Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)
2017-02-28 / 49. szám, kedd
www.ujszo.com I 2017. február 28. KÖZÉLET I 3 300 roma polgárőrt alkalmazhatnak Ravasz Ábel (Híd) romaügyi kormánybiztos szerint a következő hónapokban indulnak a roma projektek Elsősorban az ivóvizet biztosítanák a telepeken (Ján Krošlák illusztrációs felvétele) LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Közvetlenül állami költségvetésből, nem pedig uniós forrásokból finanszírozná a leszakadó roma közösségeket segítő programokat Ravasz Ábel romaügyi kormánybiztos. Az átmenet azonban több ávig tarthat, a következő években még biztosan az uniós támogatás marad túlsúlyban. A kormány múlt héten fogadta el a roma közösségek integrálását célzó stratégiához kapcsolódó akcióterveket, amelyek lehetővé teszik a konkrét programok megvalósítását. „A korábbi programok 2015 végén álltak le, ilyen volt például a roma polgárőrök vagy a szociális terepmunkások programja” - tájékoztatott tegnap Ravasz Ábel (Híd) kormány- biztos. Az akciótervek a 2016-2018- as időszakra vonatkoznak. Roma polgárőrségre A legnagyobb tétel továbbra is az oktatás, amelyre a 380 millió eurós csomagból 170millióthasználnakfel. Emellett fontos helyen szerepel a munkahelyteremtés, a lakhatás támogatása, valamint az egészséges életkömyezet megteremtése a roma telepeken. Új program lesz a pénzügyi ismeretek fejlesztése. Ravasz szerint nemcsak megvalósítani kell a programokat, hanem jól el is kell adni azokat. „Hiába a jó intézkedések, ha nem tudjuk őket eladni a közvéleménynek, ezért van szükség az akciótervekre” - magyarázta a kormánybiztos. A 380 millió eurós csomag kétharmadát adja az Európai Unió, mintegy 7 százalékot tesz ki az önkormányzatok önrésze, a többit az állami költségvetés biztosítja. Nyáron újraindulhat a roma polgárőrség projekt is, amelyben mintegy 300 roma polgárőrt akarnak alkalmazni. Ez a projekt is 2015 végén állt le. A mintegy másfél éves csúszást az okozta, hogy a korábbi kormánybiztos nem készítette elő a projekt folytatását. „A községeknek júniusig kell jelentkezniük” - magyarázta a kormánybiztos. A projektre összesen 10 millió euró van. A roma polgárőrök a telepeken, illetve azokon a településeken teljesítenek majd szolgálatot, ahol jelentős a rossz körülmények közt élő roma lakosság aránya. „A városi és az állami rendőrséggel együttműködve egyfajta mediátori szerepük lesz, mert a roma lakosság nagy része nem bízik az állami rendőrségben” - mondta Ravasz. Egyszerűsödni fog a programból kapott támogatás elszámolása is a kérvényezők számára, a községek egyfajta átalányköltséget kapnak, a pénzügyi elszámolás a kormánybiztos feladata lesz. Kutak, ivóvíz Az egészséges életkörülmények megteremtése kapcsán az egyik legfontosabb feladat az ivóvízellátás. „Sok roma család olyan épületben él, amelynek tisztázatlan a tulajdonjoga, ezért oda nem lehet bevezetni az ivóvizet, azt azonban szavatolni lehet, hogy minden telepen legyen tiszta ivóvizet adó közkút” - magyarázta a kormánybiztos. Újraindul a szociális terepmunkások program is, erről azonban még egyeztet a kormánybiztos a szociális ügyi minisztériummal. Azt szeretnék elérni, hogy a szociális munkát a helyben lakó, a környezetet ismerő emberek végezhessék. Ennek azonban az az akadálya, hogy a többségüknek nincs meg a szükséges végzettsége, szociális munkát ugyanis csak olyan ember végezhet a jelenlegi előírások szerint, aki ezen a szakon szerzett egyetemi végzettséget. Ez alól szeretne kivételt kapni a kormánybiztos. A programra 22,5 millió euró van, az állam által biztosított önrész további 3,97 millió euró. A másik, már jóváhagyott program a roma telepeken működő közösségi központok szolgáltatásainak a javítása. Erre a célra 15,88 millió uniós támogatást használhatnak fel, amit az állami költségvetés további 2,8 millió euró önrésszel egészít ki. Akár 3000 munkahely Az állam a különböző programok — a roma polgárőrség, a szociális munkások, az oktatási asszisztensek stb. - kapcsán több ezer embert alkalmaz majd. „Akár 3 ezerre is nőhet a számuk, a beérkezett projektek figyelembe vételével - magyarázta Ravasz. - A célunk az, hogy ezeknek az embereknek hosszú távra szavatoljuk ezt a munkalehetőséget.” Ehhez azonban azt szeretné elérni, hogy a programokat közvetlenül az állami költségvetés finanszírozza, ne uniós alapokból adják a szükséges összeget, erre van példa Csehországban és Magyarországon is. „Az uniós programok bizonyos időszakra szólnak, ami nem garantálja az adott munkahelyeket hosszú távra” - mondta a kormánybiztos. A 2020-ig érvényes uniós költségvetési időszak lejárta