Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)

2017-02-25 / 47. szám, szombat

2017. február 25., szombat, 11. évfolyam, 8. szám Szovjet kém volt Rökk Marika B écsben kiállítás nyílt az Osztrák Nemzeti Könyvtár (ÖNB) dísz­termében. Nagysza­bású rendezvényekkel ünnepelnek a prágai Hradzsinban, a cseh királyok egykori székhelyén, a keszthelyi Festetics-kastélyban, és a rendezvények helyszínei kö­zött szerepel az osztrák-szlovák határ közelében fekvő, Mária Terézia által kedvelt két kastély, az alsó-ausztriai Schloss Hof, amelyben özvegyi lakosztályát rendezte be, valamint a Schloss Niederweiden, ahol vadászatokat és ünnepségeket tartottak. Meg kell említeni azt a tévéfilmet is, amelyet négy ország közszolgála­ti televíziója készít az évforduló alkalmából az ifjú uralkodónőről. A Mária Terézia, a legerősebb Habsburg asszony című tárlat az uralkodó mozgalmas életét, elért eredményeit, valamint 40 éves uralkodásának árnyoldalait mu­tatja be. A 16 tematikus részből álló kiállítás több mint 160 képet, nyomtatványt és kéziratot mutat be a könyvtár gyűjteményéből. A tárlaton látható az az öt, kő­ből faragott miniatűr portrét is, amelyet korábban még nem mu­tattak be a nagyközönségnek. A látogatók betekintést nyerhetnek az udvari családi életbe, a tudo­mányok akkori fellendülésébe és az uralkodó általi modernizációs törekvésekbe. „A fiatal és tapasztaladan Mária Terézia nehéz időkben kezdte meg uralkodását és akkor még nem lehetett sejteni, hogy az öntudatos uralkodót testesíti majd meg” — mondta Johanna Rachinger, a könyvtár igazgatója, aki szerint a császárnő a legjobb bizonyíték arra, hogy a politikai alkat nem attól függ, hogy valaki férfi vagy nő. ,Az uralkodó pozitív vívmányai, a tankötelezettség bevezetése és számos reform bemutatása mel­lett a tárlat Mária Terézia ural­kodásának negatív oldalával is megismertet” - mondta az igaz­gató, példaként említve a protes­tánsüldözést és a Mária Terézia megnyilvánulásaiban fellelhető antiszemitizmust. Mária Terézia 1717. május 13- án született, a kerek évforduló alkalmából további kiállítások is lesznek Ausztriában. Mária Te­rézia mint stratéga, mint anya és mint uralkodó címmel rendeznek programsorozatot március 15. és november 29. között, amelynek keretében két-két bécsi és alsó­ausztriai kiállítással emlékeznek az uralkodóra. Mária Terézia szobra Bécsben a császárkori közlekedési eszkö­zöket vonultatja fel és az elmúlt 300 év bútorgyűjteményét kiállító A rendezvények helyszínei között szerepel 99 az osztrák-szlovák határnál fekvő Schloss Hof is, amelyben özvegyi lakosztályát rendezte be. Bécsben két múzeumban látható az emlékévhez kapcsolódó tárlat: a schönbrunni kastélyban lévő Wagenburg gyűjteményben, amely Hofinobiliendepot múzeumban. „Mária Terézia az egyeden asszony, aki valaha is a cseh királyi trónuson ült. Uralkodása idején rendkívül sokat tett a Hradzsin fejlesztéséért. Születésének 300. évfordulójáról ezért mi is megemlékezünk” - nyi­latkozta David Sebek, a Prágai Vár szóvivője újságíróknak. Az első kiállítás Tavaszváró a prágai várban címmel március 3-án nyí­lik meg a Hradzsinban. A kiállítás egyebek mellett a vár késő barokk stílusú újjáépítését mutatja be részletesen, amelyet Mária Terézia uralkodása alatt végeztek el. A nyári turistaszezont is áthatja az évforduló. A szezonnyitót ezút­(Fotó: wikipedia/Myself) tál jelképesen május tizenharma­dikára, az uralkodó születésnap­jára időzítettük” - jegyezte meg David