Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)
2017-03-14 / 61. szám, kedd
8 I KÜLFÖLD 2017. március 14.1 www.ujszo.cor RÖVIDEN Tanúként beidézték Donald Tuskot Feszültség a vokscsata előtt Holland kormányfő: nem tárgyalunk a török kormánnyal, amíg fenntartja fenyegetéseit Varsó. Donald Tusk, az Európai Tanács múlt héten újraválasztott elnöke, volt lengyel kormányfő tanúmeghallgatását rendelte el a varsói kerületi ügyészség a lengyel katonai elhárítás volt főnökei ellen folytatott eljárás keretében. Tusk jelezte, nem tud megjelenni. A lengyel katonai elhárítás (SKW) két volt főnökét az ügyészség azzal gyanúsítja, hogy a 96 tagú lengyel állami küldöttség halálával járó 2010-es szmo- lenszki légi katasztrófa után hatáskörüket túllépve együttműködési megállapodást kötöttek az orosz belbiztonsági szolgálattal (FSZB) az akkori kormányfő tudomása nélkül. (MTI) Lesz újabb skót népszavazás London. Nicola Sturgeon skót miniszterelnök bejelentette, ajö- vő héten felhatalmazást kér a skót parlamenttől az újabb skót függetlenségi népszavazás kiírásához szükséges lépések megtételére. Sturgeon szerint a referendumot 2018 ősze és 2019 tavasza között lehetne megtartani. Kijelentette: 2018 ősze lehet a legkorábbi időpont, mivel a jelenleg ismert menetrend alapján addigra egyértelművé válhat, hogy a brit kormány milyen egyezséget érhet el a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről folytatandó tárgyalásokon. (MTI) Pokolgépes támadás Mogadishuban Mogadishu. Legalább hatan meghaltak a Szomáliái fővárosban, Mogadishuban egy szállodánál végrehajtott pokolgépes támadásban. Az al-Shabaab szélsőséges csoport fegyveresei rendszeresen követnek el merényleteket Szomália-szerte, noha a kelet-afrikai ország déli és középső részeit már megtisztították a terroristáktól. (MTI) Malajzia: lecsaptak az iszlamistákra Kuala Lumpur. Malajziában őrizetbe vettek hét embert, köztük öt Fülöp-szigeteki polgárt, akik kapcsolatban állhatták az Iszlám Állammal. A délkeletázsiai országban a legmagasabb szintű terrorfenyegetettségi készültség van érvényben azóta, hogy az Iszlám Állam fegyveresei 2015 januárjában több támadást hajtottak végre Indonézia fővárosában, Jakartában. (MTI) Büntetés a volt katalán elnöknek Madrid. Két évre eltiltotta közhivatal betöltésétől Artur Mas volt katalán elnököt a katalán legfelsőbb bíróság. A politikusnak és egykori kormánya két tagjának azért kellett bíróság elé állnia, mert a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztő határozata ellenére, 2014. november 9-én alternatív népszavazást tartottak Katalóniában. . (MTI) A török tüntetők Rotterdam után Amszterdamban is randalíroztak (tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Amszterdam/Ankara. Vízágyúval oszlatta fel a holland rendőrség a török államfő, Recep Tayyip Erdogan mellett tüntetők egy csoportját vasárnap este Amszterdamban, miután a felvonulók számos utat elzártak és randalíroztak. Biztos, hogy lesznek Hollandiát érintő török szankciók - jelentette ki Ömer Celik uniós ügyekért felelős török miniszter. A közösségi hálókon szervezett tüntetésen hollandiai törökök az ellen tiltakoztak, hogy a holland kormány megakadályozta két török miniszter kampányrendezvényét az országban. Eberhard van der Laan amszterdami polgármester engedélyezte a tüntetést, de miután az zavargásba ment át, utasítást adott a rend helyreállítására. A hollandiai törökök a kormány székhelyén, Hágában is tartottak tiltakozó akciót, az békésen zajlott le. A hétvégén indulatos vita bontakozott ki Törökország és Hollandia között, miután Hága nem engedte meg két török miniszternek, hogy részt vegyen azon a rotterdami kampányrendezvényen, amelynek célja az