Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)
2017-03-20 / 66. szám, hétfő
101 AUTÓMOTOR 2017. március 20. | www.ujszo.com A dízelmotor 125 éve: a hajóktól az autókig ÖSSZEFOGLALÓ Rudolf Diesel német gépészmérnök százhuszonöt éve, 1892-ben adta be szabadalmát belső égésű motorjára. A később róla elnevezett dízelmotor alacsonyabb fogyasztása miatt a benzinüzemű Otto- motorok komoly konkurense lett, s ma is sok közúti, vízi és vasúti jármű erőforrása. Az 1858-ban Párizsban született, bajor származású Rudolf Diesel a müncheni műszaki főiskolán végzett. Diplomájának megszerzése után egykori professzora, a hűtőgépet feltaláló Carl von Linde vállalkozásainál dolgozott, Párizsban ő lett a hűtőgépgyár és tervező- iroda vezetője. Már ifjúkorában elgondolkoztatta a hagyományos hőerőgépek üzemanyag-pocsékolása, s Párizsban ammónia-üzemanyagú motorral kezdett kísérletezni. Németországba visszaköltözve, 1892- ben állt elő egy teljesen új elven működő belső égésű motorral, amely - az akkor már eltelj edt benzinüzemű Otto-motorral ellentétben - nem a robbanókeveréket (porlasztóit üzemanyag és levegő), hanem csak a levegőt sűríti nagy nyomásra, ezután a bespriccelt gázolaj gyújtószerkezet nélkül, öngyulladással robban be és mozgatja meg a munkahengert. Kezdetben öt lóerő A szabadalmi engedélyt 1893. február 23-án kapta meg, majd 1897. február 17-én, a Müncheni Műszaki Főiskolán bemutatta a világ első 5 lóerős, négyütemű, egy függőleges hengerű dízelmotorját, melynek termikus hatásfoka jobb volt, mint a többi ismert gépé. A sorozatgyártás és a világméretű elterjedés még váratott magára. A feltaláló kezdetben ipari felhasználásra, a gőzgép helyettesítésére törekedett, ezért egy ideig csak stabil, nagy méretű motorok készültek szabadalma alapján. A szabadalmat mindenesetre ügyesen értékesítette, s már azelőtt hatszoros milliomos volt, mielőtt képviselői az első munkaképes gépeket eladták volna. A motor fejlesztése a századforduló után vett új lendületet: a nagyhatalmak megkezdték flottáik átalakítását az olcsóbb és hatékonyabb új konstrukcióra, a feltaláló pedig azon dolgozott, hogy szerkezetét alkalmassá tegye országúti járművek hajtására is. Rejtélyes halál „Az a szilárd meggyőződésem, az autómotor meg fog születni, ami ha bekövetkezik, életem feladatát megoldottnak tekintem” - írta. Ezt a napot azonban nem érte meg: 1919. szeptember 29-éről 30-ára virradó éjszaka nyomtalanul eltűnt a La Manche csatornát átszelő, Londonba tartó Dresden postagőzös fedélzetéről, holtteste nem került elő. A hivatalos verzió szerint a hosszú munka felőrölte az egyébként is anyagi nehézségekkel küzdő feltaláló idegrendszerét és öngyilkos lett. Az összeesküvés-elméletek hívei szerint azonban (bár ezt soha nem bizonyították) a német titkosszolgálat ölette meg, hogy véget vessen angol kapcsolatainak, avagy a gazdag olajvállalatok ölették meg, hogy ne fejleszthesse tovább a benzinmotoroknál kevesebb üzemanyagot fogyasztó motorj át. Hajóknál indult A járműiparban kezdetben inkább a hajóknál és vasúti vontatóknál terjedtek el a dízelmotorok. A hajtómű gépkocsiban való alkalmazására Diesel halála után tíz évvel került sor - a Peugeot volt az úttörő -, az első szériában gyártott dízelmotoros személyautót a Daimler-Benz készítette 1936-ban. A dízelmotornak a legjobb a hatásfoka a dugattyús belső égésű motorok közül, a nagyobb kompresszió jobb termodinamikai hatásfokot tesz lehetővé, és az üzemanyag magasabb hőértéke miatt a dízelek kevesebbet fogyasztanak a benzinmotoroknál. Ez ellensúlyozza hátrányait: nagyobb tömeg, nehézkes téli indítás, zajosság, füstölés, a benzinesnél jelentősen nagyobb mennyiségű korom és nitrogén-oxid-kibocsátás, bár ezeket a kedvezőtlen értékeket újabban sikerült csökkenteni. Magyarország is korán bekapcsolódott a dízelmotorgyártásba. A