Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)
2017-02-27 / 48. szám, hétfő
ílö GYÓGYHÍREK Egészség ■ 2017. február 27. www.ujszo.com Ez itt a kérdés Meddig húzódhat el a köhögés? Az influenza egyik jellemző tünete lehet a tartós köhögés, amely sok esetben a többi panasz megszűnését követően is hetekig kínozza a betegeket. Ilyenkor szövődményekre is gyanakodhatunk, melyekkel érdemes mielőbb orvoshoz fordulni! Késő ősztől tavasz végéig folyamatosan találkozhatunk az influenzavírus által okozott, sokszor járványos szinten terjedő megbetegedéssel. Az influenza a megfázáshoz nagyon hasonló tünetegyüttessel jelentkezik, a magas lázat és orrfolyást gyakran egy-két nappal az első tüneteket követő, fokozódó intenzitású köhögési hullámok vezetik le. Ideális esetben a köhögés az influenzás tünetekkel együtt csillapodik, sokan azonban hetekkel a betegség elmúlását követően is szenvednek tőle. Mikor érdemes visszamenni az orvoshoz? A köhögés egy általános panasz, amely a legtöbb légúti megbetegedés kísérője. Influenza esetén kezdetben száraz, majd lassan felszakadozó, huru- tos köhögés jelentkezik leggyakrabban. Míg a legtöbb panasz általában 2-3, de legfeljebb 5 nap múlva eltűnik, a bronchitis (hörghurut) és a köhögés 10 napnál hosszabb ideig is fennmaradhat, a légutak teljes gyógyulása pedig akár 6-8 hétig is eltarthat. Ezt az időszakot gyakran kísérik végig változó intenzitású köhögőrohamok. Előfordulhat azonban, hogy a szűnni nem akaró köhögőrohamok mögött az influenza valamilyen szövődménye húzódik, leggyakrabban a tüdőgyulladás. Elsődleges formájában ezt maga az influenzavírus váltja ki, hogyha pedig másodlagos, akkor a vírusfertőzést követően valamilyen baktérium okozta. Ilyenkor a köhögés mellett jellemzően szúró mellkasi fájdalom is érzékelhető, amely lélegzetvételkor fokozódhat. Ha ezt tapasztaljuk, mindenképpen forduljunk orvoshoz, aki röntgennel vagy bakteriológiai vizsgálattal állíthatja fel a diagnózist. A szűnni nem akaró köhögés számos egyéb betegséget is jelezhet. Sokszor torok-, gégevagy tüdőgyulladás, esetleg ref- lux áll mögötte, de súlyosabb esetben krónikus obstruktiv tüdőbetegséget, illetve daganatos betegséget is jelezhet. Mivel ez a tünet általánosnak mondható, és rengeteg betegséget kísérhet, ezért az okok feltárása érdekében fontos, hogy felkeressük háziorvosunkat, aki fül-orr- gégészeti vizsgálatot, CT-t vagy röntgent is kérhet a panaszok tisztázására. (hazipatika) Magas vérnyomás is állhat a látásromlás hátterében kialakulhat rajtuk. Ez alól sajnos a szemben futó erek sem képeznek kivételt, ezek a hipertónia miatt kanyargósabbá, illetve egyenede- nebbé is válhatnak. Ennek következtében homályos látás, esetleg látótér-beszűkülés alakulhat ki. Retinopátia A hipertenzív retinopátia a retina ereinek magas vérnyomás okozta károsodása, mely viszonylag gyakori kezeleden hipertónia esetében. Ekkor az erek fjila a tartósan magas értékek miatt megvastagodik, emiatt az erek beszűkülnek, ez pedig a retina vérellátását akadályozza. n ...fontos a megfelelő, személyre szabott terápia megkezdése, ami életmódváltáson és gyógyszeres Érdemes megemlítem, hogy a magas vérnyomás miatt folyadék is felhalmozódhat, és a retina alatti ér esetleges szivárgása következtében a látás még tovább romolhat! Jó esetben a problémára egy lelkiismeretes szemorvos is gondol, aki szemfenékvizsgálattal, szemtükrözéssel pontos képet kaphat az ott lévő erek állapotáról. Ám ha ez a vizsgálat nem történik meg, úgy érdemes otthon megmérnie a vérnyomását, ugyanis meglehet, hogy magas értéket kap (>140/90 Hg/ mm), amit kezelni szükséges. A magas vérnyomás betegség legtöbbször tünetek nélkül, alattomosan alakul ki, és akkor derül fény a problémára, amikor már szövődmények jelentkeznek. Ilyen a látásromlás, melynek hátterében akár kezeletlen hipertónia is meghúzódhat. A homályos látás sok ember számára természetes folyamat, melyet az idő múlása, a sok TV-nézés, olvasás és monitornézés okoz. Éppen ezért a legtöbben csak legyintenek rá, és úgy gondolják, rosszabb esetben maximum elmennek szemészhez és szemüveget íratnak fel. Pedig érdemes utánajárni a problémának, főleg, ha hirtelen következett be a látásromlás, hiszen akár magas vérnyomás is állhat a probléma hátterében. Homályos látás A tartósan fennálló, kezeletlen magas vérnyomás a test érhálózatát komolyan veszélyezteti, hiszen hatására az erek elvesztik rugalmasságukat, merevebbé válnak és sérülések, sőt, akár meszesedés is Őrizze meg látását Mivel a kezeleden magas vérnyomás az évek előrehaladtával fokozatosan károsítja az érhálózatot, így súlyos látásromlást is okozhat. Éppen ezért fontos a megfelelő, személyre szabott terápia megkezdése, ami életmódváltáson (sófogyasztás mérséklése, rendszeres kardió testmozgás, dohányzásról való leszokás) és gyógyszeres kezelésen alapul. Ezáltal nemcsak a szeme védelméért tesz sokat, hanem elkerülheti az olyan életveszélyes szövődmények kialakulását is, mint például a sztrók vagy a szívinfarktus! (Forrás: Trombózisközpont) AZ EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS, AZ ELEGENDŐ ALVÁS, A MOZGÁS, A DOHÁNYZÁS MELLŐZESE IS FONTOS Fertőzés is elindíthatja az erek meszesedését Nem a vérben lévő zsírok, hanem az erek külső falának fertőzések miatti ellátási zavarai állhatnak a szívinfarktust is okozó érelmeszesedés hátterében egy német szívsebész kutatásai szerint. Axel Haverich, a Hannoveri Orvosi Egyetem kutatója éveken át gyűjtötte tapasztalatait és a bizonyítékokat elmélete alátámasztására, melyet nemrég mutatott be a Gradation című szaklapban. Eddig abból indultak ki, hogy az erek azért „meszesednek el”, mert a vérzsírok (koleszterin) letapadnak a véredények belső falán. Sebészi megfigyelések, klinikai adatok és korábbi publikációk alapján azonban arra lehet következtetni, hogy ez a kolesz- ' térin egyáltalán nem a vérből, hanem elhalt sejtekből származik - fejtette ki Haverich. A szívinfarktus és az agyvérzés az érelmeszesedés leggyakoribb következményei. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint évente 17,5 millió haláleset vezethető vissza a szív- és érrendszeri megbetegedésekre. A kutatónak az eddigi elmélettel szembeni kétségeit az új rizikó- faktorok felfedezése is táplálta. Tanulmányokban kimutatták a megnövekedett szívinfarktuskockázat és a tüdőgyulladást okozó influenzajárvány fellépése közötti összefüggést. Az egészséges táplálkozás, az elegendő mennyiségű alvás, a mozgás, a dohányzás mellőzése mellett a fertőzésekkel szembeni védekezés is fontos az érelmeszesedés megelőzésében — véli Haverich. Elmélete szerint az artéria külső falán lévő apró, az ellátásban szerepet játszó erek kiemelten fontos szereppel bírnak. Vírusok, baktériumok és szálló por okozta gyulladások következtében ezek a kis erecskék elzáródnak, ami miatt sejtek halnak el. A sejtelhalást káros zsírrészecskék (oxidálódott LDL-koleszterin) is okozhatják. Ez elindítja az immunrendszer helyreállító folyamatait, amelynek következtében sejthulladék, úgynevezett plakk keletkezik a külső falban. A plakk kívülről szűkíti be az artériát Haverich elmélete szerint. A plakkban már 30 különböző kórokozó jelenlétét mutatták ki, ami nem magyarázható a megnövekedett koleszterinszint eddigi elméletével - mondta a kutató. Nem teljesen új az elgondolás, amely szerint a külső érfal döntő szerepet játszik. Haverich szerint már a 19. században is készültek erről szóló publikációk, de sohasem váltak orvosi alaptétellé. (MTI)
