Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)
2017-02-23 / 45. szám, csütörtök
KÖZÉLET www.ujszo.com | 2017. február 23. I 3 Új egyházi óvodákat is fizet Magyarország ÖSSZEFOGLALÓ Az utóbbi öt évben a magyar kormány mintegy 3,4 millió eurós támogatást nyújtott a felvidéki történelmi egyházaknak és civilszervezeteknek. Most azonban minden korábbinál nagyobb pénzcsomagot kapnak az egyházak, és nem csak felújításokra - a református egyház rengeteg pénzből valósíthat meg évodaprogramot. Kassa. Az egyházaknak nyújtandó támogatásokról Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős magyar államtitkár számolt be kassai látogatása során. „Valljuk azt, hogy a nemzetiségek egy-egy országot gazdagítanak és erősítenek, és valljuk azt is, hogy a két nemzetnek - a szlovákoknak és a magyaroknak — kereszténységében egységes, közös gyökerei és közös megmaradási céljai vannak. Az elmúlt években azokat a keresztény egyházakat támogattuk, akik Szlovákiában a hit és a magyar nyelv megmaradását őrzik. 2011 és 2016 között a református, a görögkatolikus, az evangélikus és a zsidó felekezeteket több mint 1,74 milliárd forinttal (5,67 millió euró- val) támogattuk” - mondta a sajtó- tájékoztatón Soltész. Templomok, iskolák Ezt a pénzt elmondása szerint főleg a templomok, a parókiák és a plébániák felújtására szánták, de adott esetben az egyházi iskolák is részesültek belőle. A tavalyi évben ugyanakkor a Bethlen Gábor Alapon (BGA) keresztül minden eddiginél nagyobb támogatást hagyott jóvá a magyar kormány az egyházaknak. A katolikus egyház összesen 973 millió forintot (3,17 millió eurót), a református pedig 1,75 milliárd forintot (5,7 millió euró) kapott. Soltész szerint ez a pénz ismét parókiák és templomok rekonstrukciójára megy. A támogatási tételeket megnézve azonban a katolikus egyház támogatásának nagy részét a gútai Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpont 570 millió forintos, valamint a komáromi Ma- rianum Egyházi Iskolaközpont 180 millió forintos dotációja teszi ki. A fennmaradó, elsősorban ingatlanberuházási támogatást az egyes egyházközségek kapják, például Nagymegyer vagy épp Galánta, Diószeg vagy Komárom. A református egyház támogatását egy összegben hagyta jóvá a BGA. „Szlovákiában összesen 320 településen vannak jelen a reformátusok. 2016-ban összesen 100 gyülekezett kapott támogatást, három nagyberuházást is megvalósítunk” - mondta Géresi. Komáromban idősotthont hoznak létre, melyet idén májusban szeretnénk átadni. Rimaszombatban egy konferencia- központ épül, Kassán pedig a református templom szomszédságában egy missziós közösségi tér kialakítása van tervben. Ennek átadását az év második felére tervezik. Géresi hozzátette: az egyháztámogatási mód, ami a rendszerváltás után kialakult Szlovákiában, csak részben felel meg az egyházak igényeinek, átformálása jelentős érdek, az ügyben pedig már tárgyalásokat folytatnak a szlovák kormánnyal. További milliárdok A fent említett támogatások azonban nem jelentik az egyházak számlájára érkező teljes összeget. További, több mint 3,1 milliárd forintot (több mint 10 millió eurót) kap ugyanis a református egyház, méghozzá egy óvodafejlesztési programra. A sajtótájékoztatón erről nem esett szó, Géresi Róbert azonban megerősítette a támogatás tényét. Elmondása szerint azonban nem egy éven belül költik el a teljes összeget. „Az óvodafejlesztésre szánt helyszíneket most választjuk ki, de mindenhol egyedi módszerrel szeretnénk eljárni. Egyelőre csak annyit mondhatok, hogy ezeket az intézményeket elsősorban a városokban, az adott közösség igényei szerint szeretnénk kialakítani. Már tudjuk a konkrét helyeket és a kapacitási számokat, de ezekről csak akkor fogunk többet mondani, amikor egy-egy helyen már végle- gesedik a projekt. A fő szándék most az, hogy ezek az intézmények a lehető legtöbb helyen és legnagyobb egyetértésben valósuljanak meg” - nyilatkozta Géresi. „Az intézményeket az adott helyszínen meglévő általános iskolák és óvodák együttműködésével fogjuk kialakítani, stratégiai partnerünk pedig a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége lesz” - zárta a püspökhelyettes. (nr, fm) Az Amnesty International Magyarországgal kapcsolatos legsúlyosabb megállapításai a menekültekkel és a menedékkérőkkel kapcsolatosak (MTi-feivétei) Rábólintott a kormány a kisebbségi alapra Szlovákia és Magyarország is diszkriminálja a romákat az Amnesty International (AI) nemzotközi emberi jogi szervezet szerint. Mindkét országnak felrótták a menekültellenes politikáját is. Pozsony/Buda pest. Az emberi jogi szervezet éves jelentése szerint emberi jogok terén Magyarország nyújtotta az egyik legkiábrándítóbb teljesítményt. A jelentés legsúlyosabb megállapításai a menekültekkel és a menedékkérőkkel kapcsolatosak. Magyarország évek óta mindent megtesz azért, hogy a háborúk és üldözés elől menekülők semmilyen védelmet ne kapjanak - vélekedett Iván Júlia, az AI magyarországi igazgatója. Hozzátette: a