Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)
2017-02-28 / 49. szám, kedd
www.ujszo.com | 2017. február 28. KULTÚRA I 5 Mindenki örül a Mindenkinek Két egymást követő évben kaptak Oscar-díjat magyar alkotások: idén Deák Kristófra lehetünk buszkék Talán egy diák sem örült még annyira, hogy éjjel bent van a suliban, mint a Mindenkiben szereplő kórus tagjai. A budapesti Bakáts Téri Ének-Zenei Általános Iskola tanulói pizsamapartit rendeztek, és együtt szurkoltak. (MTi-feitétei) ÖSSZEFOGLALÓ Deák Kristóf Mindenki című kisfilmje Oscar-díjat kapott. Nemes Jeles László tavalyi Oscarja, Hajdú Szabolcs Karlovy Varyban és Enyedi Ildikó Berlinalán aratott sikere után tehát újabb magyar filmes sikert ünnepelhetünk. Az amerikai filmakadémia először díjazott magyar alkotást ebben a kategóriában. Ráadásul Deák Kristóf rendezőnek ez az első rövidfilmje. A 25 perces történet egy gyerekkórusról és annak vezetőjéről szól, aki sajátos eszközökkel próbálja elérni a sikert. A gyerekek azonban fellázadnak és zseniális tervet eszelnek ki a tanárnő megleckéz- tetésére. A rendezőnek egy ismerőse mesélte el személyes élményét: volt egy tanára, aki a gyerekek valamennyi versenyeredményét a saját sikerének tekintette. Ebből született a film. „Ajánlom ezt a díjat azoknak az embereknek, akik jobbá tehetik ezt a világot, a gyermekeknek. Próbáljuk meg őket jól felnevelni, oly módon, hogy büszkék lehessünk rájuk” — mondta a Los Angeles-i gálán mellette álló Udvardy Anna producer nevében is Deák Kristóf, aki vastapsot kapott a köszönőbeszédért. A Mindenkit viszonylag esélyesnek tartották a kritikusok, a bennfentes Hollywood Reporter című lap is erre a filmre tippelt, de azért korántsem volt akkora favorit, mint tavaly a Saul fia. Legnagyobb vetélytársának sokan a francia Sélim Azzazi filmjét, az Ennemis intérieurst (Belső ellenség) tekintették, amely egy Algériából Franciaországba emigráló musz- lim férfi történetét mutatja be. Deák Kristóf filmje tavaly hat fesztiválon kapott díjat, a Tokio Short Shorts fő- díjának köszönhetően szerezte meg a lehetőséget az Oscar-nevezésre. Az amerikai filmakadémia január végén jelentette be a végleges jelöltlistát. Deák akkor a következőket mondta: „Ahhoz, hogy a Mindenki idáig jutott, annak lehet köze talán, hogy ez egy viszonylag pozitív végkicsengésű, kedves történetbe ágyazott, ámde azért mélyebb dolgokról is szóló film. Ráadásul egybecseng a 2016-ban újra és újra előbukkanó oszd meg és uralkodj problémával, és azzal a szintén aktuális kérdéssel, hogy tudunk-e összeállni és egységesen fellépni egy igazságtalan, zsarnoki rendszer ellen. Az ilyen témák most eléggé pörögnek, mindenki azt érzi, hogy de jó lenne, ha össze tudnánk tartani, de valahogy sosem sikerül.” Karas Mónika, a Médiatanács elnöke szerint egész Magyarország büszke lehet a díjra. Fontosnak tartotta megemlíteni azt is, hogy a film nyolcmillió forint állami hozzájárulást kapott a Magyar Média Mecenatúra programjának köszönhetően, amely egyre több tehetséges filmes Deák Kristóf rendező az Oscar- ceremónián (TASR/AP-feivétel) terveinek megvalósításához járul hozzá. „Gratulálok Deák Kristófnak és a többi fiatal, tehetséges, bátor magyar filmesnek, akik felbecsülhetetlen hírnevet hoznak Magyarországnak” - írta Andy Vájná filmügyi kormánybiztos a Twitteren. A gála után a magyar stáb részt vett a kormányzói bálon, és meghívást kaptak az egyik legfontosabb after- partira, Elton John ünnepségére, amelyet a sztár az Oscar-díjasok számára rendez minden évben, (juk, MTI) Elhunyt Berek Katalin, a nemzet színésze Budapest. Életének 87. évében, hosszan tartó betegség után vasárnap elhunyt Berek Katalin Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, a nemzet színésze. Több mint hetven évig volt színpadon, legendás szerepek tucatjait alakította - nő létére még Lucifert is eljátszotta Madách Tragédiájában. 