Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)

2017-03-18 / 65. szám, szombat

2017. március 18., szombat, 11. évfolyam, 11. szám o N Mini-Magyarország: a pozsonyi vár is látható 13-14. oldal Vermeer nem volt elszigetelt zseni Johannes Vermeer- nek szentelt kiállí­tás nyílt a közel­múltban a párizsi Louvre-ban. A tárlatból kiderül, hogy a holland festőművész mégsem az az „elszigetelt zseni” volt, akinek tartják, hanem erős hatással voltak rá a 17. századi holland életképfestészet más képviselőinek munkái. Az egyedülálló, érdekes kiállí­tást a Louvre az ír Nemzeti Ga­lériával, valamint a washingtoni Nemzeti Művészeti Galériával együttműködve szervezte. 1966-tól most először egyesítet­tek Párizsban egy helyen 12 Vermeer-képet, így a kiállítás azoknak a kapcsolatoknak a lenyűgöző hálózatát vizsgálhat­ja meg, amelyeket Vermeer a holland aranykor más festőivel tartott fenn. A nagy amerikai, brit, német és természetesen holland kölcsönképeknek köszönhetően úgy tekinthetünk Johannes Vermeerre, mint soha azelőtt - állapítja meg a Louvre sajtóanyaga. Vermeer és szülővárosa, Delit neve mára összeolvadt a művé­szettörténetben, kevés dokumen­tált bizonyíték van arról, hogy a művész messze utazott volna szeretett városától - írta a The Art Newspaper című kulturális hírportál. Gyakran emlegetik a delfti Vermeerként, hogy megkülön­böztessék a tájképfestő haarlemi Vermeertől, ami ugyancsak azt az elgondolást erősíti, hogy „elszi­getelt zseni” volt, aki csak ritkán hagyta el szülővárosát. Blaise Ducos, a Louvre Vermeer és a zsánerképek mesterei című tárlatának társkurátora elmondta, bár már öt éve dolgozik a kiál­lításon, csupán most - miután a képek végre egymás mellett lógnak - derült ki számára világosan, hogy milyen kapcsolat van a holland életképfestők alkotásai között. „Vermeernek utaznia és látnia kellett más zsánerképfestők munkáit, különben nem lehetett volna ennyire tájékozott az újdonságokkal kapcsolatban. Rembrandthoz hasonlóan soha nem utazott külföldre, de nem volt egy Delftbe zárt művész, aki az apró műhelyében alkotott” - szögezte le Ducos. A társkurátor szerint a kiállítás látogatói felfedezhetik a hason­lóságot Gérard tér Borch egyik 1655-56 körül született képe és Vermeer 1665-67 táján készült alkotása között, amelyek most egymás mellett láthatóak. Ducos szerint a sötét szobában- feltehetőleg szerelmesleve­let - író nő figurájának ötletét valószínűleg Tér Borchtól vette át Vermeer. A kurátor szerint Vermeer bizto­san látta a korábbi művet, talán Tér Borch deventeri műhelyében vagy egy rotterdami gyűjtőnél. Vermeer ugyanakkor kibontotta a témát, élettel töltötte meg a levélíró figuráját azáltal, hogy a néző felé fordította és rászegezte a tekintetét. A tárlat azt is bizonyítja, hogy bár Vermeer átvehetett bizonyos ötle­teket és pózokat más művészek- Gérard Dou, Gérard tér Borch, Jan Steen, Pieter de Hooch, Gabriel Metsu, Caspar Netscher, Frans van Mieriš - korábbi alko­tásaiból, azokat azonban olyan tökéletességig fejlesztette, hogy összehasonlíthatatlanná váltak a kortársak alkotásaival. Bár a művészek a Hét Egyesült Hol­land Tartomány Köztársaságának különböző városaiban éltek és alkottak, festményeik bizonyos hasonlóságot mutatnak a téma, a stílus, a kompozíció és a technika szempontjából. A tárlatot május 22-ig lehet és érdemes felkeresni a Louvre-ban, majd Dublinban és Washington­ban lesz látható. (MTI, ug) Vermeer: Hölgy virginálnál (1671-1674), londoni Nemzeti Galéria ▼ Frans van Mieriš: Duett (1658), Schwerin, Állami Múzeum +■ Vermeer: Az asztronómus (1668), Louvre ▼ Gérard Dou: Asztronómus a gyertyánál (1665), Los Angeles, J. Paul Getty Múzeum (Fotók: TASR/AP, Louvre)

Next

/
Thumbnails
Contents