Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)

2017-02-23 / 45. szám, csütörtök

www.ujszo.com | 2017. február 23. KULTÚRA I 9 A mi csöndünk A Thália Színházban bérletes előadásként fut Soóky László darabja Benkő Géza a monodrámában egy közösség sorsáról mesél (Fotó: Somogyi Tibor) AJÁNLÓ Szinte napra pontosan egy évvel az ősbemutató után, ma este lép színpadra Kassán Benkő Gáza azzal a monodrámával, amelyet Soóky László derűs szomorú- játókából készített. A nagy (cseh)szlovákiai magyar csönd bérletes előadásként látható a Thália Színházban. A színművész-rendező tavaly vé- gigtumézta az országot ezzel az egyszemélyes előadással, amelyet most a Thália Színház vett a reper­toárjába. A döntésnek nem csupán az az oka, hogy a produkció elnyerte a kassai teátrum vezetésének tetszé­sét. Czajlik József igazgató hosszú távra tervez: szeretné, ha minden évadban színre kerülne legalább egy monodráma a Tháliában. A nagy (cseh)szlovákiai magyar csönd rá­adásul közvetetten a második világ­háború utáni hírhedt Kassai kor­mányprogramnak „köszönheti” té­máját. A derűs szomorújáték gerin­cét ugyanis azok a kitelepítések, la­kosságcserék képezik, amelyek a Beneš-dekrétumok alapján sújtották a csehszlovákiai magyarságot. Soóky László monodrámájában nem egyetlen ember sorsa tárul elénk, hanem egy közösségé. „A szlovákiai magyar közösség beépül egy ember meséjébe, a történelem és a kisember élethelyzetei összesi­mulnak egy végtelen történetté. Olyan ez, mint egy modem népme­se: az úgy volt, hogy egyszer csak meghalt Sztálin elvtárs, meg Gott- wald elvtárs is... - jelöli ki a törté­nelmi időkeretet a szerző, de aztán bátran lépeget ide-oda a kisebbségi sors idővonalán. Egy ember - egé­szen közelről. Csakhogy szemében tükröződik a világ - fejében újraját­szódik a történelem pgy szakasza: nem tények és statisztikák, hanem a vélt és valós tragédiák, emlékek, történetek a múltunkból. S a többi néma csönd...” - írta a darabról Varga Emese, az előadás drama­turgja, s ezek a sorok olvashatók a Thália Színház beharangozójában is. A mű szövege egyébként nemrég nyomtatásban is megjelent, A kók­lerek forradalma című kötetben, a szerző más darabjaival együtt. Benkő Géza egyszemélyes elő­adása nem használ látványos szem­léltetőeszközöket: a színművész egy hokedlivel, egy demizsonnal, pár pohárral áll ki a színpadra, és nagyjából egy és egynegyed órára magának követeli a nézők figyel­mét. A megszólalás intimitása; a spontánul ható előadás hátterében rejlő precíz és tudatos komponálás; a pontosan hangolt és váltakoztatott érzelmi töltet; a feszesre húzott, az­tán a megfelelő pontokon ellazított tempó - sorolhatnánk, mi minden rejlik az előadás hatása mögött, amelyet egyetlen művész visz a vállán. A Thália arra számít, hogy a szlo­vák ajkú közönséget is érdekelni fogja a téma, ezért - a többi elő­adásukhoz hasonlóan - szlovák fel­iratozással kerül színre a monodrá­ma. A nagy (cseh)szlovákiai ma­gyar csöndet fő színpadán és a Má- rai Stúdióban is műsorra tűzi a Thá­lia, ma, holnap, majd vasárnap ez utóbbi helyszínen tekinthető meg a monodráma. (juk, as) RÖVIDEN Megszűnik a Heti Hetes Budapest. Tizennyolc év után megszűnik a magyar RTL egyik legrégebbi műsora, a Heti Hetes. A hírt Para-Kovács Imre, a műsor egyik állandó szereplője közölte a Facebookon. A csatorna vezetése még nem adott ki hivatalos nyilat­kozatot a döntés okairól, de idén már eleve kevesebb, 40 helyett 16 adást terveztek. Ezt decemberben jelen­tették be, azzal, hogy a következő rész március elején kerül adásba. Ónodi György, a műsor producere akkor gazdasági okokkal magyaráz­ta a ritkulást. A Heti Hetes, amely éveken át a magyar közélet egyik meghatározó műsora volt, 2012-ben került át az RTL Klubról az RTL 2­re, ahol kevesebben nézték, mint fénykorában, de még mindig stabil közönsége volt. (index.hu, juk) Wedding Present: új időpont Pozsony. A brit Wedding Present zenekar holnapra tervezett kon- certjét október 21 -re halasztották. A helyszín akkor is a pozsonyi Randal klub lesz. A szervezők rövid közleményükben „rajtuk kívül álló okokra” hivatkoznak, vagyis felté­telezhetően a zenészeknek jött közbe valami. Az elővételben megvásárolt jegyek érvényesek az új időpontra, akinek nem felel meg a dátum, az alábbi címen érdeklőd­het a visszaváltás módjáról: orepole@orepole.sk. (juk) Tom Hanks mint szépíró London. Első novelláskötetével je­lentkezik az Oscar-díjas Tom Hanks, akinek írógépek iránti szenvedélye ihlette a 17 írását. A kötet október­ben jelenik meg Uncommon Type: Somé Stories címmel. A novellák közös motívuma, hogy mindben megjelenik valamilyen módon egy mechanikus írógép. A The Guardian brit napilap szerint Hanks azt köve­tően kezdett el