Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)
2017-03-22 / 68. szám, szerda
4 | KÜLFÖLD 2017. március 22.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Trumpók kitartanak a lehallgatás mellett Washington. A Fehér Ház szóvivője, Sean Spicer kitartott amellett, hogy Donald Trumpot és munkatársait a korábbi elnök, a demokrata párti Barack Obama a választási kampány idején lehallgattatta. Szokásos napi sajtó- értekezletén Spicer hangsúlyozta, hogy Trump változatlanul úgy gondolja, Obama korábbi elnök lehallgattatta őt és a kampánycsapatát. A sajtóértekezletet Spicer akkor tartotta, amikor James Comey, a Szövetségi Nyomozó- iroda (FBI) igazgatója Mike Rogers admirálissal, a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) vezetőjével együtt még kongresszusi meghallgatáson vett részt, és azt erősítették meg, hogy sem az FBI, sem az igazságügyi minisztérium nem talált bizonyítékokat a lehallgatásra. (MTI) Elhunyt az északír Martin McGuinness Belfast. Elhunyt Martin McGuinness volt észak-írországi miniszterelnök-helyettes, az ulsteri katolikus republikánus mozgalom radikális irányzatának egyik vezetője. A 66 esztendős korában elhalálozott McGuinness 2007-től ez év elejéig töltötte be a protestáns-katolikus felekezetközi hatalom- megosztáson alapuló északírországi kormányzati rendszerben a miniszterelnök-helyettesi tisztséget. A veterán republikánus politikus az észak-írországi köztársasági mozgalom radikális politikai erejének, a Sinn Fémnek az alelnöke is volt. (MTI) Orly repülőtér: új őrizetbe vételek Párizs. Nyilvánosságra került a párizsi Orly repülőtér egyik biztonsági kamerájának felvétele, amelyen pontosan látható, hogyan lőtték le szombaton azt a férfit, aki egy járőröző katonára támadt. A felvételen tisztán kivehető az események sora: a tunéziai származású, de francia állampolgárságú Ziyed Ben Bel- gacem hátulról közelíti meg a két társával a repülőtéri terminálon járőröző katonanőt. A rendőrség két férfit őrizetbe vett azzal a gyanúval, hogy tőlük származhatott a támadó fegyvere. (MTI) Újabb francia politikus botránya Párizs. Két lányát is alkalmazta gimnazista, majd hallgató korukban Bruno Le Roux jelenlegi francia belügyminiszter, amikor nemzetgyűlési képviselő volt. Le Roux két lánya 15-16 évesen kezdett munkatársként dolgozni apjuk mellett, és 2009 és 2016 között összesen 24 határozott idejű munkaszerződést kötöttek velük. A két lány körülbelül 55 ezer eurót keresett az évek folyamán. A családtagok foglalkoztatása azért került a figyelem középpontjába Franciaországban, mert Francois Fiiion konzervatív elnökjelölt ellen ilyen j ellegű vizsgálat folyik. (MTI) EU: nem kér Törökországból Recep Tayyip Erdogan elnök: Ankara az áprilisi voksolás után átgondolja uniós kapcsolatait Erdogan török elnök jókora öngólt rúgott. A totális hatalomra törő politikus dühödt kampánya során összeveszett az unió kulcsállamaival. (TASR/ap) Berlin/Ankara. Török politikusok nem tartanak több kampányrendezvényt Németországban az április 16-án tartandó népszavazással összefüggésben. Erdogan a nácizása miatt nem szfvesen látott vendég Németországban. „Valamennyi meghirdetett német rendezvényt lemondtuk”-közölte a török kormánypárt, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) egyik szóvivője. Ankarában azt követően hozták meg a döntést, hogy az elmúlt hetekben az ügy miatt kiéleződött a feszültség Törökország és Németország között. Az elnöki rendszer bevezetéséről szóló törökországi referendum miatt az utóbbi időben Ankarának kiélezett konfliktusai voltak több európai uniós tagállammal is. Több ország