Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)
2017-02-22 / 44. szám, szerda
KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2017. február 22. lwww.ujszo.com Réztábla őrzi a stószi remete emlékét Fábry szülőháza ma emlékház (Szászi Fanni felvételei) A stószi remete szellemi hagyatéka SZÁSZI ZOLTÁN A mantákok, az egykori nómet ércbányászok leszármazottá* inak földjén, a Bódva forrás- vidékén, egy festőién szép, egykor szebb napokat is látott bányavároskában - amely ma már csak község - ált egy jeles gondolkodá. Sokszor említették és sokat idéztek tőle. Ma már szinte ködbe vész alakja. A szlovákiai, csehszlovákiai magyar irodalom és közélet alakjáé: Fábry Zoltáné. Emléke él még Stószon, és áll a szülőháza, amely ma irodalmi emlékház. De a látogató legfeljebb kintről mustrálhatja az egykori zárt udvaros polgárházat, és az ablak rácsain át nézhet be a tekintélyes könyvtárba, amit a jeles publicista maga után hagyott. Fábry életműve ma is érdemes a kutatásra. Érdemes lenne újra kontextusba helyezni, helyére tenni a 20. század poklait megélt közéleti ember gondolatait, írásait. Az egykori bányavároska A Gömör-Szepesi-érchegység keleti részén már a 13. században folyt ércbányászat, Stósz környékén rezet, ezüstöt, vasat bányásztak a tatáijárás után IV. Béla által idetelepített németajkú bányászok. A jászóvári premontrei apátsághoz, majd Szomol- nok városához tartozott egy ideig a terület, Corvin Mátyás idején lett önálló, a Szapolyai család birtoka. Első nagy fellendülésének korszaka egészen a török hódításokig tartott. A német bányászokból az elmúlt évszázadok alatt mantákok lettek, azaz szepességi németajkú népcsoport. A sajnálatosan csökkenő létszámú, de a nyelvet még őrző közösség idős tagjai még mindig archaikus elemeket használnak bizonyos kifejezéseknél, ízesen szép beszédük kihalása veszteség lenne. Stósz az ércnek, a bányászatnak köszönhetően 1696-ban bányavárosi rangot kapott, második fénykorát Mária Terézia uralkodása alatt élte, ez a virágkor egészen a 19. század elejéig tartott, a bányák ekkorra kimerültek. A bányászattal párhuzamosan már az uralkodónő idején a fémművesség is jelen volt a városkában, 1723-tól késgyártó céhét is jegyezték. A javarészt evangélikus településen, lelkészi család leszármazottjaként született 1897- ben Fábry Zoltán. Az emlékház Fábry Zoltán első világháborús sérülése és végleges leszerelése után 51 évig, 1919 és 1970 közt élt itt, szinte remetei magányban. 1970-ben bekövetkezett halála előtt a csehszlová- kiai/szlovákiai magyar közösségre, egészen pontosan a Csemadok Központi Bizottságára hagyta ingó és inTájoló Fábry Zoltán stószi emlékhá- za a 189-es számú épület, a Szepsi és Szomolnok közti 548-as útról letérve a település központja felé a második ház. GPS koordinátái 48,70/20,79. Helyben alapszintű turisztikai szolgáltatásvehető igénybe. gatlan vagyonát. Amit lehetett, megmentettek az utókornak, később idekerült Rákosi Ernő kassai művész hagyatékának egy része is. Kiállítás is van a házban, az egykori híres lakóra emlékező és egy sok ezer kötetes német, magyar és szlovák nyelvű könyvekből álló könyvtár. A stószi remete háza ma korához képest (apai nagyapja építette a 19. század utolsó harmadában) jó állapotban van, ápolt, gondozott, de látogatója alig van. Voltak próbálkozások arra, hogy alkotóházként, múzeumként használják az ingatlant, de a tervek egyelőre nem valósultak meg. Pedig Fábry Zoltán eszméi, gondolatai, háborúellenessége, a „vox humana” példamutató lehet. Főleg magáért a szépségéért is megér Stósz egy kitérőt Kassa felé utazva. A természet pompás az év minden szakában, a Bódva völgyében számtalan látványosság, műemlék található. A község főutcája Fábry Zoltán felmenőjének, apai nagyapjának, a 48-as honvédnek köszönheti mai arculatát, ő ültette végig hársfákkal a Bódva partját. Azok a regi nőnapok A Kommunista Internacionálé találmánya? A női egyenlőség jelképe? Munkásmozgalmi ármánykodás? Bolsevista trükk? A harcos jelszavakat mára mind elfelejtettük, de a szép emlékek biztosan megmaradtak. Néhány történet, egy-két fotó. A nők többségének úgyis mellékes a nap körüli világnézeti csatározás. Ma már mindenki nyugodtan ünnepelheti őket úgy, ahogy akarja. De mi most azokat a régi nőnapokat szeretnénk feleleveníteni. Beküldési határidő: 2017. febr. regio@ujszo.com
