Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)
2017-02-03 / 28. szám, péntek
Hatalmas korallzátony az Amazonas torkolatánál lOJ __________________________| T UDOMÁNY Közzétették az első felvételeket arról a hatalmas korallzátonyról, amelyet tavaly találtak az Amazonas folyó atlanti-óceáni torkolatának iszapos vizének mélyén. A mintegy 9500 négyzetkilométeres korallzátonyrendszerről a Greenpeace brazíliai szervezetének szakemberei és a zátonyrendszert felfedező tudósok készítették a fotókat, amikor a környezetvédők Esperanza nevű hajójával felkeresték a térséget, hogy dokumentálják a természeti képződményt. A korallzátony területe naA mintegy 965 kilométer hosszú korallzátony Francia Guyana partjaitól húzódik Brazília Maranhao szövetségi államáig. gyobb, mint a brazíliai Sao Paolo vagy London területe. A Total és a BP olajtársaságok készen állnak arra, hogy kőolajfeltárásokat végezzenek a térségben, ha megkapják a brazil kormány engedélyét - írja a szervezet a honlapján. A kutatók tengeralattjáróval merültek 220 méter mélyre a brazíliai partoktól több mint 100 kilométerre. A mintegy 965 kilométer hosszú korallzátony Francia Guyana partjaitól húzódik Brazília Maranhao szövetségi államáig. Létezésére korábban senki nem gyanakodott, mivel a világ nagy folyói szétszabdalják a zátonyrendszereket, ezért azokon nem nő korall. Ráadásul a korallok a tiszta, napfénnyel jól átitatott, sós vizekben élnek, viszont az Amazonas torkolata a világ egyik legiszaposabb torkolatvidéke, a folyó több ezer kilométeren magával sodort és óceánba mosott hordalékával. „Ez a korallrendszer több okból is fontos, köztük egyedülálló jellegzetességei vannak, például a fény felhasználását és a vízben lévő fizikai, kémiai feltételeket illetően. Új fajok létezését is jelentheti a térségben, és a természeti képződmény fontos az Amazonas deltája mentén élő halászó közösségeknek” - magyarázta Nils Asp, Pará állam Szövetségi Egyetemének kutatója. Csoportunk jobban meg akarja érteni, miként működik ez az ökoszisztéma, milyen a fotoszintézis mechanizmusa ilyen korlátozott fényviszonyok között - tette hozzá. A szakember elmondta, hogy fel akarják térképezni a korall- rendszert, most még csak kevesebb mint 5 százalékát térképezték fel. Meg kell védenünk a korallzátonyt és az Amazonas torkolat egész térségét a vállalatok profitéhségétől. A Total kőolajcég egyik furóblokkja csupán 8 kilométerre van a korallzátonytól, és a környezetvédelmi engedélyezés már folyamatban van - hangoztatta Thi- ago Aleimda, a Greenpeace brazíliai csoportjának tagja. (MTI) Sokszor mentünk moziba Ezen a héten sokszor mentünk moziba. Hétfőn az előadás 14.20-kor kezdődött, kedden 15.05-kor, szerdán 16.10-kor, csütörtökön pedig 17.35-kor. Ha folytatódik a rendszer, akkor pénteken mikor kezdődik az előadás? LOGIKUS zoqpzojd zd pzzoif yunpo isDudd goi s? £8 ‘£9 PfDUt gp -tozsop ‘0Z'6l isvpjoäBpg TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2017. február 3. | www.ujszo.com A korábbi rejtély egy csapásra megoldódott (Fotó: NASA) Megoldották a hiányzó csillagpor rejtélyét TUDOMÁNY Végre sikerült megfejteni a meteoritokban található csillagpor egyik régi rejtélyét, méghozzá egy csillagokban zajló magreakció jobb megértésével - írja honlapján a Magyar Tudományos Akadémia. A kutatást az MTA CSFK Csillagászati Intézetének egyik munkatársa vezette. A Naprendszer egy olyan csillagközi felhőből alakult ki, amelyben porszemek zárták magukba a kőzeteket létrehozó kémiai elemeket. Ezeknek a porszemeknek egy része nem helyben, hanem más csillagok körül keletkezett, vagyis eredetileg apró, összetömörült csillagdarabkák voltak. Ugyan az eredeti porszemek legnagyobb része elpusztult, és új porszemekké, kődarabokká, majd bolygókká - például a Földdé - állt össze, a csillagpor egy kis része túlélte a pusztulást. Ennek a különleges csillagpornak a vizsgálatával a kutatók nyomon követhetik a Naprendszer bolygóit létrehozó felhő fejlődését. Csakhogy a porszemek vizsgálata komoly ellentmondást fedett fel. A közepes tömegű, a Napnál nagyságrendileg hatszor nehezebb csillagokról például az infravörös távcsövek megfigyelései alapján tudjuk, hogy igen nagy mennyiségű port hoznak létre. Ennek ellenére korábban nem sikerűit a meteoritokban olyan porszemeket azonosítani, amelyek ilyen csillagoktól származhattak