Sebek. A legnagyobb rendezvénynek a Rozmberg (Rosenberg) palota ad helyet, amely egykoron a nemes kisasszonyok intézeteként szolgál­ta a királyi udvart. Ez a kiállítás bemutatja Mária Terézia korát, a prágai várban annak idején vég­bement változásokat és a korabeli prágai életet, beleértve a császárnő prágai tartózkodásához kapcsoló­dó szokásokat is. (MTI) Mária Terézia, a legerősebb Habsburg asszony Nagyszabású rendezvényekkel ünnepük meg Közép-Európa több államában Mária Terézia császárnő és királynő (1717-1780) születésének 300. évfordulóját. A pozsonyi dómban is forgatnak majd M ária Terézia fiatalkori éve­iről szóló két­részes törté­nelmi eposzt készül forgatni négy közszolgálati televízió, a cseh CT, az osztrák ORF, a magyar MTVA, valamint a szlovák R.TVS. A főszerepben a Burgtheater tagját, a fiatal Marie-Luise Stockingert láthatjuk majd, Lotaringiai Ferenc Istvánt Vojtéch Kotek alakítja a temesvári születésű, osztrák állampolgár­ságú Robert Dornhelm rendező irányítása mellett. A rendező 1977-ben debütált a Színház utca gyermekei című dokumentum­filmjével, melyet 1978-ban Oscar díjra jelöltek. Tibor Búza, az RTVS program- igazgatója szerint sok ismert szlovák, magyar és osztrák színész is szerepet kapott a fiatal Mária Teréziáról és az Osztrák—Magyar Monarchia történelmének csak­nem 30 évéről szóló kétszer 100 perces filmben. Viszondáthatjuk Rátóti Zoltánt, Adorjáni Bálin­tot, Tááa Pauhofovát, Alexander Bártát, Zuzana Mauréryt és Petra Polnišovát, az osztrákok közül Karl Markovicsot, Fritz Karit és Julia Stembergert említjük. Lázasan folynak az előkészületek, jelenleg a forgatási helyszínekről és a további részletekről folynak a tárgyalások. Valószínűleg a pozsonyi Szent Márton-dómban, Mária Terézia megkoronázásának helyszínén is forgatnak majd - árulta el érdekességként a szlovák köztévé programigazgatója. 1723-at írunk, a prágai Szent Vitus-székesegyházban VI. Károly német-római császárt, magyar királyt épp cseh királlyá koronázzák. Itt kezdődik lánya, Mária Terézia története is. A film a fiatal lány későbbi férjéhez fűződő gyermeki szerelméről, ké­sőbbi házasságáról, trónra lépésé­ről, a magyar korona átvételéről, valamint az európai történelem egyik legjelentősebb asszonyának anyaságáról mesél. Robert Dornhelm rendezőről azt kell tudni, hogy első filmjének sikere után költözött Hollywood­ba, azóta is ott él és dolgozik. Mintegy 30 filmet forgatott, egyebek mellett Steven Spielberg produceri felügyelete alatt az Intő the West című minisorozat egyik részét is ő rendezte. „Ha rendező lehetőséget kap arra, hogy történelmi filmet 99 Nem szabad alábecsülni a történelmi tényeket. készítsen, vigyáznia kell, nehogy múzeumi látogatást alakítson belőle. Másrészt viszont nem szabad alábecsülni a történelmi tényeket, különben a néző nem veszi komolyan a filmet, és nem vesz részt a múltba vezető film­beli kiránduláson” - vélte Robert Dornhelm. „Mária Terézia az európai történelem vitathatat­lanul óriási személyisége volt” — folytatta a rendező, aki számára fontos, hogy megszemélyesítője ne csak szép legyen, hanem hihetően el tudja játszani, miként vált Mária Terézia hatalmas uralkodóvá. Márciusban kezdik el forgatni a filmet a kroméŕíži és a valticei kastélyban, majd Pozsonyba, Bécsbe és Toscanába indul a stáb. A kétrészes filmet előreláthatólag 2017/2018 telén láthatjuk a tévében. (TASR, ORF) Andreas Möller: Mária Terézia (1727), Kunsthistorisches Museum

Next

/
Thumbnails
Contents