Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)
2017-03-16 / 63. szám, csütörtök
2 I KOZELET 2017. március 16.1 www.ujszo.com A tanügyi reform kész, már csak pénz kell A tervezetet a szakma és a nyilvánosság is véleményezheti (TASR-fotó) IBOS EMESE Pozsony. A nemzetiségi iskolák hiányzó tankönyveinek pótlása, színvonalasabb pedagógusképzés, flexibilisebb tanórák, nagyobb szabadság az iskoláknak és a pedagógusoknak - néhány a közoktatási reformban javasolt módosításokból. Nyilvánosságra hozta a Tanuló Szlovákia névre keresztelt reform tervezetét a Peter Plavčan (SNS- jelölt) vezette oktatási minisztérium. A Vladimír Burján, Milan Ftáčnik, Ivan Juráš, Juraj Vantuch, Emil Višňovský és Libor Vozár által kidolgozott tervezet a hazai oktatásügy tízéves vízióját vázolja. „Ez a dokumentum hosszú távú vízió, amelyből a politikusok is pontos képet kaphatnak arról, milyen konkrét intézkedéseket javasolunk, beleértve azok anyagi vonzatát is, hogy a jövőben optimális legyen az oktatás” - mondta Peter Plavčan tárcavezető. A szerzők a több mint 220 oldalas dokumentumban jelentős változtatásokat javasolnak az iskola előtti képzésben, a regionális iskolahálózatban, a diákok értékelésében és a felsőoktatásban is. Nem lehet bárki tanár Külön fejezetben foglalkoznak a pedagógusokkal. Most felvételi vizsga nélkül kerülnek a főiskolára, vagy legfeljebb két tantárgyból felvételiznek a leendő pedagógusok, azt nem vizsgálják, hogy alkalma- sak-e a pedagóguspályára. A szakemberek szerint szigorúbb .feltételek, magasabb elvárások alapján kellene kiválasztani a leendő pedagógusokat. Intézkedések sorozatával színvonalasabb és hatékonyabb pedagógusképzést javasolnak, ezzel párhuzamosan nagyobb hangsúlyt helyeznének a gyakorlati képzésükre. „Elemezni szeretnénk azt is, milyen nehézségekkel küzdenek a pedagógusok munkájuk során” - mondta Ivan Juráš. Hozzátette, több szempontból megfelelő körülményeket kell teremteni, a pedagógusokat asszisztensek segíthetnék az oktató-nevelő munkában, a rájuk háruló adminisztrációs feladatokat pedig más munkatársakra bíznák. Szabad kéz az iskoláknak „Úgy véljük, nálunk még mindig túl hagyományosak az iskolák: a gyerekek reggel megérkeznek, bemennek az osztályokba, részt vesznek az órákon, 45 percen keresztül áll előttük egy tanár és magyaráz nekik. Szeretnénk fellazítani ezt a modellt, szeretnénk, ha az iskolák és a pedagógusok rugalmasabbak lennének. Ügy hisszük, egyebek mellett teret kellene adni a különböző korosztályú diákoknak a közös munkájukhoz, az önképzésnek, a diák és a tanár közötti konzultációnak” - magyarázta Ivan Juráš. A reform számol a képzés individua- lizálásával, vagyis, hogy minden gyermek legjobb, legerősebb oldalát fejlesszék úgy, hogy a különböző tanulási nehézségekkel küzdő vagy egészségkárosult gyerekek is az egészséges társaikkal közösen tanuljanak. „Bizalmat szavazunk az iskoláknak és a pedagógusoknak, hogy ők válasszák ki ehhez a legmegfelelőbb utat” - mondta Milan Ftáčnik. A dokumentum alapján az iskolák maguk dönthetnék el, hány percesek legyenek a tanórák, és hogyan rendezzék be az osztályokat. Nemzetiségi oktatás A nemzetiségi oktatással kapcsolatban a dokumentum javasolja, hogy pótolják a nemzetiségi nyelvű tankönyveket, feladatgyűjteményeket, segédanyagokat, a nemzetiségi iskolák számára is tegyék elérhetővé a nemzetiségek nyelvén a digitális tananyagokat és a szakközépiskolákban a szaktantárgyak tankönyveit is. A szerzők szerint nincs koordinálva a tankönyvek fordítása, és az oktatási intézményeket érintő törvények, határozatok, rendeletek