elnöki rendszer bevezetéséről döntő április 16-i török népszavazás támogatása volt. Szombat éjjel a rotterdami török konzulátusnál már komolyabb zavargás volt, a tüntetők üvegekkel, kövekkel hajigálták a rendőröket. Nyugalomra int a NATO Tegnap már harmadszor kérették be a holland ügyvivőt a török külügyminisztériumba a török minisztereket szombaton Rotterdamban ért korlátozások és a török tüntetőkkel szembeni bánásmód miatt. A tárca közölte az ügyvivővel, hogy a török miniszterekkel szembeni bánásmód nem felel meg a diplomáciai udvariasság alapelveinek, és sérti a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezményt. A külügyminisztérium tudatta, hogy határozottan elítéli, és hivatalos, írott bocsánatkérést vár Hollandiától až eset miatt. Biztos, hogy lesznek Hollandiát érintő török szankciók - jelentette ki Ömer Celik uniós ügyekért felelős török miniszter. Celik úgy véli: „Hollandia megadta magát a szélsőjobb- oldalnak. A holland bevándorlásellenes Szabadságpárt (PW) elnöke, Geert Wilders dzsámik bezárásáról és kitoloncolásokról beszél. Napjaink fasizmusa a kulturális felsőbbrendűséget hirdető megközelítésből ered. Ez fenyegeti Európát”. Törökországnak újra kell értékelnie az Európai Unióval tavaly kötött menekültügyi egyezményt, annak is különösen azt a pontját, amely a szárazföldi határ- átlépésekre vonatkozik - jelentette az Anadolu török hírügynökség. Ameddig a török kormány fenyegetőzik, nem tárgyalunk Ankarával - jelentette ki Mark Rutte holland miniszterelnök. A feszültség csillapítására szólította Hollandiát és Törökországot Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára. „A vita a demokrácia középpontjában áll, de a kölcsönös tisztelet is (...) Arra biztatnám a feleket, hogy mutassanak tiszteletet egymás iránt, legyenek higgadtak és tegyenek megfontolt intézkedéseket” -jelentette ki Stoltenberg. Óvatosságra szólította fel állampolgárait Hollandia az Ankara és Hága közötti diplomáciai feszültségeire hivatkozva. Bert Koenders holland külügyminiszter a Törökországba készülő holland turistákat arra figyelmeztette, hogy a diplomáciai feszültség miatt maradjanak éberek, kerüljék a csoportosulásokat. Választanak a hollandok Hollandiában holnap parlamenti választásokat tartanak. A kampány egyik központi témája a holland identitás kérdése, valamint az állam viszonyulása a bevándorlókhoz és az iszlámhoz. Megerősödve jött ki a Mark Rutte holland miniszterelnök vezette kormánypárt a Hollandia és Törökország közötti diplomáciai pengeváltásból a friss felmérések szerint. Szakértők arról számoltak be, hogy a török politikusok hollandiai kampányrendezvényeinek megakadályozása miatti feszültség fontos kampánytémává vált. „Évtizedek óta nyitott határok, tömeges bevándorlás, kettős állampolgárság, valamint az integráció hiánya, és íme az eredmény” - írta a Twitteren Geert Wilders, a bevándorlásellenes Szabadságpárt (PW) elnöke egy fénykép mellé, amelyen egy kendőt viselő muzulmán nő látható a török zászlókat lengető tüntetők tömegében Törökország amszterdami konzulátusa előtt. Wilders korábban ígéretet tett a határok és a mecsetek lezárására, a Korán betiltására és az Európai Unióból való kilépésre. A hágai Clin- gendael Intézet szerint a legutóbbi közvélemény-kutatások azt mutatják, az elmúlt napok eseményei nem a PW malmára hajtották a vizet, a kormány határozott intézkedései inkább a jobboldali liberális Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (WD) párt támogatottságát erősítették meg. A friss felmérések szerint a WD most 24 képviselői helyet szerezne meg a holland parlament 150 fős alsóházában, kettővel többet, mint a főként muzulmánellenes megnyilvánulásairól ismert PW. A PW