magára haragította Törökországot azzal, hogy nem engedélyezte, hogy török politikusok kampányrendezvényeket tartsanak a helyi törökközösségek előtt. Edogan török államfő túl messzire ment azzal, hogy a nácikhoz hasonlította a német kormányt, és már nem szívesen látott vendég az országban - jelentette ki Volker Bouffier, Hessen szövetségi tartomány miniszterelnöke, Angela Merkel német kancellár egyik fő szövetségese. A német kancellár ismét felszólította a török politikusokat, hogy hagyjanak fel a „náci praktikák” emlegetésével, és leszögezte, hogy a berlini kormány a jövőben is betilthatja a Németországban tervezett török kampányrendezvényeket, ha a politikusok nem alkalmazkodnak a német törvényekhez. Nem hagyjuk, hogy Törökország megfélemlítsen minket, a vádaskodások a kampánystratégia részét képezik - hangsúlyozta Charles Michel belga kormányfő. Törökország az elnöki rendszer bevezetéséről döntő április 16-ai népszavazás után átgondolja az Európai Unióhoz fűződő kapcsolatait, és meghozza a szükséges döntést - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök. Az államfő kifejtette: a referendummal új Törökország születik, amelyet nem lehet többé az uniós csatlakozással vagy a menekültügyi megállapodással fenyegetni. Ömer Celik török EU-ügyi miniszter korábban úgy fogalmazott: Törökország az EU tagja akar lenni, de attól függ, melyik Európáról van szó. „Egyre valószínűtlenebb” Törökország csatlakozása az Európai Unióhoz, hacsak Ankara nem változtat gyorsan irányt - vélekedett az unió bővítési biztosa. Johannes Hahn szerint Törökország már egy ideje „egyre inkább távolodik az EU-tól”. A biztos úgy véli, hogy a Recep Tayyip Erdogan török elnök által követett tekintélyelvű irányvonal és az elnöki rendszer bevezetését célzó tervezett alkotmánymódosítás valójában „elfordulás Európától”. Az 1999 óta EU-tagjelöltnek számító Törökországgal 2005-ben kezdődtek meg a tényleges csatlakozási tárgyalások, de azóta csak 16 fejezetet sikerült megnyitni a 35-ből, és ezek közül mindössze egyet tudtak lezárni. Rendkívüli csúcstalálkozót tartanak április 29-én az Európai Unióban maradó államok vezetői, hogy a brit kiválási tárgyalások előkészítéséről egyeztessenek - jelentette be tegnap Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Brüsszel. Az uniós állam- és kormányfőket tömörítő testület vezetője közölte: „Azt kívánom, bárcsak ne döntött volna az Egyesült Királyság az Európai Unió elhagyása mellett. A brit szavazók többsége azonban másképp határozott, ezért most mindent meg kell tennünk, hogy a kiválási folyamat a lehető legkevésbé fájjon az EU-nak.”. A legfontosabb célunk, hogy a tárgyalások egyértelmű helyzetet teremtsenek az érintett állampolgárok, vállalatok és tagállamok, illetve a partnereink számára - tette hozzá. A brit kormány hétfőn bejelentette, hogy március 29-én aktiválja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, amely az EU-tagság megszűnésének folyamatát szabályozza. Az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból kilépve is teljesítenie kell majd a közösséggel szemben fennálló pénzügyi kötelezettségeit — közölte Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter. (MTI) Szöul. Megkezdődött Szöulban a leváltott dél-koreai államfő, Pák Gun Hje kihallgatása abban a korrupciós ügyben, amely a bukását okozta. Az exelnök azt mondta, bocsánatot kér a néptől, és őszintén fog részt venni a kihallgatáson. Pa- kot vesztegetéssel, hatalommal való visszaéléssel, kényszerítéssel és államtitoksértéssel is vádolják. A volt elnök ártatlannak tartja magát. Pák Gun Hjet, az országot a múlt század 