Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)

2017-03-18 / 65. szám, szombat

6

KÜLFÖLD

2017. március 18.1 www.ujszo.com

RÖVIDEN

Oroszok pénzeltók Michael Flynnt

Washington. Michael Flynn, Donald Trump amerikai elnök lemondatott nemzetbiztonsági főtanácsadójának ügyében vizsgálódik egy parlamenti bizottság: Flynn ugyanis 2015-ben több tízezer dolláros honoráriumot kapott a Russia Today (RT) angol nyelvű orosz televíziótól, és további tekintélyes summákat utaltak át neki orosz vállalatoktól. Flynn tavalyelőtt 34 ezer dolláros tiszteletdíjat kapott az RT-től azért, mert Moszkvában részt vett egy gálaesten, ahol a díszvacsorán Vlagyimir Putyin orosz elnök mellett ült. A dokumentumokra a CIA bukkant rá a Trump-kampány és orosz tisztségviselők esetleges kapcsolatainak vizsgálata közben. (MTI)

London: Trumpot nem hallgattuk le

London. Éles hangvételű közleményben cáfolta tegnap az elektronikus kommunikáció lehallgatására szakosodott brit figyelőszolgálat (GCHQ), hogy Barack Obama akkori amerikai elnök megbízásából a tavalyi elnökválasztási kampány idején lehallgatta volna Donald Trump republikánus jelölt és kampánystábja telefonjait. A Downing Street szóvivője bejelentette, a brit kormány is szót emelt az ügyben Washingtonnál. Az állítás először az amerikai Fox News hírtelevízióban hangzott el, majd Sean Spicer, a Fehér Ház szóvivője is említette. (MTI)

Csapás érte a menekültek hajóját

Szanaa. Legalább 42 Szomáliái menekült vesztette életét, több- tucatnyi társuk pedig megsebesült Jemen partjainál, ahol légi csapás érte az őket szállító hajót - közölte ajemeni kormány ellen harcoló húszi lázadók által ellenőrzött Hodeida kikötőváros parti őrsége. Az afrikai menekültek - akik az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának dokumentumaival indultak útnak - Jemenből Szudánba tartottak, amikor egy Apache helikopterről megtámadták őket a Vöröstenger partján fekvő Hodeidától 55 km-re. Az incidens után 80 sebesültet mentettek ki. (MTI)

Dól-Korea: Dánia kiadja Csoj lányát

Koppenhága. A dániai ügyészség úgy döntött, hogy kiadja Dél- Koreának az ottani korrupciós botrány főszereplője, Csoj Szun Szil húszéves lányát, Csüng Ju Rát. Csüng ügyvédje tegnap jelezte: fellebbeznek a kiadatási rendelet ellen. A hivatalából eltávolított Pák Gun Hje dél-koreai elnök és bizalmasa, Csoj kiteijedt korrupciós ügyét vizsgáló ügyészek kezdeményezték, hogy az Interpol nemzetközi rendőrszervezet vegye fel körözési listájára a befolyással való üzérkedéssel gyanúsított Csoj lányát, miután utóbbi több ízben nem reagált a vizsgálóbizottság idézésére, (mtí)

Amerika lecsaphat Kimre

Kimenekítési gyakorlatot tartottak Japánban egy észak-koreai rakétatámadást feltételezve

ÖSSZEFOGLALÓ

Szöul/Tokió. Akár mérföldkőnek is tekinthető nyilatkozatot tett Észak-Koreával kapcsolatban a Dél-Koreába látogatott amerikai külügyminiszter. A lehetőségek között van egy Észak-Koreával szembeni katonai akció, ha a diktatúra atomprogramjával okozta fenyegetés olyan szintre emelkedik, ami szerintünk indokolja ezt - mondta RexTillerson.

Rex Tillerson amerikai külügyminiszter szerint elképzelhető, hogy megelőző katonai csapásra lehet szükség Észak-Koreával szemben, ha a phenjani fegyverkezési program olyan szintet ér el, amelyről „már azt gondolják, hogy válaszlépést igényel”. Tillerson Szöulban kijelentette: „a stratégiai célú türelem politikájának vége”. Észak-Koreával kapcsolatban új biztonsági és diplomáciai lépéseket vesznek fontolóra, és „minden opció szóba jöhet” - közölte a miniszter. A tárcavezető - miután látogatást tett a két Koreát elválasztó demilitarizált övezetben - hangsúlyozta, az Egyesült Államok nem akar katonai konfliktust, de

hozzátette azt is, hogy „nyilvánvalóan, ha Észak-Korea olyan lépéseket tesz, amelyek a dél-koreai vagy az amerikai erőket fenyegetik, akkor arra megfelelő választ adnak.”

