Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)
2017-03-15 / 62. szám, szerda
DUNA, VÁG, GARAM ÉS IPOLY MENTE www.ujszo.com | 2017. március 15. 113 Értékes miska kancsékból nyílt kiállítás A Bak-gyűjtemény legértékesebb darabjait állították ki A legtöbb kancsó a 19. század derekán készült (Képarchívum) I Válassz a Selye János Egyetem ► határtalan I lehetőségei közül ■ Ny4 Selye János Egyetem Jelentkezési határidő: március 31. felveteli.ujs.sk w ha ide jársz! 1 Jól jársz, \ MP170049 A hazai az igazi - Böllérfesztivál Búcson GULYÁSZSUZSANNA Különleges kiállítás nyílt a párkányi városi múzeumban. A látogatók április 23-ig tekinthetik meg a 150 darab miskakancsóbál állá kiállítást, Bak Páter festőművász gyűjteményének legszebb darabjait. A tárlat ingyenesen látogatható. Dánná Bak Péter Corvin-díjas festőművész a hatvanas évek második felében kezdte gyűjteni a miskakancsókat. A leg- magyarabb kerámiatípusnak tartott emberfejű, süveges borosedény a közép-tiszai és alföldi műhelyek specialitása volt. A legkorábbi ismert mis- kakancsó 1828-ból datált, de a készítés helye még nincs feltüntetve rajta. „Már gyerekkoromban is nagyon tetszettek a miskakancsók. Édesapám műhelyében volt egy 1848-ból származó, ami nagyon megfogott, de gyűjteni csak felnőttként kezdtem őket” — mondta Bak Péter. Közel fél évszázad alatt kétszáz darabosra bővült a gyűjteménye. A párkányi múzeum kiállításán a Bak-gyűjtemény legértékesebb darabjait láthatják az érdeklődők. Értékes ajtótámasz A legnagyobb, közel 1 méteres agyagedény története jól példázza, hogy teljesen hétköznapi körülmények között és helyszíneken is ritka műtárgyakra lehet bukkanni. Ezt az edényt Bak Péter egy szentendrei bolt ajtajában pillantotta meg. Ajtótámasznak használta a tulajdonos. Koldusok etetése A párkányi kiállítást Kövecses Varga Etelka néprajz- kutató nyitotta meg, aki sok érdekes és hasznos információt osztott meg a jelenlevőkkel. Kiderült, hogy a miska- kancsót a matyók jancsikan- csónak nevezik. Nevét feltehetően Szent Mihályról, illetve Szent Jánosról kapta. Szent Mihály napja ugyanis borszűrő, Szent János napja borszentelő nap volt. Kövecses Varga Etelka megemlített egy érdekes hagyományt, a koldusok etetését is. Egyes tájakon, ha halott volt a háznál, vendégül látták a vidék koldusait. A tizenhárom fős társaság tizenharmadik tagja Jézus Krisztust jelképezte, aki a vacsora végeztével megáldotta a miskakancsóban felkínált bort, aminek ezután gyógyító erőt tulajdonítottak. Kígyó a falban A miskakancsók jellegzetes motívuma a kígyó. Kövecses Varga Etelka elmondta, a magyar népre jellemző a kígyókultusz. A magyarok a kígyót a megújulás és a halhatatlanság jelképének tartották. Egy érdekes hiedelemre is felhívta a figyelmet, amelyről Ma- gyarry-Kossa Gyula orvosdoktor, a gyógyszer- és méregtan egyetemi tanára (1865-1944) tett említést. Párkány környékén az 1900-as évek elején az a hiedelem járta, hogy a házak falában kígyó lakik, amelynek mozgása ketyegésre hasonlító hangot ad. A néphit szerint ha meghalt a gazda, a kígyó is elpusztult, addig viszont védte a házat. Bort iszik a magyar Megoszlanak a vélemények arról is, hogy a kiöntőt képező fejdísz huszárcsákót vagy a számadó csikósok süvegét formázza-e. Az viszont biztos, hogy a zsinórdísz és a pitykék a huszárviseletből mentek át a polgári, illetve a paraszti viseletbe, és kerültek a csikósviseletre, mint a magyar virtus jelképe. A kancsót díszítő virágmotívumok (rózsa, tulipán, szegfű, gránátalma) tájegységenként változtak. A legtöbb miskakancsó a 19. század negyvenes és ötvenes éveiben készült. A díszítmények elrendezése minden darabon más és más. Legművészibbek a neves csáti mester, Rajczy Mihály munkái. A legtöbb miskakancsó Mezőcsáton, Tiszafüreden és Mezőtúron készült, elvétve Debrecenben és Hódmezővásárhelyen. A kancsók jellegzetességei az írókás vagy karcolt feliratok is, amelyek frappáns üzeneteket hordoznak. A Párkányban kiállított miskakancsók egyebek mellett ezeket: Bort iszik a magyar, nem pediglen vizet; Borban az igazság és gyermek szájában. öt ország több mint káttucatnyi csapatának rászvátelável szombaton reggel 7 órakor kezdődik a Vintop Karkó területén a második Böllérfesztivál. rmi „Kerestük az újdonságot, ami a gyerekek, a felnőttek és az idősek számára is érdekes lehet, mindamellett hozzátartozik a falusi hagyományokhoz — mondta Puskás Attila főszervező, a Stella Castrum nonprofit szervezet ügyvezetője. - A gyerekeknek azért, mert otthon már nem látnak ilyet, a felnőtteknek, az idősebbeknek pedig nosztalgiázásra nyújt lehetőséget. Magyar- országon komolyabb hagyományuk van a böllér- fesztiváloknak, mi is több rendezvényen vettünk részt, ami egyrészt a tapasztalatszerzés, másrészt a kapcsolatépítés szempontjából nagyon fontos. Ezeknek a baráti kapcsolatoknak is köszönhető, hogy magyarországi, csehországi, erdélyi és vajdasági csoportokat is meg tudtunk szólítani.” A látogatók különböző országokból, régiókból, tájegységekből érkező böllérek munkáját követhetik figyelemmel a vágástól a pörzsö- lésen át a darabolásig, feldolgozásig, elleshetik a disznótoros ételek elkészítésének fortélyait, és természetesen megkóstolhatják a finomabbnál finomabb fogásokat. A jó ételekhez persze jóféle pálinka és bor is dukál, erről sem feledkeztek meg a szervezők (érdemes időben érkezni, mert az első 3000 látogatót egy kupica pálinkával fogadják), a pinceúton pedig egész nap helyi borászok kínálják pincéik legjavát. A kulináris élvezetek mellett szórakoztató programok is váiják a látogatókat, fellép az Alma együttes, Horváth Tamás és Raul, a Silver country zenekar, az RBT, a Golddies, négy taggal lesz itt az Irigy Hónalj- mirigy, Bemáth Tamás és Szvrcsek Anita - a nap házigazdái - pedig operettslágereket adnak elő. Kádár Ferkó múltidéző fotószínházában korabeli képek készülnek, a gyerekeket szalmából készült ugrálóvár, számtalan kézművesfoglalkozás, állatsimogató, bohóc váija. A böllércsapa- tok kiértékelését 16 órakor tartják. A napot utcabál zárja. Érdemes lesz tombolajegyet is vásárolni, a szerencsés nyertes egy Škoda Citi- góval térhet haza. A rendezvényről részletes tájékoztatást a www.prasa- fest.sk honlapon találnak az érdeklődők. (PR, vkm) A látogatók végigkísérhetik a disznóvágás és -feldolgozás egész folyamatát (A felvétel a tavalyi 1. Böllérfesztiválon készült)
