Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)

2017-02-27 / 48. szám, hétfő

KÜLFÖLD 6 I 2017. február 27. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Tóbbezres tüntetés Moszkvában Moszkva. Több ezren vettek részt tegnap Moszkvában a Bor­isz Nyemcov orosz ellenzéki po­litikus meggyilkolásának 2. év­fordulója alkalmából rendezett megmozduláson. Nyemcovot, aki korábban miniszterelnök­helyettes is volt, 2015. február 27-én éjjel lőtték agyon Moszkva belvárosában, a Kreml falánál húzódó Bolsoj Zamoszkvoreckij hídon. A gyilkosság miatt öt cse­csen férfit bíróság elé állítottak, ám a kétkedők úgy vélik, hogy a nyomozás nem vezetett el a bűncselekmény igazi megrende­lőjéhez. A szervezők szerint a tegnapi felvonűláson 15 ezren, a moszkvai rendőrség szerint ötezren vettek részt. A menet ké­séssel indult, mert a hatóságok elkoboztak egy transzparenst, amely azt hirdette, hogy Vlagyi­mir Putyin orosz elnök egyet je­lent a háborúval. A felvonulás közben egy személy hátulról zöld sebkenőccsel leöntötte Mihail Kaszjanov volt miniszterelnököt, a Népi Szabadság Pártja (Par- nasz) elnökét. Az elkövetőt elő­állították. (MTI) Feltartóztatták Muhammad Ali fiát Washington. A 2016-ban el­hunyt legendás bokszoló, Mu­hammad Ali azonos nevű fiát feltartóztatták a bevándorlási hi­vatal munkatársai a floridai Fort Lauderdale repülőterén, és csak hosszas kérdezősködés után en­gedték vissza szülőhazájába, az Egyesült Államokba. Az inci­dens még február 7-én történt, ám ifj. Muhammad Ali ügyvédje, Chris Mancini csak szombaton hozta nyilvánosságra a kentuckyi Louisville város Courier-Joumal című újságjának adott inteijújá- ban. A 44 éves Muhammad Áli édesanyjával, Khalilah Cama­cho-Alival - a néhai bokszoló 2. feleségével - tért vissza Jamai­cából, amikor Fort Lauderdale repülőterén feltartóztatták. Any­ját - aki szintén az USA polgára - szinte azonnal továbbengedték, mert volt nála egy fénykép, ame­lyen együtt látható bokszlegenda fétjével. Ám fiánál nem volt ha­sonló fotó, ezért két órán át fag­gatták a többi között arról, hogy honnan ered a neve, hogy mu­zulmán vallású-e. Mivel utóbbira igennel felelt, még hosszabbra nyúlt az „interjú”. A bevándor­lási hivatal munkatársai nem kommentálták az esetet. (MTI) Első ízben választottak latin-amerikai származású elnököt Tom Perez személyében az Egyesült Államokban a Demokrata Párt élére. Az 55 éves politikus szom­baton 235:200-as szavazati aránnyal nyerte el a tisztséget a párt országos bizottságának atlantai ülésén. Ellenfele Keith Ellison minnesotai kongresszusi képvi­selő volt, aki az első muszlim honatya az Egyesült Államok történetében. Perez munkaügyi miniszterként dolgozott a korábbi elnök, Barack Obama kormányzatá­ban. Szülei a Dominikai Köztársaságból vándoroltak be az Egyesült Államokba azt követően, hogy Tom Perez anyai nagyapja lett 1930-ban Washingtonban a do­minikai nagykövet. Perez rendíthetetlen oszlopa volt Hillary Clinton kampányának az elnöki posztért. A választási vereség után rá vár a feladat, hogy újraépítse a De­mokrata Pártot. ' (TASR/AP) Merényletek árnyékolják be a genfi tárgyalásokat MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bejrút/Kairó/Damaszkusz/Genf. Legalább 42 ember halt meg szombaton a szíriai kormány­erők kezén levő Homsz városában az állambiztonsági