sincsenek összhangban egymással, és a pedagógiai dokumentumok színvonalas fordítása is hiányzik. A nemzetiségi iskolákban a finanszírozás meghatározásánál tekintettel kell lenni a szlováknyelv-oktatás és a nemzetiségi nyelvek oktatásának szükségleteire. Azt javasolják, hogy a nemzetiségi iskolákban alacsonyabb legyen a minimális osztálylétszám, a tervezet azonban nem tartalmaz konkrét számot. Minden pénzkérdés A szerzők elismerik, hogy elképzeléseik megvalósítása leginkább az anyagiakon múlik. Azzal számolnak, hogy a kormánykoalíció teljesíti a kormányprogramban vállalt kötelezettségét, amely alapján 2020- ra a hazai oktatásügy finanszírozása eléri az európai átlagot. Milan Ftáčnik szerint ez közel egymilliárd euró pluszt jelentene. A dokumentumról hathetes szakmai és nyilvános vita indul, az észrevételekkel kiegészült dokumentum a kormány és a parlament elé kerül. Ha zöldet kap, a tárca kidolgozza a 2018-2019-es tanévre vonatkozó akcióterveket. Az első intézkedéseket 2018 szeptemberétől vezethetik be a gyakorlatba. Amnesztiák: kérdéses az ellenzék ÖSSZEFOGLALÓ A kormány tegnap elfogadta Vladimír Močiar amnesztiáinak eltörléséhez szükséges törvényjavaslatokat, és kezdeményezte ezek gyorsított eljárásban való tárgyalásét a parlamentben. Pozsony. A javaslatok kibővítené a parlament jogkörét, így az alkotmányos törvénnyel eltörölhetné a köz- társasági elnök által jóváhagyott kegyelmi rendeletet. Az amnesztia eltörlését 30 képviselő kérheti majd, 90 képviselőnek kell majd megszavaznia, és ezt követően még az Alkotmánybíróságnak is véleményeznie kell. A testületnek automatikusan, vagyis mindenféle beadvány nélkül el kellene bírálnia a parlamenti határozatot, és erre 60 napja lenne. Ha a határidőn belül ezt nem teszi meg, akkor az amnesztia megszüntetése érvényessé válik Bugár szerint fontos eleme a javaslatnak, hogy a parlament javaslatát az Alkotmánybíróság is felülbírálhatja. „A másik fontos elem, hogy az amnesztia eltörlésével automatikusan folytatni kell minden olyan büntetőeljárást, amelyet az amnesztia miatt megszakítottak” - magyarázta a Híd elnöke. A javaslatok elfogadása azonban még bizonytalan, a koalíciónak ugyanis csak 801 szavazata van. Az támogatása ellenzék egyelőre nem mondta ki, hogy támogatja a javaslatokat, inkább a bírálták a kormány tervezetét. Martin Poliačik, az SaS képvise- ; lője nem érti, hogy miért tartja saját ; javaslatát „alkotmányosabbnak” a kormánykoalíció, mint az ellenzékét. ; „Az azonban nem lehet érvényes, hogy kizárólag az az alkotmányos, : amiről a kormányfő azt állítja. Ha 26 ; szakértő azt mondja, hogy az am- : nesztiákat alkotmánytörvénnyel is el i lehet törölni, nincs indok arra, miért lenne a kormányfő véleményének ér- : vényesebbneklennie”-utaltPoliačik alkotmányjogászok korábbi nyilatkozatára, akik szerint egyszerűbben is i el lehet törölni az amnesztiákat. Igor Matovič, az OĽaNO veze- : tője azt mondta, hinni akar Fico és „Az embereket nem érdekli, ki és hogyan törli el az amnesztiákat, csak töröljék már el őket." Martin Poliačik (SaS) Danko jó szándékában, ám szerinte a javaslat nem az amnesztiák elör- léséről szól. Úgy véli, ezen keresztül szeretnének nyomást gyakorolni Andrej Kiska államfőre, hogy az nevezze ki a Smer embereit az Alkotmánybíróságba, s Fico pártja így 2031-ig megszerezze a testület felett az irányítást. Kikerültek az érettségi hanganyagok Pozsony. Kiszivárogtak az érettségi tesztek. A Sme napilap szerint már kedden este elérhetők volt a tegnapi érettségi vizsgák idegen nyelvű hangfelvételei az