Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)
2017-03-17 / 64. szám, péntek
TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 121 Tilos lesz kémkedni a Facebookon INDEX-HÍR Civilszervezetek nyomására bejelentette a Facebook, hogy tisztába teszi a fejlesztőknek szóló előírásait, és abban kimondottan megtiltja, hogy portáljain lévő személyes adatokat kémeszközökben használják fel - úja a TechCrunch. Az Amerikai Polgári Szabadságjogok Uniója (ACLU) nevű jogvédő szervezet többször bebizonyította, hogy a Facebook adatbázisából lekérhető adatokat hatóságoknak kifejlesztett kémeszközökben is felhasználják, és a Facebook minden egyes alkalommal visszavonta a hozzáférést az adataihoz. Tavaly októberben például a Geofeedia nevű kémszoftver bukott le azzal, hogy felhasználói adatokat gyűjtött tüntetőkről a Facebookon, Instagramon és Twitteren, és ezeket az adatokat eladta a hatóságoknak. A Facebook úgy látszik megelégelte az eddigi macska-egér játékot, és olyan módon frissítette a fejlesztőknek szóló előírásait, hogy abban hangsúlyozottan ki legyen mondva, a portálról szerzett adatokat tilos felhasználni megfigyelést célzó eszközökben. A Twitter már tavaly novemberben megtette ezt a lépést. Bár a Facebook megszakította a kapcsolatot néhány érintett fejlesztővel, és sok másikkal közösen dolgoztak ki megoldást arra, hogy a tevékenységük megfeleljen az előírásoknak, kevés garancia van arra, hogy mindenki figyelembe veszi majd az új szabályokat. Most részben automatizált, részben manuális módon ellenőrzik az adathozzáférés módját, és nagyban támaszkodik a Facebook az ACLU és más hasonló szervezetekjelentéseire. A Facebook megelégelte az eddigi macska-egér játékot (Képarchívum) Nem kell bevallani, nem vagyunk robotok lönleges fejlesztés folyamatosan figyelte az oldalt böngésző emberek különböző mérhető paramétereit, majd ez alapján döntötte el, hogy valaki gyanús vagy nem. Aki nem gyanús, annakelég kipipálnia, hogy „Nem vagyok robot”, aki viszont gyanús, annak be kell jelölnie pár képet aszerint, hogy lát-e rajta valamilyen könnyen azonosítható tárgyat. Ezt hívták reCAPTCHÁ- nak. Az elmúlt időszakban szerzett adatok és tapasztalat azonban szép lassan elég lesz ahhoz, hogy a képes kérdőívek, sőt úgy általában az ellenőrzés is eltűnjön, mert a gépi intelligencia elég adatot szerzett az emberek és a gépek közti viselkedéskülönbség kiszúrásához. A valóságban a biztonsági ellenőrzés persze továbbra is megtörténik, azonban a felhasználók ebből semmit sem látnak majd, annyira a háttérben folyik az egész. (Index) Type the two words: o C:- CAPTCHA e _______________________________l Sok esetben az emberek sem tudták megfejteni a torzított, elrejtett betű- és/vagy számhalmazt (Képarchívum) ÖSSZEFOGLALÓ Hamarosan sokkal kevesebb- szer kell bebizonyítanunk majd az internet böngészése közben, hogy nem vagyunk robotok: a Google biztonsági fejlesztései olyan szintre juttatták a tevékenységünket megfigyelő mesterséges intelligenciát, hogy szép lassan eltűnik majd ez a funkció az internet Google felügyelte részéről. Évekig a CAPTCHA volt a divat: eltorzított képeken látható betűket kellett begépelnünk, hogy bizonyítsuk, élünk, és nem automatika vagyunk, de a rossz szándékú fejlesztők szép lassan felismerték annak lehetőségeit, hogy lehet megtanítani a CAPTCHA-k felismerését a gépeknek is. A Google ekkor hívta segítségül a mesterséges intelligenciát: a kü2017. március 17. | www.ujszo.com Az X9-ként ismert bináris rendszer a Tejútrendszer 47 Tucanae elnevezésű fényes gömbhalmazában található, amely 14 800 fényévnyi távolságra van a Földtől (Fotó: NASA) Veszélyes csillag van a Tejútrendszerben MTI-HÍR Tudósok olyan csillagot figyeltek meg a Tejútrendszerben, amely minden eddig tapasztaltnál közelebbi orbitális pályán kering egy fekete lyuk körül: egy óra alatt kótszer kerüli meg - számolt be róla a The Daily Telegraph. A csillagot a NASA két űrtávcsöve, a Chandra röntgencsillagászati műhold és a NuSTAR, valamint az ausztrál kompakt hálózat (Austrália Telescope Compact Ar- ray) segítségével sikerült megfigyelni. Az X9-ként ismert bináris rendszer a Tejútrendszer 