A külügyminiszter arra kérte Kínát, hogy léptessen életbe szankciókat Észak-Koreával szemben. Tillerson kijelentette, hogy Pekingnek nem kellene Dél-Koreát büntetni a THAAD amerikai rakétavédelmi rendszer telepítése miatt, amelynek célja az Észak-Koreával szembeni védelem biztosítása. Az amerikai tárcavezető szükségtelennek és aggasztónak nevezte azokat a korlátozó intézkedéseket, amelyeket Kína megtorlásul vezetett be Dél- Koreával szemben a rakétavédelmi rendszer miatt. Észak-Korea az utóbbi években felgyorsította fegyverfejlesztési programját, amivel az ENSZ Biztonsági Tanácsának számos határozatát megsértette. A jelek szerint semmi hatással nincsenek Phenjanra az ellene bevezetett nemzetközi büntetőintézkedések. Tavaly Észak-Korea két atomfegyverkísérletet és 24 ballisztikusrakéta- tesztet hajtott végre. Szakértők szerint néhány éven belül szert tehet egy atomtöltet hordozására is alkalmas rakétára, amellyel elérheti az Egyesült Államok területét is.

Március elején újabb rakétakísérletet hajtott végre Észak-Korea, ráadásul több rakétát lőttek ki, amelyek a Japán-tengerbe csapódtak be. Ábe S indzó japán miniszterelnök azt nyilatkozta, ezek a rakétaindítások súlyosan fenyegették a nemzetbiztonságukat. Közben a helyiek részvételével kimenekítési gyakorlatot tartottak tegnap Japán Honsú szigetének északnyugati részén úgy, hogy egy észak-koreai rakétatámadást feltételeztek. Ez volt az első alkalom, hogy ott élőket is bevontak egy ilyen manőverbe. A forgatókönyv az volt, hogy egy ballisztikus rakéta csapódik be japán felségvizein Akita prefek- túrában. Sikeresen felbocsátották a Radar-5 típusú japán katonai felderítő műholdat - közölte a hordozórakétát gyártó Mitsubishi vállalat. A berendezés feladatai közé tartozik az észak-koreai katonai tevékenység nyomon követése is. A műholdat különleges radarokkal szerelték fel, amelyek rossz időjárásnál és éjszaka is lehetővé teszik a földi célpontok megfigyelését. (MTI, hvg.hu)

Trump fogadta Merkelt

Fiiion zuhanórepülésben

Donald Trump amerikai elnök személyes megismerését és a bizalomépítést segíti Angela Markel német kancellár tegnapi első hivatalos washingtoni látogatása.

Berlin/Washington. Állítólag Trump elnököt rendkívül érdeklik a német kancellár személyes tapasztalatai Putyin orosz elnökről. Áz amerikai elnök Angela Merkelnek címzett korábbi bírálataival kapcsolatban hozzátették, hogy a kancellár nem a múlttal kíván foglalkozni, hanem a jövővel, és fontosnak tartja a „közös alap” kialakítását, hiszen a jövőben is a szoros német-amerikai együttműködés folytatására lesz szükség, tekintettel egyebek mellett a tavaszi olaszországi G7-csúcsra és a

NATO vezetőinek brüsszeli csúcstalálkozójára, illetve a G20 csoport vezetőinek júliusi hamburgi értekezletére. A kancellár elsőként négyszemközti megbeszélést folytatott vendéglátójával. Ezután gazdasági vezetők bevonásával - német részről a BMW, a Siemens és a Schäffler csoport vezérigazgatójának részvételével - folytatódott a tanácskozás.

