Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)

2017-02-03 / 28. szám, péntek

6 KÜLFÖLD 2017. február 3. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Nem szűnnek a harcok Donyecknól Donyeck. Továbbra sem enyhül a feszültség Kelet-Ukrajnában Donyecknél, a megyeszékhelytől néhány kilométerre fekvő Av- gyijivkában három polgári sze­mély sérült meg, és 52 lakóház rongálódott meg a szerdai tüzér­ségi támadásokban, 2 ukrán ka­tona pedig elesett - közölte teg­nap Vjacseszlav Abroszkin Do­nyeck megyei rendőrfőnök. Do­nyeck mellett még egy település ellen indítottak tüzérségi táma­dást a Moszkva által támogatott szakadárok, a megyeszékhelytől délnyugatra fekvő Maijinkát kezdték lőni. A településen több lakóház lángokba borult, az is­kolákban leállt a tanítás. (MTI) Rakétakísórlet: USA-intő Iránnak Washington. Az Egyesült Álla­mok figyelmeztette Iránt ballisz­tikus rakétakísérlete miatt, kilá­tásba helyezve egyben, hogy vá­laszlépéseket tesz, ha Teherán nem hagy fel az ilyen kísérletek­kel és továbbra is támogatja a je­meni húszi lázadókat. Michael Flynn, az amerikai elnök nem­zetbiztonsági tanácsadója, aki Donald Trump beiktatása óta először szólalt meg nyilvánosan, erélyesen bírálta az iráni maga­tartást, de nem fejtette ki, hogy Washington milyen megtorló lé­péseket szándékozik tenni. Azzal vádolta meg Teheránt, hogy megfélemlíti az USA szövetsé­geseit, bizonytalanságot kelt szerte a Közel-Keleten. (MTI) Kót óv alatt felépül a mexikói határfal Washington. Két éven belül felépül a fal az amerikai-me­xikói határon - szögezte le John Kelly amerikai belbiztonsági miniszter a Fox News amerikai hírcsatornának adott interjújá­ban. „A falat először ott húzzuk fel, ahol a legnagyobb szükség van rá”, majd kiegészítjük a hi­ányzó szakaszokkal - mondta a tengerészgyalogos tábornok. Donald Trump amerikai elnök január 26-án írt alá elnöki ren­deletet arról, hogy fizikai aka­dállyal kívánja biztosítani az Egyesült Államok 3200 kilo­méter hosszú déli határát. (MTI) Kibertámadás és holland választás Amszterdam. Kézzel akarják megszámolni a Hollandiában március 15-én tartandó parla­menti választások voksait, ki­zárva annak lehetőségét, hogy hackerek esetleg manipulálj ák a szavazatszámláló rendszereket - közölte az RTL Nieuws holland televízió, egy esetleges orosz kibertámadás veszélyére hivat­kozva. A tévé Ronald Plasterk belügyminisztert idézte, aki szerint fennáll a lehetősége an­nak, hogy a választásokat ha- ckertámadásokkal befolyásol­hatják. V annak arra utaló nyo­mok is, hogy „például az oro­szok” érdekeltek lehetnek a vá­lasztás manipulálásában. (MTI) Durvul a román demonstráció A román hírszerzés figyelmeztetett rá, hogy meg akarják zavarni a bukaresti tüntetést MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bukarest. Incidensek zavarták meg a bukaresti kormányelle­nes demonstrációt szerda es­te: a kormány épülete előtti téren összegyűlt több mint százezer tüntető közül többen petárdákkal dobálták meg a kormány épületét védő csend­őrséget, amely könnygázt ve­tett be ellenük. Klaus lohannis államfő is az alkotmánybíró­sághoz fordult a kormány sürgősségi rendelete miatt. Gergian Enache, a csendőrség szó­vivője közleményben szólította fel a büntető törvénykönyv váratlan mó­dosítása miatt a kormány ellen tün­tetőket, hogy hagyják el a kormány­székház előtti teret, mert a csendőr­ség erőt fog alkalmazni támadói el­len. Nem sokkal később valóban el­kezdték távolabb szorítani az ag­resszív csoportot az épülettől, miköz­ben a tér másik felén a tüntetők az „erőszak nélkül” jelmondat skandá- lásával próbálták helyreállítani a de­monstráció addigi békés jellegét - si­kertelenül. A rendbontók és a csend­őrök közötti összecsapás során a tö­meg nagy része elmenekült a térről. Kolozsváron egy tüntető betörte a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) székházának falára szerelt pártjelvényt. A feltehetően focihuli­gánok által kiprovokált verekedés az utóbbi két évtized legnagyobb romá­niai tüntetésének vetett véget. A Ro­mán Hírszerző Szolgálat (SRI) előre figyelmeztette a belügyminisztérium illetékeseit arról, hogy incidensekkel meg akaiják zavarni a bukaresti tün­tetést. Bukaresten kívül az ország szinte valamennyi nagyobb városá­ban felháborodott emberek ezrei, sőt tízezrei demonstráltak a büntető tör­vénykönyv sürgősségi kormányren­delettel történt váratlan módosítása ellen, amely korrupciós bűn­cselekményekkel vádolt politikusok tucatjait menti meg a büntetőjogi fe­lelősségre vonástól. Egyes román hírforrások szerint szerdán ország­szerte közel 300 ezer ember tüntetett a Grindeanu-kormány lemondását és a Btk.-t módosító kormányrendelet visszavonását követelve. A Legfelső Bírói Tanács (CSM) után a román államfő is alkotmány- bírósághoz fordult amiatt, hogy a bu­karesti szociálliberális kormány sür­gősségi rendelettel, a CSM vélemé­nyezése nélkül enyhített a büntető törvénykönyv szigorán. Klaus lo­hannis úgy értékelte: a kormány nyilvánvalóan alkotmányos termé­szetű jogvitába keveredett az igaz­ságszolgáltatással, amit csak a talá­ros testület tud rendezni. Közben be­jelentette lemondását Florin Jianu, a kormány kereskedelmi és vállalko­zásfejlesztési minisztere tiltakozás­képpen amiatt, hogy a kabinet az ut­cai tüntetések ellenére módosította a Btk.-t, és így korrupcióval vádolt po­litikusok tucatjait mentette meg a fe­lelősségre vonástól. Fillőn már bukásra áll Trump kiabált és lecsapta a telefont Washington. Donald Trump folytatja sajátos stílusú elnöksé­gét. Ezúttal az a szenzáció, aho­gyan telefonon beszélt Malcolm Tumbull ausztrál kormányfővel. A beszélgetés elvileg egyórás lett volna, de kiabálásba torkollott, és 25 perc után Trump lecsapta a te­lefont. A Washington Post sze­rint ez is remek példa arra, hogy az elnök akár az USA szövetsé­geseivel is bunkón tud viselked­ni. Trump azt mondta a Tumbul- lal folytatott beszélgetésről, hogy bár a napokban négy másik kül­földi vezetővel is beszélt — köz­tük Putyin orosz és Pena Nieto mexikói elnökkel - de „messze ez volt a legrosszabb”. Trumpnak a Pena Nietóval folytatott beszél­getése is erősre sikerült. Eszerint az amerikai elnök figyelmeztette kollégáját, ha a mexikói hadsereg nem tesz nagyobb erőfeszítéseket „ott lent a rossz hombrék féken tartására”, akkor amerikai kato­nákat küldenek oda. (MTI, index) Francois Fiiion volt francia kormányfő mór nem jutna be az elnökválasztás második fordulójába. A lakosság több mint kétharmada Fiiion visszalépését szeretné. Párizs. A franciák több mint két­harmada azt szeretné, ha visszalépne az elnökjelöltségtől a tavaszi francia elnökválasztás eddig nagy esélyesé­nek számító Francois Fiiion volt kormányfő, konzervatív elnökjelölt a családtagjai állítólagos fiktív parla­menti állásai miatt kirobbant botrány miatt. A reprezentatív felmérés sze­rint a franciák 69%-a azt szeremé, ha a jobboldal más jelöltet indítana az elnökválasztás áprilisi 1. fordulójá­ban. Amennyiben Fiiion visszalép, a megkérdezettek 33%-a a jobboldal novemberi előválasztásán második helyen végzett Alain Juppé volt kor­mányfőt, Bordeaux polgármesterét látná szívesen jelöltként, míg a 3. helyre szorult Nicolas Sarkozy volt államfőt 13%-uk hívná vissza. Fiiion egyelőre kizártnak nevezte, hogy visszalépjen. A politikus azt kérte az őt jelölő jobbközép Köztár­saságiak nemzetgyűlési frakciójától, hogy még két hétig tartsanak ki mel­lette, addigra ugyanis lezárul az ügyészi vizsgálat, amely a Le Canard enchainé cikke alapján indult sik­kasztás, hivatali