorokat (megtévesztő elemeket) pontosítják vagy kicserélik” -állítja a NÚCEM. Az érettségi tesztek 64 feladatból állnak, ezek nyolc szemelvényhez kapcsolódnak. Egy szemelvényt mindig öt választásos és három nyitott kérdés követ. Az érettségi vizsga akkor sikeres, ha a diák a szóbelin legrosszabb esetben hármast kap, és a teszten elért legalább 33%-ot, vagy a fogalmazásban legalább 25%-ot; illetve akkor, ha a diák a szóbelin négyest kap, de a teszten elért legalább 33%-ot és egyidejűleg a fogalmazásban legalább 25%-ot. Az érettségin megoldhatatlan feladatokkal is találkoztak (siTA-feivétei)