A politikai témákkal kapcsolatban a német kormányzati források kiemelték, hogy Angela Merkel számára a legfontosabb az Európai Unió szomszédságának biztonsági helyzete - beleértve a szíriai polgárháború, a közel-keleti békefolyamat és Líbia stabilizációjának ügyét -, valamint az ukrán válság politikai rendezését szolgáló minszki megállapodás végrehajtása. (MTI)

Párizs. A francia választók háromnegyede szerint Francois Fil- lon konzervatív elnökjelöltnek vissza kellene lépnie a jelöltségtől - derül ki az Odoxa közvéleménykutató intézet friss felméréséből. Eszerint 10-ből csaknem 9 választó azt gondolja, hogy Fiiion nem őszinte. A résztvevők háromnegyede úgy véli, hogy a politikus nem meggyőző, és nem foglalkozik a problémáikkal. Fiiion népszerűsége január óta folyamatosan csökken botrányai miatt. A volt miniszterelnök ellen vizsgálatot indítottak a francia hatóságok, mert a gyanú szerint szenátorként fiktív állásban foglalkoztatta feleségét és gyerekeit, akik több ezer euró fizetést vettek fel, feltehetően el nem végzett munkáért. A pénzügyi visszaéléseket vizsgáló

ügyészség e héten a politikusnak ajándékozott luxusöltönyökre is kitelj esztette a nyomozást, és befolyással való üzérkedéssel gyanúsítja Fiiiont - egy jobboldali ügyvéd február 20-án 13 ezer euró értékben vásárolt Fiiionnak két luxusöltönyt. Szakértők szerint a 63. éves Fiiion, aki nemrég még az elnökválasztás legesélyesebb jelöltje volt, nem fog bejutni a 2. fordulóba. Minden közvéleménykutatás azt mutatja, hogy a választás április 23-i első fordulóját Marine Le Pen, a jobboldali radikális Nemzeti Front jelöltje nyeri meg, de a május 7-i második fordulóban alulmarad azzal szemben, aki másodikként jut be a döntő voksolási körbe. Ez valószínűleg a centrista Emmanuel Macron korábbi gazdasági miniszter lesz. (MTI)

Vétlen áldozatok. Az amerikai hadsereg elismerte, hogy csütörtökön az észak- szíriai Aleppó tartományban légi csapást hajtott végre, amely aktivisták szerint egy mecsetet ért, és legkevesebb 42 halálos áldozattal járt. A közel-keleti térségért felelős parancsnokság (CENTCOM) elutasította, hogy célzottan támadták volna meg az imaházat - az imaháztól 15 méterre fekvő épületet bombázták, ahol az al-Kaida terrorszervezet tagjai gyűlésttartottak. (TASR/AP)

Fenyegetnek a törökök

Ankara. Havi 15 ezer menekült útnak indításával fenyegette meg Európát Süleyman Soylu török belügyminiszter-jelentette aCNN Türk török hírtelevízió. Soylu szerint Németország és Hollandia beavatkozik a török belügyekbe, konkrétan áz elnöki rendszer bevezetéséről döntő április 16-i török népszavazás kérdésébe. Az alkotmánymódosításról szóló referendum célja az Erdogan által szorgalmazott elnöki rendszer bevezetésének előkészítése. Németország és Hollandia most azt próbálja véghezvinni, amit a tavaly július 15-i puccskísérlet alkalmával nem sikerült — vélekedett a miniszter. Soylu rámutatott: Ankara mellőzésével Európa nem játszadozhat Törökország térségében. Mint fogalmazott: Európa „megőrülne, ha a török kormány kikövezné az utat”

azelőtt a 15 ezer menekült előtt, akit havonta küldhetné. Az Európai Unióval tavaly márciusban kötött megállapodás egyik rendelkezéseként Törökország vállalta, hogy megakadályozza az újabb migrációs útvonalak kialakulását a szárazföldön, illetve a tengeren is. A török partokról induló migrációs hullám jórészt elapadt a megállapodás hatályba lépése óta. Ha az uniós vízummentesség megadására vonatkozó feltétel nem teljesül, a török kormány bármely pillanatban egyoldalúan véget vethet a megállapodásnak.

Recep Tayyip Erdogan török elnök egy kampánygyűlésen kijelentette: „Mindazok után, ami szombaton Rotterdamban történt (török rendbontókat vert meg a rendőrség - a szerk. megj.), milyen visszafogadásról lehet szó?” (MTI)

RexTillerson amerikai külügyminiszter katonák gyűrűjében (tasr/ap)