47 Tucanae elnevezésű fényes gömbhalmazában található, amely 14 800 fényévnyi távolságra van a Földtől. A Chandra megfigyelése szerint a rendszer röntgenfényereje minden 28 percben következetesen változik: feltehetőleg ennyi idő alatt jár be a csillag egy teljes orbitális pályát a fekete lyuk körül. A tudósok nagy mennyiségű oxigén jelenlétét figyelték meg a rendszerben. Emellett szerintük az X9- rendszerben minden bizonnyal egy fehér törpecsillag kering egy fekete lyuk körül, és egymástól mindössze két és félszer akkora távolságra vannak, mint amekkora a Föld és a Hold között van. „Ez a fehér törpe olyan közel van a fekete lyukhoz, hogy az anyagot von el a csillagtól, ami korongként kering a lyuk körül, mielőtt belezuhanna. Azt azonban nem gondoljuk, hogy a csillag is követi ezt a feledésbe vezető utat, meg fog maradni az orbitális pályán” - magyarázta Arash Bahra- mian, a kanadai Alberta Egyetem és az amerikai Michigani Állami Egyetem tudósa, a felfedezést ismertető tanulmány vezető szerzője. James Miller-Jones, az ausztrál Curtin Egyetem és az ausztrál Nemzetközi Rádiócsillagászati Kutató- központ (ICRAR) professzora szerint a csillagból több tízmillió éve szökik gáz a fekete lyukba, és mostanára már tömege nagyobb részét el veszette. „Úgy véljük, az idők során a csillag orbitális pályája egyre tágul, ahogy egyre több anyagát veszíti el, és végül olyan egzotikus objektummá válik, mint a híres gyémántbolygó, amit néhány éve fedeztek fel” - mondta a professzor. A tudósok szerint a bináris rendszer úgy alakult ki, hogy a fekete lyuk összeütközött egy vörös óriással, és a csillag külső régióinak megszökő anyagából formálódott a fehér törpecsillag. A tanulmány társszerzője, Vlad Tudor - szintén a Curtin Egyetem munkatársa - elmondta, hogy egy másik elmélet szerint neutroncsillagról van szó, amelyet a fekete lyuk felé szökő anyaga pörgetett fel. „Mint egy felpörgetett búgócsiga - ám ez az elmélet nem magyaráz meg mindent, amit látunk, tehát a legjobb jelenlegi magyarázatunk az, hogy egy fehér törpével van dolgunk, ami nagyon közeli kapcsolatban van egy fekete lyukkal” - mondta Tudor. éves fosszíliákat találtak 1,6 milliárd TUDOMÁNY A Föld legöregebb növónyei lehetnek azok az Indiában feltárt 1,6 milliárd óves fosszíliák, amelyek felfedezése azt jelzi, hogy a fejlett többsejtű élet az eddig feltételezettnél jóval korábban alakult ki a Földön. A kövületek vörös algákra hasonlítanak és az India középső részén lévő Sitrakut nevű üledékes, foszfátban gazdag lelőhelyen találtak rájuk a PLOS Biology folyóiratban kedden megjelent tanulmány szerint. Az eddig ismert legrégibb vörös algák 1,2 milliárd évesek voltak, Kanada Északi-sarkvidékén találták őket. A tanulmány készítői szerint két algatípusról van szó, az egyik fosszília fonalszerű, a másiknak komplex vaskos szerkezete van. A kutatók szerint a fosszíliákban megőrződött sejtstruktúrák és alakjuk megegyezik a vörös algáéval, a primitív növény ma tengeri környezetben, például korallzátonyoknál él, de édesvízi környezetben is megtalálható. Az egyik legismertebb vörös alga a nori, amely a japán nemzeti étel, a szusi egyik összetevője. „1,6 milliárd éve akár ehettünk volna szusit” - viccelődött Therese Sallstedt, a Svéd Természettudományi Múzeum biológusa, aki segített a tanulmány elkészítésében. A Föld körülbelül 4,5 milliárd éve formálódott. Bizonyíték van arra, hogy az élet először tengeri baktérium formájában mintegy 3,7-4,2 milliárd éve jelent meg rajta. Jóval később jelentek meg a növények és az állatok. A többsejtű eukarióta szervezetek mintegy 600 millió éve jelentek meg. „A növényeknek kulcsszerepük volt a földi élet megjelenésében, most bemutatjuk, hogy a növények jóval korábban jelentek meg, mint amiről eddig tudomásunk volt, és ami hatással vannak annak helye megítélésére, mikor alakultak ki a fejlett életformák” - hangoztatta Sallstedt. „Nem lehetünk száz százalékig biztosak ezen ősi anyag tekintetében, mivel nincsenek DNS- maradványok, de ajellemzői elégjói egyeznek a vörös algák morfológiájával és szerkezetével” - tette hozzá Stefan Bengston professzor, a tanulmány szerzője. (MTI)
