Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)
2017-03-02 / 51. szám, csütörtök
KOZELET 2017. március 2. | www.ujszo.com A népnek sem kell a mečiari amnesztia FINTA MÁRK Pozsony. Az embereknek sem kellenek Mečiar amnesztiái, közel kétharmaduk szerint el kellene őket törölni - derül ki egy új felmérésből. A felmérést a Focus ügynökség készítette, az eredmények szerint pedig a válaszadók 32 százaléka egyértelműen a mečiari amnesztiák eltörlése mellett foglalt állást, további 31 százalékuk pedig inkább az eltörlés mellett van. Az eltörlést a megkérdezettek nyolc százaléka egyértelműen ellenzi, 12 százalék pedig hajlik arra, hogy az amnesztiáknak érvényben kellene maradniuk. Magas, 17 százalékos volt azoknak az aránya, akik nem tudták, mit kellene tenni az ellentmondásos, Mečiar-féle rendeletekkel. Martin Slosiarik, az ügynökség elemzője szerint az adatokból kiderül, az idősebb válaszadói csoportokban a válaszadók kétharmada támogatja az amnesztiák eltörlését, és még a legfiatalabb csoportban is a megkérdezettek több mint fele vélekedik így. Ebben a csoportban ugyanakkor a legmagasabb azok aránya, akik nem tudnak véleményt mondani a kérdésben: csaknem harmaduk. Az is kiderült, hogy minél magasabb a válaszadók iskolai végzettsége, annál jobban támogatják az amnesztiák eltörlését ab kotmánytörvény által. A főiskolát végzettek több mint háromnegyede gondolja ezt helyesnek. Pártok szerinti bontásban vizsgálva az eredményeket elmondható, hogy minden párt szimpatizánsai többségükben az eltörlés mellett foglalnak állást. Az SaS, az OĽaNO és a parlamenten kívüli KDH szimpatizánsai közül kardoskodnak a legtöbben az amnesztiák eltörlése mellett, ezekben a csoportokban bőven 70 százalék felett van az igenek aránya. A Sme rodina választói, a bizonytalan szavazók és a Híd szavazói körében közel kétharmados az eltörlést helyeslők aránya. A legkevesebb igen a Smer táborában született, itt a legnagyobb, 26 százalékos az eltörlést ellenzők aránya is - a második helyen ebben a tekintetben a Híd-szavazók állnak 24 százalékkal, a harmadikon pedig Boris Kollár pártja 23 százalékkal. A mečiari amnesztiák eltörléséről nem csak a lakosság véleménye egyértelmű. Idén januárban 26 ismert jogász és jogtudós emelte fel szavát, részletes elemzésben érveltek amellett, hogy mindez jogi szempontból lehetséges, sőt, kötelesség lenne. Később csatlakozott hozzájuk több tucat közéleti személyiség, egyetemi oktatók, pszichológusok, vállalkozók, színészek és sportolók is. A mečiari éra legsötétebb momentuma, ifj. Michal Kováč, az akkori államfő fiának elrablása, valamint az ezzel összefüggő Remiáš-gyilkosság - ezek kivizsgálását akadályozták meg az amnesztiák - egy új szlovák játékfilmet is inspirált, mely most került a mozikba. Az Unos (Emberrablás) című filmet Marianna Čengel Solčanská jegyzi, célja pedig, hogy bemutassa a kort, annak nyomasztó légkörét és a körülményeket, melyek a történtekhez vezettek - az alkotók ugyan nem nevezik néven a történet főszereplőit, ám mindenki számára világos lesz, miről készült a kordokumentum. Čengel Solčanská a Denník N-nek azt mondta, a film arról szól, hogy az emberi élet többet ér, mint az állam vagy egy ideológia. „Hogy egy egyén meggyilkolása, ha az államhatalom követi el, ugyanolyan tragédia az egész országnak, mint mikor az államhatalom a polgárok egy csoportjának meglincselé- sét határozza el” -jelentette ki. A filmet látta már Anna Re- miášová, Róbert Remiáš anyja is. Fiának minden bizonnyal azért kellett meghalnia, mert túl sokat tudott ifj. Michal Kováč elrablásáról és arról, ki áll a háttérben. Remiášová szerint a filmet főleg a fiataloknak kell megnézniük, mivel ők a történtek idején még kicsik voltak, nem is igazán tudják, miről van szó. „Az idősebbek pedig elfelejtették, emlékeztetni kell őket” - tette hozzá. Másképp választanák a ÖSSZEFOGLALÓ Jóváhagyta a kormány Lucia Žitňanská igazságügyi miniszter bíróreformját - az új bírókat tömeges megyei pályázatokon választhatják majd, munkájukat pedig professzionális bizottságok értékelhetik. Pozsony. A bírókról szóló törvények módosító csomagját az igazságügyi minisztérium dolgozta ki azzal a céllal, hogy hatékonyabbá és elérhetőbbé tegyék az igazságszolgáltatást. Žitňanská elképzelése szerint rugalmasabbá kell tenni az új bírók alkalmazását a bíróságokon. Ezt az eljárást ugyanis meglehetősen hosszú kilenc hónaptól egy évig tartó átvilágítás előzte meg, az új elképzelés szerint mindezt két hónapra csökkentenék. A járási bíróságok nem maguk választják majd ki az új bírókat, azok tömeges versenypályázat keretein belül érkezhetnek. Az ilyen kiválasztási eljárásokra minimum évente egyszer kerül majd sor minden kerületben, eredménye pedig egy bírójelölti lista lesz, melynek tagjait átvilágítják és felkészítik. Ha a megyékben megüresedik vagy létrejön egy hely a járási bíróságokon, a lista legmagasabb helyén álló, legmagasabb pontszámmal rendelkező bírójelölt kapja az állást. Ajelölt nem utasíthatja el a posztot, és minimum öt évig kell ott dolgoznia, hogy áthelyezését kérhesse. Žitňanská szerint ez az eljárás arra kényszeríti az érintetteket, hogy tervezzenek és rendszerszerűen dolgozzanak. A miniszter úgy véli, a bírói hivatás is vonzóbbá válhat. Az első kiválasztási eljárásra már az idén sor kerülhet. Megváltozik a bírók munkájának értékelési rendszere is. Eddig a bírók egymást értékelték ötéves intervallumokban, munkájuk mellett. A rendszert professzionális, háromtagú, bírókból álló kerületi bizottságok válthatják, melyek csak ennek a tevékenységnek szentelik magukat. A bizottságok mindig más kerületek bíróit értékelik majd, és értékeléseik nyilvánosak lesznek. Ha egy bíró ismételten negatív érbírókat tékelést kap, az komoly fegyelmi vétségnek számít majd, háromszori ; negatív értékelés esetén pedig akár talárját is szögre akaszthatja. A törvénymódosító csomag lerövidíti a bírók ellen indított fegyelmi eljárások hosszát is. Az eljárások folyamatosságára a Bírói Tanács ügyel majd. A csomagot a kormány : annak ellenére hagyta jóvá, hogy bizonyos részeivel nem ért egyet a Bírói Tanács, a Legfelsőbb Bíróság és a Szlovákiai Bírók Egyesülete. : Többek közt azt kifogásolják, hogy a csomag megerősítené a nem bírói ; elemet a Bírói Tanácsban. ; Žitňanská ugyanis azt javasolja, ; hogy a parlament, az államfő és a kormány olyan személyeket jelöl- : jön ide, akik nem bírók. (TASR, fm) Két exminiszter a vádlottak közt A két exminiszter, Janušek és Štefanov (Gabriel Kuchta felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ Elfogadta a vádemelési javaslatot a „faliújságtender" ügyében a bazini Speciális Büntetőbíróság, így többek közt két volt miniszter is a vádlottak padjára kényszerül ülni. Pozsony. A büntetőbíróság előtt Marián Janušek és Igor Štefanov, két korábbi SNS-es miniszter, valamint az építésügyi minisztérium munkatársai, Tomáš Labay, Rado- slav Behul és Zdenka Kudláčová felel tetteiért. Egy közbeszerzés körüli machinációval vádolják őket, a vád szerint több mint 3,5 millió eurós kárt okoztak, 7-12 éves börtönbüntetés fenyegeti őket. A fő tárgyalást a szenátus márciusra, áprilisra és májusra írta ki. A vádlottaknak vádalkut kínáltak, melynek része a beismerő vallomás is, ám esd mindannyian elutasították. A vádlottak 2007-ben az azóta megszüntetett építésügyi minisztériumban készítették elő azt a verseny- pályázatot, mely később faliújságtender néven került be a sajtóba. A tender 12 millió eurós volt, ám csak a minisztérium épületének egy zárt folyosóján került ki az erről szóló felhívás egy faliújságra. A versenypályázatot végül egy SNS-közeli cégekből álló konzorcium nyerte meg. A történetből az első Fico-kormány egyik legnagyobb botránya alakult ki, melybe belebukott a két SNS-es miniszter is. Az újságírók az ügy feltárásánál rájöttek, hogy az állam a tenderen keresztül olyan szolgáltatásokért is fizetett, melyeket végül nem kapott meg. A korrupciós gyanút, és azt, hogy a pénz végül az SNS egyes tagjainak zsebében végezte volna, végül nem sikerült bizonyítaniuk. A vádemelési javaslatot a büntetőbíróság szenátusa elfogadta, noha a vádlottak védői több általuk vélt hibára is felhívták a figyelmet, és követelték, hogy állítsák le a büntetőeljárást az ügyben, vagy dobják vissza a vádemelési javaslatot az ügyészségnek. A védők szerint az ügyirat több dokumentum eredetije helyett csak hitelesített fénymásolatokat tartalmaz, ami kétségeket vethet fel, és szerintünk egyes szakérői véleményeket is elégtelenül dolgoztak ki. A bíróság azonban úgy döntött, a felvetett hiányosságok nem voltak olyan komolyak, hogy emiatt ne kezdődhetett volna el a per. (Denník N, TASR, fm) Milliárdok óvodákra Budapest. A 17,2 milliárd forintos keret jut Kárpátmedencei óvodafejlesztésre a magyar költségvetésből. Ebből a keretből 7,5 milliárddal részesül Erdély, amelyet 6,2 milliárddal követ Felvidék, illetve Muravidék, Horvátország és Kárpátalja - jelentette ki Potápi Arpád János magyar nemzetpolitikai államtitkár. A cél, hogy a gyerekeket első pillanatban „megfogják” a magyar ügynek, magyar intézményrendszernek és magyar identitású embereknek megtartsák őket - mondta Potápi. Ehhez az óvodai nevelés kiemelten fontos - rögzítette az államtitkár, aki hangsúlyozta: a program semmilyen módon nem veszélyezteti a magyarországi óvodák felújítását. Grezsa István kormánybiztos elmondta: a határon túli magyar óvodások számajelenleg 48 ezer, a cél, hogy ez a szám legalább 60 ezerre duzzadjon. Azt szeretnék, ha a vegyes házasságokból származó gyermekek is nagyobb eséllyel kerüljenek magyar intézményekbe. Az MTI szerint a program első üteme az egyházi intézményekre terjed ki, az óvodafejlesztésben részt vállaló egyházak 2016 decemberében közel 9 milliárdot kaptak - ebből jutott 3,1 milliárd a szlovákiai reformátusoknak is - , a világi intézmények részére pedig további 8 milliárdot biztosít a program. Minden beruházás esetében az év végéig meg kell történnie a telekvásárlásoknak, az építési engedélyek elkészítésének, az engedélyek beszerzésének, a kivitelezés elkezdésének. Az építési és felújítási programok lezárásának határideje 2018. december 31 -e. (MTI)