támogatottságának visszaesését a fősodorbeli pártok kiszámíthatósága mellett elemzők azzal is magyarázzák, hogy egyre többen elveszett szavazatnak tartanák a Szabadságpártra leadott voksukat, minthogy a párt Wilders nézetei miatt várhatóan nem tud majd koalíciót kötni, így várhatóan továbbra is ellenzékben marad. Ne féljünk a sokktól A holnap esedékes holland parlamenti választásokon mintegy 13 millióan adhatják le szavazataikat. A nyugat-európai ország 17 milliós lakosságának körülbelül 5%-a musz- lim. A holland pártrendszer annyira széttöredezett, hogy elemző legyen a talpán, aki a felmérések alapján megjósolja, hogy ki kivel alkothat koalíciót. Hollandiában 1%-os a parlamenti küszöb, gyakorta 10-11 párt jut a parlamentbe a 28-ból, és a kiegyenlített erőviszonyok miatt ideológiailag távol álló pártok is alkothatnak koalíciók lásd a mostani, jobboldali liberális-munkáspárti formációt. A két fő ellenfél, Rutte és Wilders fő hívó szavai a plakátokon is rímelnek egymásra, egyben lényegét is adják politikai irányvonaluknak. A hófehér hajkoronájú Wilders az iszlámot, a fiatalos Rutte pedig a populizmust szeremé megállítani. Egy biztos: akkora sokkra nem kell számítani, mint amekkorát Donald Trump győzelme okozott az amerikai elnökválasztáson: vagy sokpárti koalíció alakul, vagy előrehozott választásokba tor- kollanak a tárgyalások. (MTI, l ndex) Újabb évenkénti közös hadgyakorlatba kezdett az Egyesült Államok és Dél- Korea, miközben Észak-Korea ballisztikus rakétatesztjei miatt nagy a feszültség a Koreai-félszigeten. A kéthetes, Key Resolve néven futó gyakorlatozás célja, hogy visszatartsa Phenjant a további provokációktól. A terepgyakorlaton a két ország szárazföldi hadserege, légiereje és haditengerészete vesz részt, és az egyik legnagyobb a maga nemében a világon. A szövetségesek ezzel egy időben más, jelentős méretű hadgyakorlatokat is folytatnak, (tasr/ap) Párizs. Hajtóvadászat áldozatának tartja magát az április végén esedékes francia elnökválasztás konzervatív jelöltje, Francois Fil- lon egy újabb sajtóértesülés miatt, amely szerint egy ismeretlen mecénásától luxusöltönyöket kapott ajándékba. A konzervatív politikus szerint az újságírók már „a szemetesében is turkálnak”. „Egy barátomtól öltönyöket kaptam ajándékba februárban. És akkor mi van?” - reagált Fiiion a Les Échos gazdasági napilap megkeresésére. „Olyan nagyszámú támadásnak vagyokjelenleg céltáblája, hogy ezt csak hajtóvadászatnak tudom tekinteni” - mondta tegnap. Az elnökjelöltet ma idézték be a vizsgálóbírók vádemelésre a családtagjai feltételezett fiktív parlamenti foglalkoztatása ügyében indított vizsgálatban. „Egyre lejjebb ereszkednek a magánéletembe történő behatolásban. Mivel magyarázható, hogy több tucat úgynevezett újságíró turkál a szemetesekben, hogy az öltönyeimmel foglalkozzon, holnap az ingeimmel, és miért nem egyből az alsónadrágjaimmal?” - fogalmazott a konzervatív elnökjelölt. A Le Journal du Dimanche című hetilap azt írta, hogy egy ismeretlen mecénás február 20-án 13 ezer euró értékben vásárolt Fiiionnak két luxusöltönyt. „Nem válaszolok ezekre a témákra, ez a magánéletem. Jogomban áll egy baráttól öltönyt kapni, ez nem tilos” - hangsúlyozta a politikus. Az elmúlt öt évben 48 ezer euróért vásárolt az ismeretlen mecénás személyre szabott ajándékokat a márkánál a konzervatív politikusnak. A felmérések alapján favoritnak számító Emmanuel Macron centrista jelölt kampánystábja szerint Fiiionnak be kellett volna jelentenie az adományokat a nemzet- gyűlésben, s miután ezt nem tette meg, az alsóház elnökének fel kell lépnie ellene. A francia képviselők nem fogadhatnak el 150 eurónál nagyobb értékű aj ándékot. (MTI) Fillon újabb gyanús ügye