volna. Egy új kutatás viszont most megoldást talált erre a rejtélyre: a Maria Lugaro (MTA CSFK Csillagászati Intézete) által vezetett, és a Nature Astronomy folyóiratban közölt tanulmánynak sikerült azonosítani ezeknek a csillagoknak a nyomait néhány begyűjtött meteorit-por- szemcse összetételében. A hiányzó csillagpor régóta fennálló problémája nagyon kényelmetlen helyzet volt a számunkra: megkérdőjelezte mindazt, amit a Tejútrendszerben lévő por eredetéről és fejlődéséről tudtunk. Nagy megkönnyebbülés, hogy végre azonosítottuk a nagyobb csillagokból született porszemeket - mondta Lugaro. Az áttörést az olaszországi Gran Sasso-hegység alatti Földalatti Nukleáris Asztrofizikai Laboratóriumban (Laboratory fór Underground Nuclear Astrophyics, LUNA) elvégzett kísérletek tették lehetővé. Lugaro és csapata a LUNA tavalyi mérési eredményeit illesztette be a számítási modelljeibe, és kiderült, hogy ezekkel az új adatokkal a modellek már megegyeznek a meteoritmintákból származó porszemek tulajdonságaival. Ezzel a korábbi rejtély egy csapásra megoldódott. A LUNA jelenleg az egyetlen földalatti részecskegyorsító a világban, amely kifejezetten az asztrofizikai szempontból érdekes magreakciókat kutatja. A létesítmény az Olasz Magfizikai Intézet (INFN) Gran Sasso Laboratóriumában található, és több mint egy kilométer vastag kőzetréteg alatt helyezkedik el. „A kőzet egyfajta pajzsként szolgál, amely elszigeteli a mérni kívánt, nagyon ritka eseményeket mindenfajta zavartól, ami a felszínen érné őket. így lehetőségünk nyílik arra, hogy hatékonyabban vizsgáljuk a csillagok belsejében zajló magreakciókat, például azokat, amelyekből végül a csillagpor lesz” - magyarázta Fülöp Zsolt, az MTA Atomki kutatója. A LUNA mögött egy nagyjából negyven főből álló nemzetközi együttműködés áll, Németország, Olaszország, az Egyesült Királyság, illetve az MTA Atomki és az MTA CSFK kutatói révén Magyarország közreműködésével. (MTA, I ndex) Van remény: az évszázadban csak átlagosan 2 fokkal lesz melegebb Az elmúlt három évben meglepő módon lelassult az üvegházhatású gázok kibocsátása (Képarchívum) Az emberiség jó úton halad afelé, hogy a kitűzött két Celsius-fokban korlátozza a globális felmelegedés mértékét - állítja egy nemzetközi kutatócsoport a Nature Climate Change című szaklapban az MTI szerint. Az elmúlt három évben ugyanis meglepő módon lelassult az üvegházhatású gázok kibocsátása. Érmek fő oka, hogy ebben az időszakban Kínában és az Egyesült Államokban kevesebb szenet égettek el, mint a korábbi években - állapította meg Gien Peters, az oslói Nemzetközi Gazdasági és Klímakutató Intézet tudósa és csoportja. Ennek gazdasági oka van: a cement, az acél és más nagyon energiaigényes előállítású termék iránt csökkent a kereslet. Ezért már nem volt szükség olyan nagy mennyiségű szén elégetésére. Az Egyesült Államokban egyre inkább földgázt és megújuló energiákat kezdtek használni, aminek hatására az elmúlt két évben egyharmadával esett vissza a szénfogyasztás. Bár ebben mindkét országban szerepet játszott az energia- és klímapolitika, főként azonban a piaci erők változásai váltották ki a jelenséget - vélik a kutatók. A pozitív változás azonban nem működik önmagától hosszú távon. A jövőben jóval kevesebb fosszilis tüzelőanyagot szabad elégetni, vagy el kell távolítani a szén-dioxidot a légkörből ahhoz, hogy a 2015-ös párizsi egyezmény klímacéljai megvalósulhassanak. A Nemzetközi Közlekedési Fórum (ITF) szerint azonban jelenleg a közlekedés miatt a légkörbe jutó szén-dioxid mérséklésére tett intézkedések nem elegendőek a klímacélok eléréséhez. Tanulmányuk szerint a mobilitás iránt a jövőben erőteljesen növekvő igény miatt a közlekedés kibocsátása 2050-ben a legoptimistább elképzelés szerint is csak a szén-dioxid-kibocsátás 2015-ös, 7,5 gigatonnás mértékére juthat. Egy kevésbé optimista modell szerint azonban a mobilitás iránti világszintű igény megduplázódása miatt hatvan százalékkal növekedhet a szén-dioxid-kibocsátás mértéke 2015 és 2050 között. „Szükség van egyrészt az innováció tempójának felgyorsítására, másrészt drasztikus politikai változtatásokra, hogy a közlekedést különválasszuk a széndioxidtól” - fogalmazott Jósé Vieg- as, az ITF főtitkára. Véleménye szerint a lehetséges szén-dioxid- csökkentés 70 százaléka a technológiai fejlődésből adódhat.
