Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)
2017-02-28 / 49. szám, kedd
www.ujszo.com | 2017. február 28. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Beetetés indul Egymással is van elszámolnivaló az élelmiszer-biztonság terén TOKÁR GÉZA P .Jlk_ F témát talált a négy vi- T * segrádi ország. I Valószínűleg olyat, V/ I amely több embert érint v táj ainkon, mint a mig- ránskérdés: a rossz minőségű alapanyagokból készült élelmiszerek kérdése. Egy normális jói működő fogyasztóvédelmi rendszerre valóban égető szükség lenne, az a meglepő, hogy eddig nemigen foglalkoztak ezzel. Kérdés viszont, hogy meddig tart a nagy felháborodás - hiszen a V4-eknek egymással is rengeteg problémájuk van az élelmiszerbiztonság területén. Robert Fico miniszterelnök bejelentette, rendkivüli visegrádi csúcsot rendeznek, és az Európai Bizottságra is számítanak annak megoldásában, hogy a nemzetközi cégek ne eltérő minőségben és összetételben hozzák forgalomba termékeiket. Régóta nyílt titok, hogy a multik az egyes régiókra, országokra szabják a termékeiket, sok esetben olcsóbb összetevőket raknak a kevésbé igényes piacokra szánt árukba. A nálunk árult élelmiszerek rosszabb minőségűek, és ehhez képest még csak nem is annyival olcsóbbak. A nyugatra utazók sokszor meglepve tapasztalják, hogy a szupermarketekben szinte ugyanannyiba kerülnek az alapvető élelmiszerek és gyakran finomabbak. A multik ostorozása teljesen kézenfekvő. Felháborító dologról beszélünk, és az üzenet összecseng a politikai elit mondanivalójával: a nyugat kihasználja a keletet. Harmadrészt a fogyasztóvédelem az Európai Unió kevés újkori sikertörténetének egyik fő pontja: a legjobb példa a véres kardként körbehordo- zott roamingdíjak eltörlése, ami régiótól függetlenül, egységes szabályok alapján teszi jobbá az uniós polgárok életét. A silány élelmiszerek elleni fellépés hosszú távon mégis inkább kudarcra van ítélve - három okból. Až egyik a multik ellenállása. A roa- mingdij eltörlése minden országban reklámozható, az élelmiszerek egységesítése viszont a nyugati kormányoknak egyáltalán nem áll érdekében. A témát inkább maszatolni fogják a brüsszeli bürokraták, összemosva a rossz minőségű élelmiszereket azzal a jelenséggel, hogy a multinacionális vállalatok sokszor a piacokra igazított ízkombinációban forgalmazzák termékeiket. További probléma, hogy a visegrádi országok egyáltalán nem gondolják annyira komolyan az ellenállást, mint ahogy hirdetik. „Nyugat-Európa szemete” valójában egészen jól fogy a boltokban, közfelháborodás nincs, és csak addig érdekes a dolog a politika számára, amíg illeszkedik a Brüsszel elleni harcba, és politikai tőkét lehet kovácsolni belőle. A harmadik, talán legfontosabb tényező, hogy az élelmiszerbiztonság területén a V4-eknek a saját portájukon is lenne söpröget- nivaló és egymással is akad elszá- molnivalójuk. Lehetne sorolni azokat a regionális botrányokat, amelyek a hiányos belső szabályozások miatt robbantak ki. Tiltottak már ki a lengyel húsárut a szlovák és cseh boltokból, volt mármetilalkohol a cseh szeszekben, ólom a magyar paprikában, de a nyilvánvaló botrányokon túl is érvényes, hogy a minőséggel a hazai cégek is gyakran legalább annyira hadilábon állnak, mint a multik. Azt pedig végeredményben senki nem akaija, hogy a fogyasztóvédelmi harc ürügyén a hazai vállalkozóinak okozzon problémákat.liriihr-rfilillM ■■■h TOTRHA-Aki egészségtelenül táplálkozik, az közép-európai kolbászként végzi (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Kína új szuperfegyvert fejleszt Felboríthatja az egész térség egyensúlyát, ha Kína képes lesz áttörni Japán és Dél- Korea rakétavédelmi pajzsát. Kína hiperszonikus fegyver- rendszereket fejleszt, amelyekkel szemben nem nyújtanak védelmet a Japánban és Tajvanon meglévő, illetve a Dél-Koreába telepíteni tervezett rakétavédelmi rendszerek. Az újgenerációs, manőverező csapásmérő eszközök ballisztikus rakétával indítva egészen a földi atmoszféra széléig emelkednek majd, és onnan lefelé zúdulva a hangsebesség tízszeresét is elérhetik, ami jelentősen megnehezíti elfogásukat a jelenlegi rakétavédelmi rendszerekkel. Nem Kína az egyetlen, amely ilyen fegyvereket fejleszt, az Egyesült Államok és Oroszország hasonló projekteken dolgozik. Szakértők szerint a kelet-ázsiai rakétavédelmi pajzsok hatástalanná válhatnak, ha Kína fejlesztéseivel előrelépést ér el. Japánban Patriot PAC-3 típusú rakétaelhárító föld-levegő ütegeket, illetve a haditengerészeti erőknél Aegis típusú ütegeket tartanak rendszerben. Tajvannak szintén Patriot PAC-3 rendszere van, Dél- Korea pedig még az idén THAAD típusú rakétavédelmi komplexumot akar telepíteni. A nagy magasságú, kis és közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákat megsemmisítő rendszer célja, hogy megvédje az országot az észak-koreai ballisztikus fegyverektől. Egy kanadai hadászati szaklap szerint Peking a Hadászati Rakétaerőin kívül egy állami vállalaton keresztül is elindította a hiperszonikus fegyverek fejlesztését. A 089 Projekt célja egy ilyen eszköz indítása nagy hatótávolságú ballisztikus rakétával az amerikai rakétavédelem áttörésére. Az amerikai sajtó szerint Kína az elmúlt években hét tesztet hajtott végre hiperszonikus fegyver- rendszerekkel, ezek közül hat sikeres volt. Bár Peking elismeri, hogy ilyen kísérleteket hajt végre, korábban nem volt ismert, hogy rövid hatótávolságú hiperszonikus fegyver fejlesztésbe fogott volna keletázsiai célpontok ellen. (MTI) Hátra arc, kapitány! MÓZES SZABOLCS ndrej Danko századosi afféija óta új helyzet állt elő. Megtorpant az SNS, de nem biztos, hogy fellélegezhet a Smer és a kormánykoalíció. Eddig a Smer és az SNS lappangó hatalmi és presztízsharcának dinamikája határozta meg a koalíció működését. A kormány a Smer és három kisebb partner szerződésével jött létre, ám nagyon gyorsan a zombivá váló botránygyár, a trónkövetelő titán és az árnyékban meghúzódó udvaroncok játékterepévé vált. Ezt jelezte már tavaly nyáron az első jelentősebb bozótharc Andrej Danko és Marek Maďarič között. A magát egyre erősebbnek érző SNS tovább szeretett volna nyújtózkodni, mint ameddig a takarója ér, emellett elég keménynek érezte magát ahhoz, hogy „megkóstolja” a Smer egyik vezető személyiségét. A csata akkor eldöntetlenül zárult, Ficóék erőből nem tudták visszaverni a támadást. A Smer és az SNS pozícióharcáról szólt az idei év legnagyobb koalíciós botránya, az „áramgate” is. Danko részben meghátrálásra késztette a Smert, ám a kommunikációs csata még nem zárult le. Közben ugyanis beütött Danko előléptetésének ügye, amelyet a kapitány teljesen félrekezelt, az SNS pedig megtorpant. Nem bizonyítható, hogy emiatt, pontosabban nem tudni, hogy ennek az egóamortizációs öngólnak milyen szerepe volt a kifulladásban, ám tény, hogy az SNS izmosodása leállt. Míg ősszel az SaS-szel egy szinten mérték a pártot, és Danko 2017-ben már a Smert akarta lőtávolságon belül látni, most a többi közép- párt között elveszve próbál láthatóvá válni. Közben pedig Kotlebáék második hónapja előzik a szalonképesebbé tett szélsőjobbot. A nagy kérdés az, mindez hogyan hat a kormányzati együttműködésre: jámborabbá teszi, hatalmi ambícióit reálisabban, hosszabb