Oktatásügyi Szabványosított Mérések Nemzeti Intézetének ( NÚCEM) honlapján. Az oktatási minisztérium azt állítja, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a közép és emelt szintű angol, német, francia, orosz, spanyol és olasz nyelvű hanganyagok kedd estétől elérhetőek lettek volna az intézet oldalán. A NÚCEM szerint a hanganyagok csak tegnap 9-kor kerültek fel honlapjukra, miután elkezdték szétküldeni azokat az egyes iskolákra. Ugyanakkor a Sme szerkesztőségének tegnap reggel 6:34-kor elküldött elektronikus levélhez csatolták a NÚCEM oldalán elérhető hanganyagokat. Az elektronikus levél alapján bárki könnyen megtalálhatta a vizsgaanyagokat. „Nem látunk okot arra, hogy töröljük vagy megismételjük az idegen nyelvből írt érettségi vizsgákat” - közölte a NÚCEM. Az érettségi tesztek, illetve a helyes válaszok kiszivárgására már többször volt példa. Legutóbb 2011-ben az egyik közösségi hálón hozták nyilvánosságra a nyelvvizsgák megoldásait. 2007-ben a rendőrség is vizsgálódott, akkor a fogalmazások témakörei szivárogtak ki. Eddig egyszer sem vontak felelősségre senkit. (Sme, SITA, ie) Május elsejétől lesz érvényes az ünnepi zárvatartás Pozsony. Május elsején és május 8-án is zárva tartanak a boltok, és a változás már idén is érvényes. A kormány tegnap rábólintott a koalíciós képviselőknek arra a javaslatára, amely az eddigi 3,5 nap helyett 16 napon rendel el kötelező zárvatartást a legtöbb üzlet számára. A javaslat szerint a boltok minden államünnepen és több szabadnapon sem nyithatnak ki. Az eddigi szabályozás szerint csak január elsején, húsvétvasár- nap és december 25-én vannak kötelezően zárva Szlovákiában az üzletek, december 24-én a zárvatartás csak 12 órától kötelező. A javaslat szerint, amely május elsején lép életbe, január 1-jén, január 6-án, nagypénteken, hús- vétvasámap, húsvéthétfőn (14 óráig), május 1-jén, május 8-án, július 5-én, augusztus 29-én, szeptember 1-jén, szeptember 15-én, november 1-jén, november 17-én, december 24-én (12 óra után), december 25-én és december 26-án nem nyithatnak ki. Még vitatott, hogy a húsvéthétfői részleges nyitvatartási engedélyezzék. A benzinkutak, a gyógyszertárak, a reptéri, a kikötői, a vasútállomáson működő boltok és a szuvenírboltok bármikor nyitva tarthatnak, rájuk a tiltás nem vonatkozik. Az előterjesztők azzal érvelnek, hogy a bolti alkalmazottak így együtt tölthetik az ünnepeket családjukkal. (ipj) RÖVIDEN Távozik a pozsonyi magyar nagykövet Pozsony. Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország pozsonyi nagykövete a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából adományozott díjak átadásán jelentette be tegnap, hogy hamarosan távozik posztjáról. Távozásának idejéről konkrétumot nem közölt a nagykövet asszony, csupán annyit, hogy más, fontos beosztásba kerül. Czimbalmosné nem töltötte ki a nagyköveteknél szokásos négy évet sem, posztját ugyanis 2015 márciusában foglalta el. Az utódjáról a magyar Külügyi és Külgazdasági Minisztérium még nem adott tájékoztatást. (ú) 2022-re lesz új központi kórház Pozsony. A ružinovi kórház bővítésével és a rázsochyi kórház befejezésével esetleg új építésével oldaná meg az egészségügyi minisztérium a központi kórház hiányát a fővárosban. Ez a két intézmény egyben egyetemi kórházként is szolgálna, vagyis az orvosok képzését is segítené. A kórházfejlesztés egyben azzal is járna, hogy a kramárei egyetemi kórházat fokozatosan leépítenék, az épületek nagy részét eladnák. A kórházbővítés teljes költsége 343 millió euró lenne, és 2022-re fejeződhetne be. (TASR)