60-as és 70-es éveiben irányító katonai diktátor, Pák Csöng Hi lányát azért váltotta le a délkoreai parlament, mert kiderült, hogy barátnője Csoj Szun Szil kormányzati és személyi döntésekbe is beleszólhatott, holott semmilyen hivatalos tisztsége nem volt, a kormányzat pedig hatalmas összegeket sajtolt ki nagyvállalatokból, és a pénzek olyan alapítványoknál kötöttek ki, amelyeket Csoj ellenőrzött. Pák Gun Hje volt Dél-Korea első olyan demokratikusan választott elnöke, akit a parlament elmozdított hivatalából. Pák felmentésével mentelmi joga is megszűnt. Pák kihallgatására Eszak-Korea is reagált. Egyrészt Pakot diktátorként említik, bukását pedig a „történelem szigorú ítéletének” minősíti az észak-koreai állami hírügynökség, amely korábban Pák családját „mocskos árulóknak” nevezte. (MTI) Tömegeket vonzott a francia elnökjelöltek vitája Marine Le Pennek hátat fordított a másik négy francia elnökjelölt (tasr/ap) A tévénézők 47%-a, csaknem 10 millióan követték végig az öt hét múlva esedékes francia elnökválasztás öt legfőbb jelöltének első televíziós vitáját. A nézők szerint Emmanuel Macron volt a legmeggyőzőbb. Párizs. A nézettség azért is sikernek számít, mert a jobboldali előválasztás legfőbb tévévitáját októberben 5,6 millióan követték, ez a tévénézők 26%-ának felelt meg. A baloldal első elnökjelölt-állító vitája januárban ugyanezen a csatornán 3,8 millió embert érdekelt, a nézők 18%- át. Az április 23-i első forduló előtt további két televíziós vitán mérkőzhetnek meg április 4-én és 20-án ajelöltek, amelyeknek a tétje azért jelentős, mert a felmérések szerint a franciák mintegy 40%-a még nem döntötte el, hogy kire szavaz az első fordulóban, és csak kétharmaduk biztos abban, hogy elmegy voksolni, jóllehet Franciaországban általában 85% feletti a részvétel az elnökválasztáson. A vitában háttérbe kerültek a kampányt eddig meghatározó korrupciós botrányok, s elsősorban az öt jelölt, a konzervatív Francois Fiiion, a szocialista Benőit Hamon, a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon, a radikális jobboldali Marine Le Pen és a centrista Emmanuel Macron programjának részletein voltak a hangsúlyok. Az oktatásról, a közbiztonságtól és a bevándorlásról folytatott nyugodt és udvarias eszmecsere után a műsor kezdete után több mint másfél órával a muzulmán viselek illetve a teljes testet elfedő női fürdőruha, a burkini engedélyezése körül lángolt fel az első igazi vita Emmanuel Macron és Marine Le Pen között. A felmérések szerint nekik van esélyük bejutni a május 7-i 2. fordulóba. Eleinte Emmanuel Macront próbálták a riválisai, mindenekelőtt Le Pen és Hamon célponttá tenni, de ő inkább a többiekével közös pontokat emelte ki a programjából, amiért a Nemzeti Front elnöke azzal vádolta meg, hogy nincs egy önálló gondolata és javaslata sem. A vita nagy részében ezután Marine Le Pent támadták a többiek, Hamon a közbiztonsági, Mélenchon a migrációs ,Jdtalációit”, Fiiion pedig a gazdasági programját bírálta. Egy gyorsfelmérés szerint a tévénézők Emmanuel Macront, a szocialista kormány volt gazdasági miniszterét találták a legmeggyőzőbbnek, a legtapasztaltabbnak számító radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon végzett a 2. helyen. A baloldali Libération és a konzervatív Le Figaro napilap üdvözölték, hogy a tévévitával „az elnökválasztási kampány végre elkezdődött”, amelyet eddig a korrupciós botrányok beárnyékoltak. A Libération szerint „vitathatatlan a vita színvonala”, olyan választás vár, amely meghatározó lesz az ország jövője szempontjából. (MTI) Brexit: külön EU-csúcs Az exelnök kihallgatása