jelentésben kiemelt főbb magyarországi problémák a terrorveszélyhelyzet intézményével kapcsolatos aggályok, a kormány fellépése a civilszervezetekkel szemben, a sajtó- és szólásszabadság helyzete, a romák hátrányos megkülönböztetése valamint a menekültek és migránsok emberi jogainak megsértése. Az AI kifejtette, hogy az alaptörvény módosítása „elenyészően kevés demokratikus kontroll mellett bevezette a terrorveszélyhelyzet homályosan és tágan meghatározott intézményét”. A jelentés alapján Magyarország súlyosan korlátozta a menekültek és a menedékkérők bejutását az országba, több ezer ember ellen indítottak büntető- eljárást a déli határon felhúzott határzáron keresztüli illegális határátlépés miatt. A kormány több mint hatmilliárd forintot költött kommunikációs kampányokra, amelyekben „bűnözőknek és a közbiztonságra veszélyes elemeknek” ábrázolták a menekülteket. A tavaly őszi kvótareferendumra is kitértek. A civil- szervezeteket illetően az AI szerint a kormány néhány képviselője tovább folytatta „a civilszervezetek fenyegetését”. A szólásszabadsággal kapcsolatban a Népszabadság kiadásának felfüggesztését emelték ki. A romák hátrányos megkülönböztetését vizsgálva megemlítették a miskolci, úgynevezett számozott utcák néven ismert városrész lakóinak ügyét és a roma gyerekek hátrányos iskolai megkülönböztetését. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Évente mintegy 8 millió euró támogatást oszthat majd szét a júliusban létrejövő Kisebbségi Kulturális Alap. Az állam a törvény szerint évente pontosan 8 millió eurót folyósít az alapnak, ennek 4%-át, vagyis 320 ezer eurót azonban a működésre fordíthatnak. A kisebbségi kulturális szervezetek programjait így 7,68 millió euróval támogathatja majd a testület. Ez csaknem a duplája az idei támogatásnak. A magyar kisebbség az összeg 53 százalékát fordíthatja kulturális aktivitásaira, ami 4,07 millió euró éves támogatást jelent. A második legnagyobb támogatást - az összeg 22,4%-át, 1,72 millió eurót - a roma kisebbség szervezetei kapják. A kisebb létszámú kisebbségek kompenzációt kapnak, mivel a számarányuknak megfelelő támogatás nem lenne elég a minimális kulturális tevékenység fenntartására. A legkisebb támogatásra a szerb kisebbség számíthat - 53 760 euróra - azonban ez is csaknem a duplája a 2016-os összegnek. Marek Maďarič (Smer) kulturális miniszter a törvény kapcsán azt emelte ki, hogy ezzel mintegy 10 millió euróval több jut majd jövőre a kultúrára. A kisebbségi alapba jutó plusz mellett ugyanis emelkedik a művészeti alap állami dotációja is: a jelenlegi 15 millió euró helyett jövőre 20 millió euróval számolhatnak majd, az Audiovizuális Alap pedig a jelenlegi 5 millió helyett 6 millió eurót kap. A Kisebbségi Kulturális Alapnak pontosan fél éve lesz arra, hogy felkészüljön az egyes támogatások elosztására. Ehhez viszont létre kell hozni a 13 támogatott kisebbség esetében a szakmai tanácsokat, amelyek döntenek a támogatásokról, kiírják a pályázati felhívásokat és elbírálják a beérkezett pályázatokat. Az öttagú tanácsok három tagját a kisebbségi szervezetek által delegált küldöttek választják majd meg, a fennmaradó kettőt pedig az alap igazgatója jelöli a testületekbe. Rigó Konrád (Híd) kulturális államtitkár szerint a tanácsok létrehozási mechanizmusa biztosítja a kisebbségek számára a kulturális önrendelkezést. (ipj, sita) Az ÜJ SZÓ ajánlja Levendula, rózsa, ibolya A legnemesebb ehető virágok 75 recept színes ételfotókkal! Legtöbbször az egészen pici dolgok teszik nagyszerűvé a világot - az aprócska ibolyavirág, a tündérillatú levendula vagy az örök virág, a rózsa a mindennapok konyháját emelheti a legmagasabb gasztronómiai élmények csúcsára. Receptgyűjteményünk egészen egyszerű alapanyagokból elegáns és kedves finomságok elkészítéséhez szeretne kedvet csinálni. De a magyarországi levendulás, ibolyás és rózsás helyeket is megismerhetjük a könyvből, mint ahogy olyan érdekességeket is megtudhatunk, hogy a levendulás keksz egész diadalutat járt be, Erzsébet királyné kedvence volt a kandírozott ibolya, a rózsát pedig a rómaiak fogyasztották szívesen süteményekben... Itt az ideje, hogy felelevenítsük ezeket a nemes finomságokat. Halmos Monika Levendula, rózsa, ibolya A legnemesebb ehető virágok a 3 ty O Rendelje meg nálunk! Az ajánlat 2017. február 25-ig tart. Levendula, rózsa, ibolya - A legnemesebb ehető virágok Ári: 11,50 € + postaköltség ( ) darab Név: Utca, házszám: Település: Postai irényítúszám: 19 Hl is Telefonszám: E-mail: Dátum: Aláírás: A megrendelő beleegyezik, hogy a Petit Press Kiadó a megrendelőlapon feltüntetett személyes adatokat postai/ telefonos kommunikációs célokra használja fel. A személyes adatok helyességét a megrendelő aláírásával igazolja. A kitöltött és aláírt megrendelőt küldje az alábbi címre: Redakcia Új Szó Szerkesztőség, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1.; E-mail: marketing@iujszo.com; Tájékoztatás: 02/59 233 266 Kiábrándult Budapestből az Amnesty