visszaélés és csalás gyanújával. Fiiion tagadja a vádakat, azt állítja, bizonyítani tudja, hogy fe­lesége a karrieije kezdetétől a legkö­zelebbi munkatársa, és a baloldali kormányzatot vádolta meg „intéz­ményi államcsíny kísérletével”. Az exkormányfö támogatottsága a botrány egy héttel ezelőtti kirobba­nása óta 5%-kal esett, ezzel a 3. hely­re szorult a 27%-kal vezető Marine Le Pen, a Nemzeti Front államföjelöltje, valamint a 23%-os népszerűséggel bíró, függetlenként induló volt szo­cialista gazdasági miniszter, Emma­nuel Macron mögé. Eddig 350 ezren írták alá az interneten azt a petíciót, amelyben a közpénz visszafizetését követelik ajelölt feleségétől. (MTI) Putyin elnök újra Budapesten járt Budapest. 2015 után tegnap újra Budapestre látogatott Vlagyimir Putyin orosz elnök, ezzel Fehéroroszország után Ma­gyarország lett a legkedveltebb európai célállomása az utóbbi két évben. A látogatás része a leg­felső szintű, évi magyar-orosz tárgyalássorozatnak. Az elnök budapesti látogatásának kiemelt célja, hogy az egész világ lássa, Putyint nagy tisztelettel és barát­sággal fogadják az Európai Unió és a NATO egyik államában. A Závecz Research felmérést ké­szített, ez alapján Putyint jobban kedvelik a magyarok, mint Ang­ela Merkel német kancellárt. Nem engedték be a rendőrök az Együtt tagjait a Putyin látogatá­sára időzített tüntetésük tervezett helyszínére, az Alkotmány utcá­ba. Juhász Péter, a párt alelnöke bemutatott egy iratot, amely sze­rint a Budapesti Rendőr-főka­pitányság tudomásul vette de­monstrációjukat. (MTI, Index) Az amerikai szenátus jóváhagyta Donald Trump elnök jelöltjét, Rex Tillersont (az asztal mögött) a külügyminiszteri tisztség betöltésére - négy demokrata párti szenátor is mellé állt. Néhány szenátor azzal érvelt a kinevezés ellen, hogy Tillerson nem támogatja az Oroszország elleni szankciókat. A 65 éves Tiller- son korábban az ExxonMobil elnök-vezérigazgatójaként dolgozott és szoros üzleti kapcsolatot tartott fenn Oroszországgal, az orosz állami olajvállalattal is, emellett jónak mondják személyes viszonyát Putyin orosz elnökkel, (tasr/ap) Lépés a brexit ügyében London. Jóváhagyta a londoni alsóház azt a kormányzati határo­zattervezetet, amelynek parlamenti elfogadása a legfelsőbb bíróság ja­nuári döntése alapján szükséges ahhoz, hogy hivatalosan is elindít­sák a brit EU-tagság megszű­néséhez vezető folyamatot. A kép­viselők két vitanap után fogadták el azt az indítványt, amelyben a kor­mány felhatalmazást kér a kilépési folyamatot szabályozó Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktivá­lásához. Bár az alsóházi törvény­hozók nagy többsége a brit EU- tagságot pártolja, legtöbbjük azon­ban hitet tett az EU-tagságról ren­dezett tavaly júniusi népszavazás eredményének tiszteletben tartása mellett. Ä tervezetről a jövő héten bizottsági szinten tárgyal ismét az alsóház. E szakaszban az indít­ványhoz benyújtott módosító ja­vaslatokról kell érdemben dönteni. A Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt alsóházi képviselő- csoportja 50 módosítást teijesztett be. Ezek között szerepel az is, hogy az Egyesült Királyság „felülvizs­gált feltételekkel” maradjon az EU tagja, ha az EU-val a kilépési tár­gyalás végén létrejövő megállapo­dást az alsóház elutasítaná. Tegnap közzétette a brexit tár­gyalás stratégiáját részletező „Fe­hér könyvet” a brit kormány. A 77 oldalas összefoglaló azoknak a cé­loknak a kifejtése, amelyeket The­resa May kormányfő januárban is­mertetett. London e parlamenti cik­lusban nem járul hozzá, hogy új népszavazást íijanak ki Skócia füg­getlenné válásáról - mondta Mi­chael Falion védelmi miniszter. (MTI) Bukarestben több rendőr és tüntető is megsérült az utcai harcokban (TASR/AP)

Next

/
Thumbnails
Contents