után ezért szerinte az államnak át kell vennie ezeket az alkalmazottakat. A kormány- biztos hivatal állományában jelenleg több mint 80-an dolgoznak. „Sikerült elérni, hogy az alkalmazottak több mint fele már nem Pozsonyban, hanem az érintett régiókban dolgozik” - emelte ki az elmúlt 10 hónap, vagyis a kinevezése óta eltelt idő egyik eredményét Ravasz. Elfecsérelt hónapok? Peter Pollák, az előző kormányzati ciklus romaügyi kormánybiztosa tétlenséggel vádolja Ravaszt. Szerinte nem akcióterveket kellene gyártani. „Ha valóban változást akarnak elérni a roma telepeken, akkor a Híd és a Smer mutassa meg, hogy képes a szükséges törvények módosítására” - mondta Pollák. Elődje munkáját nem akarta értékelni, de azt Ravasz is elismerte, hogy az egyes programok elindulása után a törvényalkotásra is összpontosítani akar. „A kormánybiztos a kabinet tanácsadó szerve, akinek a törvényalkotás során is szerepe van” - emelte ki Ravasz. Egyik érdemének tartja például azt, hogy az elmúlt 10 hónapban nem fogadtak el olyan jogszabályt, amely ártana a roma közösségeknek. Ficónak túl erős a VšZP tervezett spórolása Nem barátságos sugdolózás lesz. Fico berendelte Drucken (Jakubeo-fotó) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A héten tárgyal Tornái Drucker egészségügyi miniszter Robert Fico miniszterelnökkel, akinek nem tetszenek minisztere reformtervei. Fico szerint Drucker elképzelése túlságosan hasonlít Rudolf Zajac egészségügyi miniszterére. Drucker szerint azonban erről szó sincs, nem lesznek a lakosságot is érintő megszorítások. Tomáš Drucker a televízióban volt kénytelen cáfolni, hogy az Általános Egészségbiztosító (VšZP) konszolidációs terve azzal számol, bizonyos betegségek kezeléséért fizetniük kell majd a betegeknek. Felmerült, hogy egyes szembetegségek, a sárgaság egyes fajtáinak kezelését a betegnek kell majd fizetnie, ha életmódjával hozzájárult a betegség kialakulásához - kábítószert használt vagy például a magas vércukorszintje miatt alakult ki nála a betegség. „A sajtóban félrevezető hírek jelentek meg. Változni fognak ugyan az indikációs feltételek, de a betegektől senki sem tagadja meg a kezelést” - jelentette ki a hétvégén Drucker. A VŠZP konszolidációs tervet dolgozott ki, mivel tavaly a hiánya mintegy 200 millió euróra rúgott, a hiányt fokozatosan, 3 év alatt akarja lefaragni. Miroslav Kočan, a biztosító vezér- igazgatója bejelentette, hogy egyes szakorvosokkal nem köt majd szerződést, így szakorvosi rendelők zárhatnak be. Nem kell Zajac Robert Fico miniszterelnök szerint azonban kemény politikai lépésekre számíthat majd a biztosító, ha „Zajac-féle” lépésekre készül. Szerinte ugyanis néhány tervezett spórolási intézkedés átlépi azt a határt, ami szerinte megengedhető. A témában még a héten konzultálni akar Tomáš Drucker miniszterrel. A miniszter sajtóosztálya egyelőre még nem tudta megmondani a találkozó időpontját. „Csak annyi biztos, hogy a héten sor kerül a megbeszélésre” - mondta lapunknak Zuzana Eliášová, a miniszter szóvivője. Ineko: Túl kevés Szakemberek szerint azonban a biztosító konszolidációs terve túlságosan „puha”, nem elég ambiciózus. ,A konszolidációs tervet átnézve az okozta a legnagyobb megdöbbenést, hogy a konszolidáció üteme túlságosan lassú” - írta blogjában Dušan Za- char, az Ineko társadalomkutató intézet elemzője. Szerinte a Radičová- kormány idején végrehajtott konszolidáció - amikor a biztosító sokkal kisebb bajban volt - sokkal határozottabb, célratörőbb volt. Szerinte az államnak addig nem szabad segítséget nyújtani a biztosítónak, amíg az saját erőből meg nem tesz mindent a helyzete javítása érdekében. ,A biztosító csak a költségek növekedési ütemének csökkenését tűzte ki célul. A megszorító intézkedések hatására - legalább 115 millió euró - a költségek csak mintegy 1 százalékkal emelkednének, ami 3 százalékponttal alacsonyabb annál, ha nem lenne megszorítás” - úja Zachar. Szerinte a költségeknek maximálisan stagnálniuk lenne szabad, a növekedést semmiképpen nem szabadna megengednie a biztosító vezetésének. Azt is kifogásolja, hogy a vezetés rendkívüli, 150 millió eurós segélycsomagot kér az államtól, vagyis az adófizetőknek ennyivel kellene dotálniuk a biztosítót. A biztosító azonban így is csak 2019-ben válna enyhén nyereségessé. Kočan kontra Faktor Zachar szerint érdemes összehasonlítani a VšZP 2011-es és jelenlegi konszolidációját. A Radiéová- kormány 120 millió eurós veszteséggel vette át a biztosítót 2010-ben, a Marian Faktor vezérigazgató által levezényelt konszolidáció eredményeképpen azonban már 2011-ben 5,7 millió euró nyereséggel zárta az évet. (ipj)