időkeretbe helyezve fogja látni Danko, vagy megvadítja őt a helyzet? Közben ugyanis a Smer támogatottsága várhatóan tovább fog erodálódni, az SNS vezére pedig még frusztráltabb lesz, ha azt látja, ebből nem ő profitál. Gyúanyag pedig mindig akad, elég visszautalni a közszolgálati média tavaly lezáratlanul maradt sztorijára. Bonyolítja a helyzetet, hogy az SNS bizonyos értelemben még kiszámíthatatlanabb, mint Ján Slota idejében. Akkor evidens volt, hogy a párt kik ellen uszít és mi az ambíciója. Slota sosem akart kormányfő lenni, de még csak miniszter vagy házelnök sem. A magyarok szisztematikus gya- lázása mellett megelégedett azzal, ha a párt környezetében állók meggazdagszanak - rajtuk keresztül pedig ő. Most nem látni, Danko számára mi a fontosabb: a barátok jóllakatása vagy saját, eddigi megnyilvánulásai alapján irreálisan magas politikai ambíciói, esetleg valamilyen ideológia cél elérése? Könnyen lehet, hogy ezt még a Smerben - sőt, még saját pártjában - sem látják tisztán. E kérdésekre hamarosan választ kapunk. Elég még pár olyan felmérés, mint az elmúlt két hónapban, és Dankónak valamit ki kell találnia. FIGYELŐ Napi tíz támadás a menekültek ellen Németországban több mint 3500 támadás érte a menekülteket és szállásaikat tavaly - írta a Berliner Morgenpost. A hatóságok összesen 3533 ilyen erőszakos bűncselekményt regisztráltak, melyek során 560 ember sebesült meg, köztük 43 gyerek. A menekülteket, menedékkérőket befogadó szállások elleni támadások száma 988 volt, ez mintegy 4 százalékos csökkenés az egy évvel korábbi 1031 -hez képest. További 217 támadást menekült- ügyi segítő szervezetek vagy önkéntesek ellen hajtottak végre. Az adatok azt mutatják, hogy a minden egyes nap csaknem 10 menekült válik a németországi hétköznapi rasszista erőszak áldozatává - mondta Ulla Jelpke, a Baloldal frakciójának belügyi kérdésekkel foglalkozó szakpolitikusa, megjegyezve: kérdés, vajon meg kell-e valakinek halnia ahhoz, hogy a kormány végre kiemelt problémaként kezelje a szélső- jobboldali erőszak ügyét. (MTI) Menekülttáborok kellenek Líbiában A menekültválság megfékezésére nagyszabású fejlesztési programot kell indítani az afrikai országok javára, Líbiában pedig menekülttáborokat kell kiépíteni - mondta az Európai Parlament elnöke egy interjúban. Antonio Tajani a Berliner Morgenpostnak kiemelte, meg kell próbálni megoldani Afrika legsúlyosabb gondjait, foglalkozni kell a mezőgazdaságot ellehetetlenítő elsivatagosodással, és fel kell lépni a Boko Haram iszlamista terrorszervezettel szemben. „Vagy cselekszünk most, vagy afrikaiak milliói áramlanak Európába a következő húsz évben” - mondta az olasz konzervatív politikus. Afrika stabilizálása valamennyi európai ország feladata, nem csak Olaszországé vagy Németországé, a különösen nagy erőfeszítéseket kifejtő országoké. Ezért a második világháború után Nyugat-Európa újjáépítésére indított amerikai segélyprogram, a Marshall-terv mintájára nagyszabású, több milliárd eurós fejlesztési programot kell indítani - mondta az EP elnöke. Diplomáciai és gazdasági elemekből álló stratégiára van szükség, például európai-afrikai közös vállalatok megalapítására, szakmai képzési programok beindítására, és ki kell dolgozni egy EU-Líbia megállapodást a Földközitengerből kimentett emberek elhelyezéséről. A megállapodás révén olyan táborokat kell felállítani, amelyekben akár több évet is el lehet tölteni, így gondoskodni kell megfelelő számú orvosról és a gyógyszerellátásról. A menekülteket befogadó líbiai állomások nem lehetnek koncentrációs táborok - mondta az EP elnöke. (MTI)