budapesti Fegyver- és Gépgyár (FÉG) igazgatója már 1898-ban tárgyalt a feltalálóval a licenc megvásárlásáról, majd a gyár mérnökei - köztük Schimanek Emil, a Műegyetem későbbi professzora - az 1900-as párizsi világkiállításon találkoztak is Rudolf Diesellel..Megvették szabadalmát, majd egy év múlva, 1901- ben már elkészültek a gyárban az első dízelmotorok. Diesel figyelemmel kísérte a találmánya alapján készült motorokat, többször járt Budapesten is a FÉG Soroksári úti üzemében. Az itt tervezett és készült első magyar dízelmotort önálló kivitele miatt Diesel „magyar típusnak” nevezte el, mert az egyhengeres, négy lóerős, álló elrendezésű szerkezet nem a német eredeti pontos mása volt. E motorokat az 1920-as évekig nem szerelték személygépkocsikba, stabil, álló erőforrásként az iparban hasznosították, illetve hajókban, mozdonyokban, teherautókban és buszokban használták. A magyarországi dízelmotorgyártásba 1911-től a Láng Gépgyár, majd a Ganz, a Rába és a Csepel Autógyár is bekapcsolódott. Az olajválság segített A második világháborúban a dízelmotorral hajtott harckocsik nagyobb hatótávolságúnak bizonyultak, mint benzinmotoros társaik. A dízelmotor a közúti forgalomban a múlt század második felében jelent meg tömegesen, először a teherfuvarozásban, később a személygépkocsikban is. Elterjedését elősegítette az 1973-as olajválság, amikora benzin ára már jelentősen meghaladta a dízelolajét, s a mérnökök jelentősen csökkentették hátrányos tulajdonságait, növelve előnyeit. A folyamatos fejlesztésnek köszönhetően az immár csendes és nem füstölő dízelmotorokat prémiumkategóriás kocsikba is beépítik. Ugyanakkor a jelenleg alacsonyabb üzemanyagárak mellett csökken fogyasztási előnyük, és sok autótulajdonos ébredt rá, hogy a dízelmotorok a magasabb szervizköltségek miatt nem feltétlenül gazdaságosabbak a hagyományos benzineseknél. A világ eddigi legnagyobb dízelmotorja egy hatalmas konténerhajóban működik, a finn gyártmányú erőgép 13,5 méter magas, 26,59 méter hosszú és 2600 tonnát nyom. A 14 hengeres, turbófeltöltésű 80 080 KW (kb. 112 ezer lóerő) teljesítményű motor egyetlen óra alatt csaknem 6300 liter gázolajat fogyaszt. (MTI) Hatalmas beruházással készülnek az új Focus gyártására DEMECS PÉTER Összesen 600 millió eurót költ ez amerikai a Ford a németországi Saarluis város melletti gyárának fejlesztésére. A márka ezzel készül a vadonatúj Focus sorozatgyártására. Köln. A Fordnak Németországban jelentős érdekeltsége van, a Saarluis melletti, 25 ezer embert foglalkoztató üzem csupán egy a márka gyárai és fejlesztőközpontjai közül. Kölnben is működik egy hatalmas autó- és motorgyár, az itt található kutató- és fejlesztési központ az egész világon forgalmazott Ford modellek dizájnjáért felelős. További fejlesztési központot üzemeltet a Ford Aachenben - ennek feladata a jövő technológiáinak tesztelése és mielőbbi üzembe helyezése. A vadonatúj Focust ugyan Kölnben fogják gyártani az európai piac számára, ám ehhez elkerülhetetlen volt a gyártási kapacitások átcsoportosítása, minek következtében fejleszteni és bővíteni kellett a saar- luisi gyárat. A 600 millió eurót új gépek vásárlására, a gyár energiafogyasztását csökkentő átalakításokra, illetve logisztikai fejlesztésekre fogják felhasználni. A saarluisi gyárak energiaellátásáért felelős új generátorainak köszönhetően 20 százalékkal sikerült csökkenteni az üzem károsanyag-kibocsátását. A Ford Európe a világ 50 piacán értékesít autókat, a társaság összesen 52 ezer embert foglalkoztat. Az első Ford modelleket 1903-ban szállították Európába, a gyártás 1911 -ben indult el a kontinensen. Asaarluisi gyárban a Ford 25 ezer embert foglalkoztat (Ford-felvétel) Rudolf Diesel nem érte meg az első dízel autómotor megszületését, 1919-ben rejtélyes körülmények között nyoma veszett egy hajón (Képarchívum)