dolgozni a köteten, hogyhároméveaNewY orkerben megjelent egy írása egy Holdra ve­zető amatőr expedícióról, az elbe­szélés pedig felkeltette az Alfred A. Knopf Kiadó főszerkesztőjének fi­gyelmét. A kötetben akad olyan írás is, amelynek színész a főhőse. (MTI) PENGE Emlókezóskísérletek Mizser Attila legújabb, cselek hallgatásra című, megfejtésre váró jelekkel, érzékeny és szerte­ágazójelzésekkel bőséggel ellá­tott, a nyelvet fegyelmezetten használó, személytelenül szemé­lyes verseskötete bátor vállalko­AYHAN GÖKHAN KRITIKAI ROVATA zás. Múlt és jelen mellett nem megy el szó nélkül, a múlt mell- bevágóan jelen van. A kötetet átfogja a mohácsi csatát és annak minden tragédiáját, a történelmi dráma a jelen dráma­pontjával ér össze, és hiába olvas­suk, hogy „Nem vagyok krónikása / a pusztításnak", valamelyest ebben a pusztításban, sikertelen­ségben, a kudarc természetében állunk, „ mint szunnyadó /penész a pohárfalon ”. A történelmi réteg rajtunk feszül, kiterjedt, hervasztó hatása máig ér, a történelmi táj helyén a melankólia rajza tör elő­re. „ És rétegről rétegre szárad rá Mizser ügyesen él az utalás eszközeivel, a Csele-patakba ful­ladt királyhoz hasonlóan a közélet és a politika, a mozgalmas globális események teremtette negatív közérzet fekete vize vesz körül, húz le, nem ereszt. A kevés verset számláló kötet egy- egy darabja átkötésként szolgál, míg egy-egy szöveg a térkitölté­sen kívül többre nem hivatott: hi­ánya nem, jelenléte annál inkább feltűnik érdektelenségével, sem­mitmondásával, költői kaland he­lyett költői kalandorságával. Hogy példákat is mondjak, a „ Zátonyok között/parttalan vita”vagy „A jelzés hiányajelzés ” egyszerűen unalmas megoldás, míg a „ Mint ki rövidáruboltban / röviditalt ke­res ”, „A temetéseken nehéz is­merkedni. /A kilátások fölöttébb gyászosak" pusztán olcsó poén. A kiemelkedő, izgalmas darabok között említhető a kirakat, a Csele, a Corvin köz című szöveg, olyan erős sorokkal, mint: „ Soron kívül, /minden soron ” „az asztalra szá­radt fények/ mahagón ízbezárt zamat”, „akinek négy lázmérője van, magányos. / magányos az, aki számolja, mennyi van A történelem fehér foltjainak erő­teljesjelképeként előugró hiányos mondatok, a felejtés körgyűrűje, a frappáns nyelvi ötletek, a telitalá­lat sorok, a fenyegetően szép at­moszféra alatt megjelenő nagyszerű rímek arról győznek meg: jelentős kötettel van dol­gunk. Csak bírjuk tüdővel, csak bírjuk emlékezéssel. Mizser Attila: cselek hallgatásra Kalligram Kiadó, 2016.60 oldal. Értékelés: 8/10 Már a Füst-adaptáción dolgozik Enyedi Ildikó Budapest. A Testről és lélekről című film egy egyszerű, csendes magánéleti történet keretében ar­ról szól, hogy minden, ami össze­köt minket, embereket az életünk­ben, az fontosabb, mint ami szét­választ. Ezt Enyedi Ildikó, a Ber­linale Arany Medve-díjas rende­zője mondta Budapesten, a stáb tagjaival közösen tartott sajtótájé­koztatón. Kérdésre válaszolva arról is be­szélt, hogy a filmtörvény a 2000-es évek elején nagy fellendülést ho­zott a magyar filmszakmába, azóta egész életművek jöttek létre, jelen­tős, markáns, nagyon eltérő ka­rakterű alkotók részvételével. „A Filmalap részéről azt az okos és bölcs stratégiát látom, hogy alap­vetően szakmai szempontok alap­ján születnek a döntések és minden film nagyjából annyi pénzből ké­szül el, amennyiből azt el lehet ké­szíteni. Az alkotók érett műveket tudnak letenni az asztalra.” A Testről és lélekről egy szerel­mes film, amelyben két zárkózott ember az álmaikban szarvasként találkozik. Az alkotás vasárnap a Berlinalén a födíj mellett további három díjat nyert, megkapta a Filmkritikusok Nemzetközi Szö­vetsége és az Ökumenikus Zsűri el­ismerését, . valamint a Berliner Morgenpost közönségdíját is, eze­ket a sajtótájékoztatón be is mutatta a rendező. Enyedi 18 évvel legutóbbi nagy- játékfilmje, a Simon Mágus után készített újra egész estés mozit. El­mondta, hogy a Simon Mágust kö­vetően volt két kész filmterve, de valahogy mégsem jutott el egyik sem a megvalósításig. „Ilyen van, de ha a következőből és az azután következőből sem lesz semmi, az ember magában kezdi keresni a hi­bát, elbizonytalanodik. Elvesztet­tem a biztonságérzetemet, de sze­rencsére volt bennem valami ösz­tönös képesség arra, hogy rossz emberekkel nem szövetkeztem. A Testről és lélekről Muhi András producernek köszönhető, ő volt az, aki rábeszélt, először egy rövidfilm elkészítésére. Számomra ez volt az út vissza” - fejtette ki Enyedi Ildi­kó. A rendezőnő beszámolt arról is, hogy már dolgozik következő film­jén, ami Füst Milán Feleségem tör­ténete című regényének adaptáci­ója lesz. (MTI) A rendezőnő otthon is megmutatta (MTI-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents