Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)
2017-03-09 / 57. szám, csütörtök
Fotósuu WWW.UJSZO.COM ■ UJSZO<®UJSZO.COM á I Csabi a monitoron ellenőrzi az éppen leforgatott jelenetet. Az átlós kompozíció dinamikussá teszi a képet. 24. RÉSZ Mitől jó EGY KÉPRIPORT? Elsősorban magazinokban gyakori a fényképészetnek ez a műfaja, azonban a családi albumot is fel tudjuk dobni a fotóriporterek látásmódjával készült fényképsorozatainkkal. A fotóriport szemben például a fotóesszével vagy a művészi hatásra törekvő fotósorozatokkal - igyekszik tényszerű maradni. Tulajdonképpen nem más, mint helyszíni tudósítás, több kép segítségével, témája pedig rendszerint az ember és környezete, valamilyen érdekes esemény. De ahogy az írásos tudósítás és a riport is sokban eltér egymástól, a képriport készítése során a fényképész sem elégszik meg azzal, hogy szemmagasságból körbekat- tintgasson például egy színházi próbán vagy egy baleset helyszínén. Nem akar átvitt értelmet adni a képeknek, ám törekszik arra, hogy több perspektívából mutasson be egy-egy történést. Sohasem egyetlen különálló képről van tehát szó, hanem egymást kiegészítő, erősítő fényképek sorozatáról. Készülhet fotóriport választási nagygyűlésről, szabadtéri fesztiválról, egy cukrászműhely mindennapjairól, tűzoltóbálról, árvízről - a felsorolást bármeddig folytathatnánk. Lényege, hogy dokumentarista tényszerűséggel, ám változatos pillanatképek segítségével, jól elkapott momentumok ábrázolásával mutat be egy-egy eseményt. A valódi fotóriport nagy gyakorlatot igényel, és a legnehezebb műfajok közé tartozik. Felmerülhet a kérdés, hogyan alkalmazhatjuk mi, amatőrök a hétköznapokban a fotóriport elemeit. A válaszhoz vegyük sorra, milyen összetevőkről is van szó. A jó fotóriporter - vagy a családi eseményen fényképező amatőr fotós - igyekszik visszaadni a rendezvény hangulatát. Odafigyel, és a számtalan elkattintott kép közül kiválasztja azokat, amelyek a legszerencsésebb, legkifejezőbb pillanatait ábrázolják. Nem kell arra törekednie, hogy a születésnapi vacsora minden mozzanatát megörökítse. Elmesélhet viszont egy történetet. Kiragadhat egy-egy arcot a tömegből, egy jellemző tárgyat, vagy akár csak valakinek az ökölbe szorított kezét. Kreatívan fényképez: megmutatja, mi ragadta meg az ő figyelmét. Észrevesz olyan részleteket, amelyekre talán senki más nem figyel fel. Például azt, hogy ott lóg egy tükör a falon, és milyen érdekes hatást kelt, ha bekomponálja az egyik fényképbe. Nehéz azzal kapcsolatban tanácsot adni, hogyan legyünk kreatívak. Mindenesetre próbáljunk nyitott szemmel részt venni a megörökítendő eseményen, figyeljük meg - és fényképezzük le - nemcsak magát az eseményt, hanem a résztvevők reakcióit, arcjátékát, gesztusait is. Guggoljunk (ha Tippek, trükkök Próbáljuk megtervezni, mit akarunk fotózni. A képriportok sohasem váratlan eseményekről készülnek. Készüljünk ugyanakkor a váratlan pillanatokra, igyekezzünk nem lemaradni róluk. Állítsuk be előre a fehéregyensúlyt, a záridőt és a rekeszértéket. Próbáljuk előrelátni azt, ami történni fog. Még mielőtt behozzák, tudjuk, hová kerül majd a torta, így nem ér bennünket meglepetés. Mindig fókuszáljunk az emberekre. Sokkal érdekesebb kép készülhet egy gumicsizmás árvízi kármentőről, mint a hömpölygő víztömegről. Az elkészült képeken csak minimális módosításokat végezhetünk, a retusálás tilos. A képriportnak a valós eseményt kell dokumentálnia, a „művészkedés” nem ide való. A legfontosabb momentumokat, arcokat, tárgyakat, részleteket igyekezzünk kis mélységélességgel (pl. teleobjektív segítségével) kiemelni a háttérből. Képzelt riport Gondolatban pörgessünk végig egy családi összejövetelt, és állítsuk meg az eseményeket néhány elképzelt pillanatkép erejéig. Az első képre kerülhet például a két unoka, ahogy állnak az ajtókeret két oldalán, és éppen rakják fel a Boldog születésnapot! feliratot. A második fotó elkészítéséhez leguggoltunk, a képen csak annyi látszik, hogy az étterembe érkező nagyi egyik lábával már kilépett az autóból. Megint békaperspektívából kattintottunk, anya hozza éppen a tortát, a 70-es gyertya már ég rajta, de a tortából nem is látszik semmi, csak ahogy a láng megvilágítja az arcát. Egy közeli portré nagyiról, kicsit csillog a szeme, arcán egyszerre látszik meghatottság, öröm és fáradtság. Szokatlan fénykép lett az ötödik: az ünnepeltet gyertyaiujás közben hátulról mutatja, bal kezével az asztal szélébe kapaszkodik, fekete lakktáskája a földön. Szemben a család, mobilok a kézben. Molnár Csaba rendező egy kisfilmet forgatott néhány évvel ezelőtt, az egyes jelenetek felvétele közben kattogtattam. A sorozat első darabja Balázst, az operatőrt ábrázolja munka közben. A kész jelenetben csak egy bakancsos láb látszik, ezért én is lefeküdtem a fűbe fényképezés közben. kell, feküdjünk) le, másszunk létrára - minél szokatlanabb perspektívából fotózunk, annál kevésbé lesz sablonos a fényképünk. Érdemes sokat fényképezni, hogy aztán a legjellemzőbb képeket kiválaszthassuk és megőrizhessük. Az illusztrációként bemutatott fotósorozat készítésekor például eredetileg több mint 380 képet lőttem, ezek közül az első rostán 130 maradt fenn, ezek közül most a Fotósuliba kilencet választottam ki, hogy aztán a helyhiány miatt négyet be is tudjak mutatni. Juhász László (A szerző felvételei) Hobbi 2017. MÁRCIUS A következő jelenetnél kevés volt a pitypang a fűben, az egyik stábtag pótolta a hiányt. A háttérbe egy derítőt komponáltam. Az egyik jelenet forgatását egy közelben lakó az ablakból nézte végig. Ez a fotó önmagában nem lenne érdekes, csak a képriport epizódjaként állja meg a helyét.