2002-ben, az új Nemzeti nyitóelőadásán ugyanebben a műben a Föld szellemét alakította. Berek Kati 1930. október 7-én született szegény makói családban, a város árvaházában nőtt fel. Nyolcévesen a szegedi színházban játszott gyermekszínészként, és tizenöt évesen már tudta, hogy színésznő lesz. A Színiakadémián Gellért Endre osztályában Hacser Józsa, Horváth Teri, Psota Irén, Soós Imre, Váradi Hédi volt az osztálytársa. Diplomáját kézhez véve 1952-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött, az ország első társulatának tizennyolc évig volt a tagja. Az állandó megújulásra törekvő színésznő 1970-ben egyik alapítója volt a legendás 25. Színháznak, ahol kollégáinak többsége a főiskoláról frissen kikerült fiatal színész vagy amatőr volt. Még a nevet is ő találta ki, ez volt ugyanis a huszonötödik színház Magyarországon. Nagy lelkesedéssel vett részt a színház formai megújulásokat kereső művészi programjában, a magyar alternatív színjátszás egyik megteremtője lett. Izzó hangulatú előadások részese volt, s itt élhette ki először rendezési vágyát is, egyebek mellett színpadra állította Don Quijote Gyurkó László-féle történetét. Az István, a király című rockopera bemutatóján, 1983-ban a címszereplő anyját, Saroltot alakította. 1985-ben Győrbe szerződött, ahol minden műfajban kipróbálhatta magát, még Cecíliát is eljátszhatta Kálmán Imre Csárdáskirálynőjében. A Berek Katalin (1930-2017) (MTI) kilencvenes évek elején a kecskeméti Katona József Színház tagja lett, ahol megkapta Orbánné parádés szerepét Örkény Macskajáték című drámájában. 1993-ban nagy szerepálma, Az öreg hölgy látogatása főszerepére készült, amikor agyvérzést kapott. Nagyon súlyos állapotban került kórházba, az orvosok nem sok jóval biztatták, de ő emberfeletti erőfeszítéssel újra megtanult járni és beszélni, majd fokozatosan a színpadra is visszatért. Legendásan szép orgánuma a pódiumon is kiválóan érvényesült, gyakran mondott verseket, a legtöbbször József Attila, Nagy László és Weöres Sándor műveit. A „színészkirály” Latinovits Zoltán letérdelt és kezet csókolt neki, miután hallotta előadásában Nagy László Menyegző című költeményét, A színésznőnek irodalmi lemezei is megjelentek, a Sebő együttessel Játszani is engedd címmel közös zenei albumot adott ki, zenés-verses műsorukkal együtt járták az országot. Tájkép magammal címmel 2004-ben életrajzi kötete jelent meg. Több filmben is játszott (Kis Katalin házassága, 1950; Égi madár, 1957; Próféta voltál, szívem, 1968). Mészáros Márta 1975-ös Örökbefogadásában ő alakította a főszerepet— Csentes Katát, a negyvenes éveiben járó özvegy munkásasszonyt, aki gyereket szeretne. Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmje előtt ez volt az egyetlen magyar alkotás, amely elhozta az Arany Medvét, azaz a Berlinale fődíját. Berek Kati művészete elismeréseként két alkalommal is megkapta a Jászai Mari-díjat (1957, 1963). 1973-ban a szép magyar beszédért odaítélt Kazinczy-díjjal tüntették ki. 1970-ben érdemes művész, 1988- ban kiváló művész lett. Törőcsik Mari, Máthé Erzsi mellett 2000 augusztusában a Nemzet Színésze kitüntető cím első tizenkét tulajdonosának egyike volt. (MTI, as) Melléklet a legújabb számában, Keresse az újságárusoknál!
