Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)
2017-02-20 / 42. szám, hétfő
www.ujszo.com | 2017. február 20. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 5 Kétnyelvű pozsonyi tömegközlekedés Ifjú Szivek Táncszínház - hallhatnánk magyarul a Štúr utcán LUCIA MOLNÁR SATINSKÁ étnyelvűsítették a pozsonyi tömegközlekedést. Ez nem vicc, de nem is teljesen igaz. Egyrészt aki rögtön szlovák-magyar kétnyelvűsítésre gondolna, az téved. Több pozsonyi portál átvette a hírt a tömegközlekedési vállalattól, amely a Bratislava Tourist Boarddal valósított meg közös projektet, hogy a külföldi turistákjobban tájékozódhassanak a fővárosban. Az idegen- forgalmi társaság megjelölte azokat a megállókat, amelyek fontosak lehetnek a turisták számára, például a nemzeti színházat, a nemzeti galériát, a filharmóniát. A villamosokon, buszokon nemcsak a megállók nevét közli angolul a hangszóró, hanem arról is elhangzik információ, hol kell átszállni, ha valaki a repülőtérre vagy a pályaudvarra megy, vagy arról, milyen turisztikai látványosság található a közelben. A turistanyelv az angol lett, bár a statisztikák szerint a legtöbb turista Csehországból érkezik Pozsonyba, és aztán következnek a német nyelvterületek. Másrészt, ami még meglepőbb, hogy szó sincs kétnyelvű információról, mivel az extra információ csak angolul hangzik el. Például a Žilin- skán a megálló neve után csak angoluljön az „Exit fór the Slovák rádio building” szöveg, azaz, leszállás a Szlovák Rádióhoz. Vagy a Malá scéna megállónál angolul halljuk, hogy „Exit fór the Blue Church”, azaz leszállás a Kék templomhoz. Sok szlovák sem mozog annyira otthonosan a fővárosban, hogy rögtön tudná, hol kell leszállni, ha a Kék templomot keresi. Azok az információk, amelyeket most a turistákhoz próbálnak eljuttatni, sok esetben érdekesek lennének a fővárosiak számára is. Sőt, sok helyen jó lenne közérdekű dolgokról is tájékoztatni. Például jól jöhet, ha az ember tudja, hogy a Blumentál megállónál van az adóhivatal és a munkaügyi hivatal. Nem rossz ötlet, hogy új információkat és új nyelvet hoztak be a tömegközlekedésbe, csak az a baj, hogy kevés logikát és nyelvi menedzselést látok a projektben. Mivel a „kétnyelvű” pozsonyi közlekedés még nagyon friss, lehet változtatni a rendszeren. Nekem tetszene, ha egyre több információ hangzana el egyre több nyelven. Sőt, az lenne a legjobb, ha minden nyelven más-más hangzana el, a nyelvi és kulturális kötődések szerint. Például a Námestie Ľudovíta Štúra megállónál ezt hallhatnánk: Vystupujte k Slovenskému národnému divadlu, Slovenskej filharmónii a Slovenskej národnej galérií. Exit fór the Main square and the city centre. Ifjú Szivek Táncszínház. Aussteigen für das ehemalige Deutsche Stadttheater und das Zentrum. Ez lenne az igazi, modem, többnyelvű 21. századi Pozsony! (Cartoon izer) A diktátorok úgy kezdik, mint Tmmp John McCain republikánus szenátor védelmébe vette a sajtót Donald Trump amerikai elnök támadásaival szemben. „A diktátorok is így kezdik. Ha megnézzük a történelmet, a diktátorok első dolga, hogy ellehetetlenítik a sajtót. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy Trump elnök diktatúrát akarna kiépíteni, csak azt mondom, hogy tanulnunk kell a történelemből” - fejtegette. A szabad sajtót elengedhetetlennek nevezte a demokrácia fenntartásához az NBC tévécsatornán. Az arizonai szenátor arra reagált így, hogy Trump a Twitteren kijelentette: „a hamis híreket közlő média az amerikai nép ellensége”. „Én ki nem állhatom a sajtót. Magukat például különösen utálom” - mondta John McCain az inteijút készítő Chuck Toddnak, majd így folytatta: „Viszont az igazság az, hogy szükség van önökre. Szükség van a szabad sajtóra. Ez létfontosságú.” Az amerikai elnök legfőbb republikánus párton belüli kritikusaként számon tartott McCain leszögezte: ha fenn akarjuk tartani a demokráciát jelenlegi formájában, akkor szükség van a szabad, sőt esetenként ellenséges hozzáállású sajtóra. Az amerikai elnöknek a médiával szembeni kirohanásaival kapcsolatban több más, a müncheni biztonság- politikai konferencián tartózkodó amerikai szenátor véleményét is megkérdezték újságírók. A demok-' rata párti Chris Murphy szenátor elfogadhatatlannak nevezte, hogy Trump „teljes letámadást” intézett a szabad sajtó ellen. A szintén demokrata párti Jeanne Shaheen szerint a szabad sajtó nem jelent veszélyt, a valódi veszélyt éppen az elnök bírá- latajelenti. A republikánus Lindsey Graham az amerikai törvényhozás pártokon átívelő támogatását ígérte a szabad sajtónak, hozzátéve, hogy a sajtó semmiképp sem az amerikai nép ellensége. „Olykor ugyan okoznak bosszúságokat, de egy demokratikus társadalomnak akkor is szüksége van a szabad sajtóra” - szögezte le Graham szenátor. Donald Trump legutóbbi nyilvános szereplésén, egy floridai gyűlésen is kitartott amellett, hogy a hamis sajtóhírek és tudósítások áldozata, s leszögezte, hogy a média nem az igazat mondja róla. Trump nyíltan a The New York Timest, illetve a CNN, az NBC News, az ABC és a CBS tévécsatornákat vádolta. (MTI) Kezdődik a görög dráma végjátéka SIDÓH. ZOLTÁN megint megpróbálják menteni a menthetetlent. Az euróövezet pénzügyminisztereinek találkozóján újra megpróbálják rávenni Athént, hogy ismételten hajtson végre megszorítást, cserébe további részletet kap a harmadik, 86 milliárd eurós mentőcsomagból. Ismerős a történet. Görögország már hét éve vergődik, csak éppen Trump megválasztása, a brexit megszavazása vagy éppen a francia elnökválasztás viharos előjátéka forgatagában elfeledkeztünk kissé a pénzügyileg haldokló hellénekről. Vajon most mennyiben más a helyzet, mint 2015-ben? Akkor a Ciprasz-kormány még népszavazást is kiírt a takarékossági intézkedések ellen, majd ezt követően megbénult az ottani bankrendszer és jöttek az újabb megszorítások. Látszólag nincs lényegi változás, hiszen múlt csütörtökön a görög kormányszóvivő kijelentette, már minden létező takarékossági lépést megtettek, többre nem hajlandóak, ezért a fő hitelezők, ezen belül Németország, térjenek vissza a realitás talajára. Jelenleg úgy tűnik, ha Athén záros határidőn belül nem kap újabb méretes szeletet a 86 milliárdos tortából, akkor júliusban képtelen lesz törleszteni a lejáró 7,2 milliárd eurós törlesztőrészletét, ez pedig államcsődhöz vezet. Ne feledjük, voltaképpen az eurózóna egyben tartása a tét, a mi fizetőeszközünkkel is játszanak, arról nem is szólva, hogy Szlovákia 1,5 milliárdos garanciát vállalt eddig a helléneknek folyósított hitelekből. A mostani helyzet újdonsága az, hogy időközben mindenki összeveszett mindenkivel, ráadásul a fő hitelezőknél kulcsfontosságú választások jönnek-márciusban Hollandiában, áprilisban