hivatal és a katonai hírszerzés helyi parancsnoksága ellen elkövetett, összehangolt öngyilkos merényletekben. A damaszkuszi kormány válaszul leszögezte, hogy a „barbár” terrortá­madás nem rettenti el a szíriai terror- csoportok elleni hadjáratának folyta­tásától. Az áldozatok valamennyien a biztonsági szervek tagjai voltak, a ha­lottak között van a katonai hírszerzés Donald Trump amerikai elnök szombaton bejelentette, nem vesz részt a fehér házi tudósítók szokásos óvi gálaestjén. Washington. Bár a többnyire sztárokat is felvonultató, műsoros gálaest még csak két hónap múlva esedékes, Trump elnök Twitter- üzenetben jóval előre közölte, hogy távol marad a rendezvénytől. Egy­úttal minden résztvevőnek kellemes helyi parancsnoka. A megtámadott hivatalok az ország harmadik legna­gyobb városának két központi kerü­letében vannak. A két helyszínen három-három öngyilkos merénylő robbantotta fel magát, egyes források szerint bent az épületekben. A rob­bantások után fegyveres merénylők rohanták meg az épületeket. A két tá­madásnak sok sebesültje is van. A támadás elkövetőjeként az al- Kaida terrorhálózathoz tartozó, Dzsebhat as-Sám nevű szervezet je- lentkezétt. „A Homsz városát ért terrortáma­dás üzenet Genfbe a terrorizmus tá­mogatóitól, és mi mindenkinek azt mondjuk, hogy az üzenetet megkap­tuk, és ez a bűncselekmény nem mú­lik el észrevétlenül“ - mondta Bassár estét kívánt. A bejelentés után az amerikai sajtóban megjelent reakci­ók mindegyike azt hangsúlyozza: az elnök egy nappal azt követően tette bejelentését, hogy a Fehér Ház pén­teken néhány médiumnak - köztük a CNN hírtelevíziónak, valamint a The New York Times, a Los Angeles Ti­mes, vagy a Politico című lapoknak — nem tette lehetővé, hogy tudósító­ik részt vegyenek Sean Spicer, a Fe­hér Ház szóvivőjének szokásos napi sajtóértekezletén. A pénteki döntés Dzsafari szíriai ENSZ-nagykövet, a damaszkuszi kormány főtárgyalója Genfben az ENSZ-fötitkár szíriai kü- lönmegbízottjával, Staffan de Mistu- rával tartott szombati találkozója előtt. A szíriai külügyminisztérium ezzel párhuzamosan arra kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy ítélje el a Homszban elkövetett ön­gyilkos robbantásokat, és kettőzze meg a terrorizmus felszámolására irányuló erőfeszítéseit. Pénteken 77 emberrel, nagyobb­részt civilekkel végzett egy öngyil­kos autóbombás merénylő az észak- szíriai el-Báb város közelében, amely az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet második legfontosabb szí­riai fellegvára volt előző napi elfog­lalásáig. ellen mások mellett a Fehér Ház tu­dósítóinak szövetsége is tiltakozott. A fehér házi tudósítók hagyomá­nyos gálavacsoráját 1921 óta rende­zik meg, és legutóbb Ronald Reagan elnök volt az, aki hiányzott róla, ám erről „orvosi igazolása” volt. Lőtt sebből lábadozott, nem sokkal ko­rábban követett el ugyanis egy férfi pisztollyal merényletet ellene. Rea­gan betegágyáról mindazonáltal te­lefonon üdvözölte az egybe­gyűlteket. (MTI) Magyarul beszélő fiatalokra támadtak Kolozsvár. Bántalmaztak há­rom fiatalt szombaton Kolozsvár belvárosában. Az összetűzés té­nyét a rendőrség megerősítette. Egy szemtanú közölte, hogy az utcán a három fiatal amiatt került összetűzésbe egy másik csoport tagjaival, mert magyarul beszél­tek. A szóváltás dulakodásba tor­kollott, amire