Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)
2017-03-07 / 55. szám, kedd
www.ujszo.com | 2017. március 7. KULTÚRA 113 Gyilkosság Betlérben, 1890-ben Ján Koleník mint pesti detektív (Képarchívum) A szlovák televíziózás első kosztümös krimisorozata látható vasárnaponként a JOJ-on, magyar színészekkel JUHÁSZ KATALIN A betléri kastélyban gyilkosság történt. A babonás helyiek szerint a szoroskői démon ölte meg a szobalányt. Marton János, a pesti detektív azonban nem hisz a démonokban, inkább egy agyafúrt kastélylakót keres, aki rituális gyilkosságként koreografálta meg szörnyű tettét. Marton János, a fontoskodó, pödört bajszú világfi (Ján Koleník) elrendeli, hogy senki sem távozhat a kastélyból az engedélye nélkül, beleértve a grófot és családját. A grófnak eddig még senki sem parancsolt, ezért alapból szimpatikus neki a pesti fiatalember, pedig a gyilkosság időpontjára nincs alibije. Kérdés, mi történik a következő 12 részben. A JOJ Televíziónak szemmel láthatóan volt pénze egy pazar kiállítású kosztümös sorozatra, a hazai tévézés első ilyen kaliberű vállalkozására, sztárszínészekkel, drónkamerákkal, porcelán étkészletekkel. Az 1890 című történelmi krimit Betlérben forgatták tavaly ősszel, és a kastélyt fenntartó Szlovák Nemzeti Múzeum vezetése olyannyira bízik a sikerben, hogy erre hegyezte ki az idei programot. Az 1890 jegyében speciális tárlatvezetéseket, kosztümbemutatót, a színészekkel közös nyári pikniket, közönségtalálkozót szerveznek. A turizmus és a kereskedelmi tévés sorozatipar összekapcsolásának példa nélküli kísérlete ez kis hazánkban, amely, reméljük, jól sül el. Az anyagiakat végig látni és érezni a produkció mögött, az utolsó öltés is stimmel a hölgyek ruháin, a kellékek és a világítás is pazar, a légi felvételek pedig idegenforgalmi szempontból is reklámértékűek. A történelmi hitelességgel most ne foglalkozzunk, legyen elég annyi, hogy nem az Andrássy család lakja a kastélyt, hanem egy kitalált lengyel grófi família, Henryk Wisni- ewski és kis családja. A grófot echte lengyel színész, Lukasz Kos játssza, feleségét Varga Anikó, aki az első rész legmeggyőzőbb alakítását nyújtotta. Néhány arcrezdüléssel sikerültjeleznie, hogy házassága nem a legboldogabb, de feláldozza magát lánya (Danica Matušová) boldogságáért. A legelső jelenetben a tökéletes felsőtestét megvillantó detektívet rajtakapják a szeretőjével (Dégner Lilla egyperces tündöklése: egy szenvedélyes csók, majd a felkiáltás magyarul: Jaj, megjött a féljem!), ezért Pesten neki befellegzett: tulajdonképpen büntetésből kapja feladatul a betléri gyilkosságot, ezért egyszerre munkál benne a sértődöttség és a bizonyítási vágy. Minél hamarabb szeretne az ügy végére járni. Azt is érzékelteti, hogy számára ismeretlen, ha úgy tetszik, primitív közegbe került. Ezt a betléri kastélyban szolgálatot teljesítő cseh őrmester (Stanislav Majer) is látja, ezért némiképp túlbuzgó módon igyekszik bizonyítani, hogy ő is ért a szakmájához. Lepuffant egy ártatlan embert, egy kisstílű tolvajt, ami komoly lelkifurdalást okoz neki. A tizenhárom epizód reményteli adáshossz, elegendő időt biztosíthat néhány mellékszál kibontására, amelyek a vasárnap sugárzott első részben felvillantak ugyan, de nem tudhatjuk, mi a célja velük Rast’o Boros forgatókönyvírónak, aki egyébként nem újonc bűnügyi fronton, hiszen a Kriminálka Staré Mesto és az Inspektor Max című sorozatot is ő jegyzi. A rendező, Peter Begányi is két tévésorozaton van túl. Az pedig különösen örömteli tény, hogy több magyar színész is felbukkan az 1890-ben (Varga Anikó, Kerekes Vica, Dégner Lilla, Mokos Attila). Az első részben a zene volt a legzavaróbb, ami nagy kár, mert érezhető az igyekezet: a főcímdalt például tematikus dalszöveggel írta meg Samo Smetana, és napjaink egyik szlovák rocksztáija, Juraj Benetin énekli a Korben Daliásból. Az aláfestő zenék viszont olyanok lettek, mint a tévéhíradó-szignál. Egyes jeleneteket szó szerint meggyilkoltak. A martfűi rém lett a legjobb film Magyar Filmdíjak 2017 ► Játékfilm: A martfűi rém (producer: Ferenczy Gábor, Tőzsér Attila) ► Játékfilm - női főszereplő: Szamosi Zsófia (A martfűi rém) ► Játékfilm - férfi főszereplő: Thuróczy Szabolcs (Tiszta szíwel) ► Játékfilm - rendező: Sopsits Árpád (A martfűi rém) ► Játékfilm - forgatókönyv: Till Attila (Tiszta szíwel) ► Játékfilm - operatőr: Szabó Gábor (A martfűi rém) ► Játékfilm - női mellékszereplő: Ónodi Eszter (Halj már meg!) ► Játékfilm - férfi mellékszereplő: Fekete Ádám (Tiszta szíwel) ► Játékfilm - maszkmester: Kriskó Ancsa (A martfűi rém) ► Játékfilm - smink: Gerő Szandra (Tiszta szíwel) ► Játékfilm - jelmez: Szakács Györgyi (A martfűi rém) ► Játékfilm - látványterv: Dévényi Rita, Sopsits Árpád (A martfűi rém) ^ Játékfilm-hangmester:ZányiTamás (Jutalomjáték, Tiszta szíwel) ► Játékfilm - vágó: Kovács Zoltán (A martfűi rém, Hurok) ► Játékfilm - zeneszerző: Moldvai Márk (A martfűi rém) ► Animációs film: LOVE (rendező: Bucsi Réka) ► Kisjátékfilm: Mindenki (rendező: Deák Kristóf) ► Dokumentumfilm: Soul Exodus (rendező: Bereczki Csaba) ► Tévéfilm: Szürke senkik (producer: LajosTamás) ► Tévéfilm - rendező: Kovács István (Szürke senkik) ► Tévéfilm- forgatókönyv: Tasnádi István (Memo) ► Tévéfilm - női főszereplő: Kerekes Vica (Tranzitidő) ► Tévéfilm-férfi főszereplő: Kovács József (Szürke senkik) ► Közönségdfj: ttSohavégetnemérős (producer: Lévai Balázs) Budapest. Amartfűi rém című alkotás nyerte el a legjobb játékfilmnek járó dijat a Magyar Filmhéten, amelynek vasárnap esti gáláján másodszor adták át a Magyar Filmdíjakat összesen 23 kategóriában. A legjobb tévéfilmes női főszereplőnek Kerekes Vicát hirdették ki a Tranzitidőben nyújtott alakításáért. A legjobb filmnek járó díjakat öt kategóriában - játékfilm, tévéfilm, dokumentum- és kisjátékfilm, animációs film - osztották ki. A legjobb színészi teljesítményt, forgatókönyvet, rendezést a játékfilmek mellett a tévéfilmek között is külön díjazta a Magyar Filmakadémia tagsága. A legjobb animációs film a Bucsi Réka által rendezett, korábban jelentős nemzetközi fesztiválokon is díjazott LOVE lett. A legjobb kisjátékfilmnek járó elismerést a friss Oscar-díjas Mindenki, Deák Kristóf rendezése kapta. A legjobb dokumentumfilmnek a Soul Exodust, Bereczki Csaba alkotását választották. A zenés dokumentumfilmjének középpontjában a The Brothers Na- zaroff klezmerzenét játszó alkalmi formáció áll; az amerikai születésű zenészek a gyökereiket keresve, egyfajta fordított exodusként kelnek útra, nyugatról keletre, Montrealból New York, Párizs, Berlin, Budapest, Nagyvárad érintésével Besszarábi- ába, Moldovába. A legjobb tévéfilmnek járó díjat a Szürke senkiknek, Kovács István munkájának ítélték oda: az alkotás egy feszült hangvételű első világháborús dráma az olasz hadszíntérről, ahol egy ötfos osztrák-magyar-román egység hajt végre öngyilkos küldetést a frontvonal mögött. A játékfilmes kategóriákban A martfűi rém összesen 9 díjat nyert. Hogy csak a legfontosabbakat emeljük ki: a legjobb rendező Sopsits Árpád lett, Szamosi Zsófiát pedig a legjobb női főszereplő kategóriában díjazták (nem mellesleg ő alakította a Mindenki kórusvezető tanárnőjét is). A nyertes film története valós eseményeken alapul: 1957-ben brutálisan megöltek egy nőt Martfűn. A gyilkosságért elítéltek egy férfit, pár éwel később azonban újra megrázó halálesetek történtek. Egy frissen végzett ügyész rájön, hogy a börtönben ártatlan ember bűnhődik, ám az 1956-os forradalom utáni politikai tébolyban nehéz megtalálni az összefüggéseket és újra felvenni a nyomozás fonalát. A tévéfilmes mezőnyben a legjobb férfi főszereplőnek Kovács Józsefet (Szürke senkik) választották, a legjobb női főszereplőnek járó Magyar Filmdíjat pedig Kerekes Vica vehette át a Tranzitidőben nyújtott alakításáért. Almási Réka tévéfilmjében a húsz éve házasságban élő vállalkozó (Trill Zsolt) egy elhagyatott erdei házban tölt pásztorórát fiatal szeretőjével (Kerekes Vica). A viharos együttlét alatt a főszereplő szívinfarktust kap, a barátnő elrohan segítséget kérni, a férfi pedig egy másik valóságban tér magához... (MTI, as) Kerekes Vica a Tranzitidőben (Arch.) RÖVIDEN Arany János díszpolgársága London. A walesi Montgomery díszpolgárává avatták Arany Jánost. A walesi bárdok kétszáz éve született költőjének Eric Fairbrother, a balladában megörökített település polgármestere adományozta a posztumusz címet a Budapesten tartott ünnepi rendezvényen. A költőt az évforduló alkalmából a BBC brit közszolgálati adó is méltatta, hangsúlyozva, hogy A walesi bárdokban megénekelt történetet az ötszáz bárd lemészárlásáról Arany János révén többen ismerik Magyar- országon, mint Walesben. Ezt figyelembe véve döntött úgy Montgomery tanácsa is, hogy Arany Jánost posztumusz a Montgomery Szabad Polgára címben részesítik. (MTI) Díjat kapott Az állampolgár Budapest. A legjobb forgató- könyv díját nyerte el Az állampolgár című, Vranik Roland rendezte magyar film a hétvégén zárult Fantasporto filmfesztivál Rendezők Hete programjában. A forgatókönyvet Vranik Roland és Szabó Iván, az SZFE tanára közösen írta. A megrázó szerelmi történet amatőr színészekkel, minimalista eszközökkel és sok humorral mutatja be egy másik országba való beilleszkedés emberi oldalát. (MTI)