és májusban Francia- országban, szeptemberben pedig Németországban. Az eddig minden adósságválságban tüsténkedő Nemzetközi Valutaalap (IMF) most csak a partvonalról okoskodik, a mentőcsomagból egyelőre nem vette ki'a részét. Az IMF ugyanis úgy látja, a jelenlegi helyzet fenntarthatatlan, Athén képtelen a tartós talpra állásra, ezért újabb adósságelengedésre lenne szükség. Ha ez nem történik meg, akkor egyre valószínűbbé válik, hogy Görögország elhagyja az eurózónát. Az eurózóna tagjai szerint viszont nem ennyire komor a helyzet, hiszen idén már növekszik a görög gazdaság. Szerény véleményünk szerint az eurózóna most az önáltatás gombját nyomta be. Még pontosabban arról van szó, hogy a legendásan takarékos hollandok és németek, illetőleg a legatyásodott franciák a közelgő választások előtt nem akarnak a pénztárcájukba nyúlni, nem akarnak engedményeket tenni a jövőjüket felélő görögöknek, mert az a populisták, unióellenesek malmára hajtaná a vizet - konkrétan a hidrogénszőke Geert Wilders (Hollandia), a nacionalista Marine Le Pen (Franciaország) és az idegenellenes Alternatíva Németországnak párt profitálna ebből. Nos, ilyen kiélezett helyzetben Alekszisz Ciprasz görög kormányfő, mint a kis Lobi Karinthy klasszikusában, a Röhög az egész osztályban, bár nem a padok alatt kúszva, de egyenként belecsíp a drámában részt vevők bokájába. Azzal a különbséggel, hogy a vége nem kirobbanó röhögés lesz, hanem újabb keservesen kiizzadt, megint végsőnek szánt átmeneti megoldás. Hiába, itt nem Kelemen, Roboz, a szorgos Auer, a szemétládában kuksoló Zajcsek, na és Kökörcsin tanár úr a főszereplő, hanem a Valutaalap technokrata pénzügyér hada, a minden centre ráülő holland és német pénzügyminiszter, a népének sokat ígérő Ciprasz és az immár végletesen kifacsart görög társadalom. FIGYELŐ Világméretű járványra kellene felkészülnünk A nemzetközi közösségnek fel kell ismernie, hogy valódi a veszélye egy világméretű járványnak, és a lehető leggyorsabban fel kell készülnie rá-jelentette ki a Microsofit-alapító Bill Gates szombaton, az 53. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencia (MSC) második napján elmondott beszédében. A 2014-15-ös nyugat-afrikai ebolajárványt és az 1918-as spanyolnáthát felidézve, valamint megemlítve annak veszélyét, hogy terroristák kifejlesztenek valamilyen vírust, Gates „valószínűnek” nevezett egy világméretű katasztrófát. „A járványügyi szakemberek azt mondják, hogy egy levegőben terjedő vírus kevesebb mint egy év alatt elpusztíthat 30 millió embert, és valószínű, hogy a következő 10-15 évben fel fogja ütni a fejét egy ilyen járvány. Azáltal, hogy nem veszünk tudomást az egészségügyi és a globális biztonság közötti kapcsolatról, veszélybe sodorjuk magunkat” - mondta. Bill Gates ezért arra kérte az országokat, hogy fektessenek be az olyan technológiák kifejlesztésébe, amelyekkel néhány hónap alatt le lehet gyártani nagy mennyiségű vakcinát. Ezenkívül azzal a felhívással fordult a nemzetközi közösséghez, hogy ugyanolyan komolyan készüljöh fel egy világméretű járványra, mint amilyen komolyan készült egy esetleges atomtámadásra a hidegháború idején. „Egy világméretű járványra való felkészülés költségét évi 3,4 milliárd dollárra becsülik. Egy pan- démiával azonban évente akár 570 milliárd dollár kár érheti az emberiséget” -jelentette ki. (MTI)