az egyik támadó gázpisztolyt vett elő, és előbb a levegőbe, majd az egyik magyar fiatal felé lőtt, és fejbe vágta a fegyverrel. A fiatal megsérült. A tanú arról számolt be, hogy az összetűzés helyszínén a rendőr­ség is vizsgálódott. Carmen Jucan, a Kolozs me­gyei rendőrség szóvivője csak egy támadóról beszélt. Azt mondta: amiatt alakult ki tettlegességig fajuló szóváltás a magyar csoport és egy román férfi között, hogy a magyarul beszélő fiatalok egy tréfa nyomán hangosan nevettek, az elhaladó férfi pedig úgy vélte, őt csúfolják. „Az utcai szóváltásban nem történt utalás a felek etnikai ho­vatartozására”-jelentette ki Car­men Jucan. Hozzátette: a vallomások sze­rint a férfi fegyvernek látszó tárggyal fenyegette meg a fiata­lokat, és egyiküket vélhetően ez­zel is ütötte fejbe, de a tanúk nem vallottak arról, hogy lövés dör­dült volna el. A szóvivő szerint az ügyben hárman tanúvallomást tettek, és csak egy 30 éves Har­gita megyei fiatalember tett fel­jelentést fenyegetés és bántalma­zás miatt. A bántalmazót keresi a rendőrség. (MTI) Trump nem megy el a gálaestre Orbán szerint a Nyugat a hibás a kommunista diktatúrákért A kommunizmus bűneit a Nyugaton még ma is sokan mentegetik, maga az Európai Unió is vonakodik egyértelműen elítélni - mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök szombaton a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából rendezett megemlékezésen. Budapest. Orbán Viktor mi­niszterelnök a Nemzeti Örökség Intézete (Nöri) megemlékezésén úgy fogalmazott: ma már nem szo­kás emlegetni, hogy a kommuniz­mus - akárcsak a nemzetiszocializ­mus - a 20. században „a Nyugat szellemi termékeként látta meg a napvilágot”, ám „a tőrőlmetszett nyugati gondolat végül nekünk, közép-európaiaknak lett kényszerű osztályrészünk”. Eközben a Nyugatnak a kommu­nizmus megmaradt színtiszta el­méletnek, „kéretlen világboldogí­tók bizsergető szellemi izgalmá­nak” - fogalmazott a magyar kor­mányfő szombaton a köztemető 297-es parcellájánál lévő látogató­központban. Kiemelte, hogy az EU is vona­kodik egyértelműen elítélni a kom­munizmus bűneit, amit a 21. szá­zadban nem magyarázhat és nem menthet a baloldali pártszimpátia vagy pártbarátság. Mindez arra vezethető vissza - magyarázta -, hogy míg a nácizmus bűnei felett ítéletet mondott a nem­zetközi katonai bíróság, addig a kommunizmus bűncselekményei­ről a rendszer bukása után a szabad világ képviselői nem hirdettek ha­sonlóan szigorú ítéletet. Szél Bernadett és Hadházy Ákos, az LMP társelnökei közleményük­ben jelezték, hogy az emléknapon újra benyújtják a parlamentnek az ügynökaktákkal kapcsolatos tör­vényjavaslatukat. Mint írták: nem volt értelmetlen az áldozatok szenvedése az elmúlt száz évben, ha megtesznek mindent a múlt megismeréséért és levonják a következtetéseket. Az LMP azért küzd, hogy hozzák nyilvánosságra a bűnösök nevét, a rendszer működtetőit. Ezért is adják be is­mét az ügynöklisták nyilvánossá­gáról szóló javaslatukat. A Liberálisok szintén az ügy­nökakták nyilvánosságát követel­ték az emléknap kapcsán. Az Együtt közleményében azt írta, emlékezni kell a kommunizmus áldozataira, mert csak így lehetünk biztosak ab­ban, hogy a történelem nem ismétli meg önmagát, és ami egyszer meg­történt, többé nem fog. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents