Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)

2017-02-23 / 45. szám, csütörtök

Á Utazási hírek UTAZZ.UJSZO.COM ■ UJSZOf4tojSZO.COM Színes hal, színtelen koraitok: ha nem vigyázunk, mind elpusztulnak (Képarchívum) Újabb csapás fenyegeti a Nagy-korallzátonyt S úlyos korallfehére- dés várható a kö­vetkező hetekben az ausztrál Nagy- -korallzátonyon, amelynek bizonyos részeit már most a teljes pusztulás fenyegeti. A műholdas hőtérképek szokatlanul meleg óceánvi­zet jeleztek Ausztrália keleti partjainál, miután egy héttel ezelőtt 47 fok feletti hőmér­sékletet mértek az ország bizonyos területein. A korall- fehéredés korai jeleit látva, az amerikai Nemzeti Óce­án- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) piros jelzést adott ki a zátony északi és közép­ső harmadának bizonyos részeire a következő négy hétre. A szakértők szerint 2043- ra éves rendszerességgel fordulhat elő tömeges ko- rallfehéredés az ausztrál Nagy-korallzátonynál, ha az emberiség nem csökkenti a káros anyagok kibocsátását. Elképzelhetőnek tartják azt is, hogy a zátony talán meg sem éri a 2043-as évet. A korallfehéredés a beteg korallzátonyok jellegzetes vonása. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, vagy a korallokat más káros hatás éri, a bennük élő és színüket adó algák kilökőd­nek, s csak a fehéres színű 2043 RA ÉVES RENDSZERESSÉGGEL FORDULHAT ELŐ TÖMEGES KORALLFEHÉREDÉS. A klímaváltozás mellett más veszélyek is leselkednek a ko- rallokra. A hawaii kormány éppen most készíti elő a ké­miai fényvédők használatá­nak betiltását a szigetország strandjain, hogy így óvja a közeli korallzátonyokat. mészváz marad utánuk. Ha a folyamat hosszan tart, a koraitok elpusztulnak, ami súlyos csapást jelent az élő­helyként és táplálékként a koraitokra támaszkodó ha­lakra, és rajtuk keresztül az emberre is. (MTI) Kevesebb hó, RÖVIDEBB SÍSZEZON A leginkább érintett régiók az 1200 méter alatti területek, de még a 3000 méter feletti területeken is 40 százalék körüli visszaesés várható (Képarchívum) H etven száza­lékkal csök­kenhet az év­század végéig a hó mennyisége az Alpok­ban, és akár egy hónappal is megrövidülhet a síszezon a klímaváltozás miatt - álla­pították meg svájci kutatók. A klímakárosító anyagok ki­bocsátásának csökkentése nélkül csak a 2500 méternél magasabban fekvő területe­ken lesz a síeléshez elegen­dő természetes hó. A LECCYENGÉBB HÓHOZAM Az Alpokban több területen is az elmúlt 150 év leggyen­gébb hóhozamát mérték decemberben - írta közle­ményében Christoph Marty, a davosi Hó- és Lavinakutató Intézet (SLF) munkatársa. Ausztria több régiójában is extrém száraz volt az idő­járás decemberben, a Köz­ponti Meteorológiai és Ge- odinamikai Intézet szerint a csapadék mennyisége az egész országban 79 száza­lékkal az átlag alatt volt. A kevés csapadék és a hegyekben mért magas hő­mérséklet együtt azt ered­ményezte, hogy a friss hó mennyisége 60-75 száza­lékkal az átlagos decemberi hómennyiség alatt volt. A The Cryosphere című szaklapban megjelent tanul­mányuk elkészítéséhez a sváj­2017. Február ci tudósok számos aktuális és múltbéli időjárási adaton és különböző klímaváltozási modelleken alapuló részletes becsléseket készítettek. A Lausanne-i Műszaki Egye­tem munkatársaival közösen végzett munkájuk során az SLF kutatói ama jutottak, hogy a hegyvidéki területen a jövőben egyre ritkább lesz a havas karácsony. Az Alpok hótakarója az év­század végéig minden ma­gassági szinten és minden modell esetén csökkenni fog. A leginkább érintett régiók az 1200 méter alatti terüle­tek, de még a 3000 méter fe­letti területeken is 40 száza­lék körüli visszaesés várható. „Ha úgy folytatjuk, ahogyan eddig, akár 70 százalékkal is csökkenhet a hótakaró. A csökkenést azonban 30 szá­zalék körül lehetne korlátoz­ni, ha sikerül a globális fel- melegedés növekedésének mértékét az évszázad végéig kevesebb mint két Celsius- fok alatt tartani. Az Alpok hótakarója mindenképpen csökkenni fog, de a jövőbeli kibocsátás mértékétől függ, hogy mennyire" - emelte ki Marty. ESŐRE VÁLTHAT A HÓ A kutatás során kiderült az is, hogy megrövidül az alpe­si tél. A klímaváltozás alapján a tudósok arra számítanak, hogy a síszezon fél-egy hó­nappal később fog kezdőd­ni, mint ma. A klímaváltozási modellek többsége ugyanakkor a szá­zad vége felé a téli csapa­dék mennyiségének enyhe emelkedését jelzi. „Kutatása­ink szerint azonban a csapa­dék az ezzel párhuzamosan növekvő hőmérséklet miatt nem hó, hanem eső for­májában fog hullani" - tette hozzá Marty. (MTI) 14 Utazás EXTRA wmmmmmmmmm m

Next

/
Thumbnails
Contents