Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)

2017-03-09 / 57. szám, csütörtök

161 ISKOLA UTCA 2017. március 9.1 www.ujszo.com Német nyelvi sikerek Négy selyés diáklány is dobogós lett a kerületi versenyen. A komáromi Selye János Gim­názium négy diákja indult a német nyelvi olimpia kerületi forduló­ján, amely február 16-án volt Nyitrán, a Golianová utcai gimná­ziumban. A versenyen, amelyen az alap- és középiskolások, valamint a négy-, hat- és nyolcéves gimná­ziumok diákja mérték össze tudá­sukat, mind a négy résztvevő diá­kunk dobogós helyezést ért el. A német nyelvi olimpia mező­nye nagyon magas színvonalú volt, ám diákjaink ismét kitűnő nyelvtudásukról tettek tanúbi­zonyságot szóban és írásban. Az 1A kategóriában Kovaréík Beáta (II. N) 97%-os eredményességgel 3. helyezett lett. A 2A kategóriá­ban Kovaréík Sára (V. N)) 96%- kal az 1. helyet szerezte meg. A 2C kategóriában indult és 93%-os eredményességével a 3. helyen végzett Elek Fanni Mária (IV. D), aki négyéves gimnáziumi pálya­futása alatt már sok dicsőséget szerzett iskolánknak. A verseny legnagyobb meglepetését az „anyanyelvi beszélő” kategóriá­ban induló Bartalos Angelika (III. B) szerezte, aki 93%-os eredmé­nyességével az 1. helyen végzett, maga mögé utasítva a német anyanyelvű versenyzőket! Sáráért és Angelikáért legköze­lebb az országos fordulóban iz­gulhatunk, amely márciusban lesz Pozsonyban. (SJG) Taroltak a selyés diákok a kerületi német nyelvi olimpián (Fotó: SJG) Esküvői kiállításon jártak A dunaszerdahelyi Építészeti Szakközépiskola, Szabó Gyula 1. kertészet-virágkötő és dekoratőr szakos tanulói a múlt hónapban látványos, leendő szakmájukkal szorosan összefüggő kiállításra látogattak Pozsonyban. Nem csupán az esküvői ruhák­ban gyönyörködhettek, hanem részesei lehettek az esküvői csokrok készítésének, és a hely­színektől függő változatos deko­rációkat is megcsodálhatták, az asztali díszeket, a különböző szí­nek és a hozzájuk illő virágok szemgyönyörködtető, ízlésesen elrendezett s ezáltal egyedivé vált kompozícióját. Mindezt kötetlen környezetben, svédasztalos fel­szolgálással tehették meg. Diákjaink elégedetten, új isme­retekkel gazdagodva tértek haza az eseménydús, csodálatos nap vé­gén. Tamási Éva tanárnő Megcsodálhatták a hófehér limuzint is (Fotó: DÉSZ) Kétnyelvűség és képességfejlesztés INTERJÚ A közel 60 éves nyitrai pedagógusképzés egyik alappillérét a magyar szakos tanárok képzése jelenti. Napjainkban azonban a tanárképzésen túlmutat a nyitrai Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének kínálata. A továbbra is fontos pedagógus- képzésen túl tolmács- és fordítókép­zést, magyar-szlovák kétnyelvű ügyvitelképzést, valamint finnugor tanulmányokat is folytathatnak az ér­deklődők. Ez a profilszélesítés annak a közszférából fakadó igénynek az eredménye, hogy a jövendőbeli szlo­vákiai magyar értelmiségieket tuda­tos, aktív anyanyelvi és államnyelvi nyelvhasználatra készítsük fel. Az intézetnek fontos, hogy a munkaerő­piaci igényeknek megfelelő képesí­tést nyújtson a hallgatóknak. A tanár­képzést végzők az alap- és középis­kolában, egyéb oktatási-nevelési in­tézményekben helyezkedhetnek el. A tolmács- és fordítóképzés résztvevői, magyar nyelv és kultúra szakpárosí­tásban (angol, német vagy szlovák nyelvvel és kultúrával párosítva) tol­mácsként és fordítóként, valamint nemzetközi intézmények, közigaz­gatási szervezetek munkatársaként érvényesülhetnek. A magyar-szlo­vák kétnyelvű ügyvitelszervezés ta­nulmányi program végzősei a két- és többnyelvű ügyvitelszervezés szak­nyelvét sajátítják el, valamint jártas­ságot szereznek a modem és haté­kony ügyvitelszervezés részét képe­ző informatikai eszközök helyes használatában. A finnugor tanulmá­nyok szakot végzett hallgatók olyan munkaköröket tölthetnek be, ame­lyekben finn-, észt-, angolnyelv-tudás szükséges. Az intézet sajátossága, hogy az alapképzésen és mesterkép­zésen túl a doktori programja is gya­korlatorientált, hiszen a Magyar nyelv és irodalom oktatáselmélete doktori iskola didaktikai-szaktárgyi felké­szítést is nyújt a hallgatóknak. Az in­tézet arculatának egyedi vonásairól kérdeztük Dr. habil. Benyovszky Krisztián, PhD. intézetvezetőt. Mi kapcsolja össze az intézetben szereplő programokat? Van egy­fajta vezérelve, sajátos arculata az intézetnek? Ahogy a megnevezés is mutatja, intézetünk olyan tanulmányi progra­mokat kínál, amelyekben a magyar nyelv és a magyar irodalom áll az ok­tatói és kutatói figyelem középpont­jában; a megközelítésmód, az irány­adó szempontrendszer és a tananyag felépítése, az egyes témakörök sú­lyozása azonban az adott program Benyovszky Krisztián jellegétől, szükségleteitől függően változik. Magyar szakos tanárokat, tolmácsokat és fordítókat, a magyar és szlovák nyelvű hivatalos ügyvitelben és kommunikációban, illetve a finn­ugor kultúrákban jártas szakembere­ket képzünk, nyilvánvaló, hogy a nyelvészetből és irodalomtudomány gazdag tantárgyi kínálatából min­denkinek alapvetően egy kicsit másra van szüksége. Ami mégis összeköti ezeket, s ennyiben intézetünk sajátos arculatát adja, az a nyelvi és irodalmi kontrasztivitás, változatosság és a közvetítés mozzanata. A nyelvésze­ten belül ez abban nyilvánul meg, hogy kiemelt helyet kap a magyar és a szlovák nyelv, a standard és a nyelvjárás közti kontaktusjelenségek vizsgálata, valamint a magyar nyelv társadalmi változatainak és a kisebb­ségi nyelvi környezet jogi vonatko­zásainak ismerete. Az irodalomtudo­mány területén pedig az irodalom és más művészetek kapcsolata, a ki­sebbségi magyar irodalmak státusa, a gyermekirodalom és a felnőttiroda­lom, illetve a magas és populáris iro­dalom közti transzferek kérdése áll a figyelem középpontjában. Milyen saját tehetséggondozási programja van az intézetnek? Néhány éve indítottuk el az úgy­nevezett évfolyamfeladatokon ala­puló tehetséggondozó és kompeten­ciafejlesztő programunkat, mely ré­vén a hallgatókat a stúdium folya­mán, már az elejétől fogva bekap­csoljuk különféle rendezvények - konferenciák, tanulmányi és művé­szeti versenyek — szervezésébe, s így olyan tapasztalatokat szerezhetnek, melyek nélkülözhetetlenek lesznek a későbbi pályájukon. Ez különösen fontos a magyar szakos hallgatóink­nak, hiszen egy magyartanárnak sok­oldalúbbnak kell lennie kollégáinál, mivel a tárgy oktatásán túl az ünnepi műsorok, szavalóversenyek, nyelvi, irodalmi vetélkedők lebonyolítása is az ő „hatáskörébe” tartozik. Diákja­ink természetesen nemcsak szerve­zői, hanem résztvevői is lehetnek a hazai és külföldi rendezvényeknek, legyen szó tudományos diákköri konferenciáról, művészi előadás­módról, a szép magyar beszéd verse­nyéről, szónokversenyről, mese­mondásról vagy színjátszásról. A vá­lasztható órák keretében kreatív írást és drámajátékokat is abszolválhat­nak. Ön mit tart a legfontosabbnak az intézet diákjaival való foglalkozás­ban? Az elméleti és a gyakorlati képzés szoros összefonódását, valamint a készségfejlesztő lehetőségek és al­kalmak sokszínűségét. A KeTK-re március végéig lehet beadni a jelentkezési lapokat, (-csg-) A megvalósítón álmokat, a sikereket, a győzelmeket gyakran látjuk az újságok hasábjain. Mindezt azonban megelőzi az álmodozás, a tervezés, a rákésziilés, és, bizony a sok-sok álomból, a nagy tervekből nem mindig sikerül minden. De mi len a meg nem valósult álmainkkal? Kudarcként éltük meg, vagy a mai napig is dédelgetjük őket? Beszéltünk róluk azóta valakinek? Esetleg gondoltunk arra, hogy k ez az álom annak ellenére, hogy nem valósult, nem valóshonuk Kedves Olvasói Fogadja szeretenel vasárnapLélek - a Belső Valóság szerzőinek írásait, őszinte beszámolóit, riportjait ebben az ismeretlen témakörben! Beszéljünk róla! Keresse az újságárusoknál! Vŕ

Next

/
Thumbnails
Contents