Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)

2017-02-20 / 42. szám, hétfő

2 | KÖZÉLET 2017. február 20.1 www.ujszo.com Bugár: Nem csak a megyei választások a tét Andrej Danko ultimátumot adott LAJOS P. JÁNOS Csak az első, de szükséges lépésnek tartja a pénteki fordulót Bugár Béla, a Híd elnöke. Az eredményekről és a lehetséges folytatásról kérdeztük. Hogyan értékeli a pénteki meg­beszélést? Ez egy szükséges politikai tárgya­lás első fordulója volt. Már egy éve meghívtuk az MKP vezetését, ennek ellenére csak most került rá sor. Megegyeztünk abban, hogy ameny- nyiben tényleg kölcsönös az együtt­működési szándék, akkor lejárató kampányt egyik párt sem indít a má­sik ellen. A tárgyaláson is elmond­tam: ha együtt akarunk működni, de a másik párt egyes képviselői állandó támadásokat folytatnak, akkor az együttműködés sikertelen lesz. Amennyiben ezt betartja az MKP, akkor el lehet mondani, hogy van egy kis előrelépés. Azt is elmondtuk, hogy stabil partnerre van szükség. A nagypolitikában is látszik, hogy amennyiben a partner instabil, nem sokat lehet elérni. Amiben megegye­zünk, azt be is kell tartani. Azt sze­rettük volna elérni, hogy ne legyen régió, ahol egymás ellen kampányol a két párt, mert az rá fogja nyomni a bélyegét a választásokra. Ezért lenne nagyon veszélyes helyzet, ha például valamelyik megyében csak a megye­elnökjelöltben sikerülne megegyez­ni, a képviselőlista nem lenne közös. A képviselőjelöltek esetében egymás ellen kampányolunk, a megyeelnök­jelöltért meg közösen? Az országos Bugár Béla (Somogyi-fotók) vezetés segítse, támogassa, ösztö­nözze megegyezésre a járási, a me- gyei szinteket. Ezzel egyetértett az MKP? Azt tudtuk elérni, hogy lesz még egy tárgyalási kör. A konkrét meg­egyezéseket a megyei szervezetekre bíztuk, ők fognak tárgyalni, ha nincs egyezség, akkor még egyszer át­vesszük a lehetőségeket, és utána el­döntjük, hogy hogyan tovább. Abban is egyetértettünk, hogy igyekezni kell, hogy ne indítsunk egymás ellen megyeelnökjelölteket. Figyelmez­tettünk ugyanakkor arra, hogy egyik párt sem „káderezheti” a másik je­löltjét, vagyis például a komáromi szervezet nem mondhatja azt, hogy nem értünk egyet a jelölttel, mert ak­kor a galántai vagy a dunaszerdahe- lyi szervezet is mondhatja a másik párt jelöltjére, hogy mi meg őt nem tudjuk támogatni. Szükség volt erre a megbeszélésre, de az eredményt ak­kor fogjuk látni, ha kiderül, hogy a megyék hogyan gondolkodnak. Csak a megyei választások ke­rültek szóba? Nem, szerintünk nem csak a me­gyei választásokról kell egyeztetni, ennél sokkal nagyobb a tét. Az együttműködés lehetősége a tét. A megyei választások az első lépcső ahhoz, hogy lássuk, működhet-e az együttműködés, hogy kiderüljön, őszinte-e az együttműködési szán­dék, vagy vannak olyan térségek, ahol a gyűlölet ennél nagyobb, és nem lehet együttműködni. Az egymás elleni kampány tilal­ma csak a megyei választásokra vonatkozik? Nem, általában érvényes, hogy nem indítunk a másik ellen lejárató kampányt. Érvényes a választások közti időszakokban is. Elmondtuk, hogy amennyiben az egyik párt va­lamelyik országos képviselője vagy akár helyi szervezetének elnöke ne­gatív, támadó jellegű kijelentést tesz amásikpárt bármelyik tagjáról, azt az illetékes párt vezetői leállítják. Ha tehát valamelyik vezetőnk támadná az MKP-t vagy annak elnökét, akkor az én feladatom lesz leállítani. És ezt ugyanolyan nyíltan kell tenni, aho­gyan a lejáratás történt: ha például az Uj Szóban, akkor nekem az Új Szó­ban kell ugyanúgy rendbe tennem, és el kell mondanom, hogy az ilyen em­ber vagy elfogadja a párt vélemé­nyét, vagy pedig nem tudunk vele to­vább együttműködni. Az őszinte együttműködéshez ez kell. Tegnap tárgyaltunk Őry, Csáky és Gubík ki­jelentéseiről is. Az nem működik, hogy együtt akarunk működni, a má­sik párt EP-képviselője pedig biz­niszpártról beszél és pöcegödörrel példálózik a Híd kapcsán. A megyeelnökjelöltek kapcsán említett példa arra utal, mintha megegyeztek volna: Nyitra me­gyében a Híd, Nagyszombat me­gyében pedig az MKP állíthat el­nökjelöltet. Nem, ilyen egyezség nincs. Csak azt mondtuk, hogy arra van lehető­ség, azt kell megpróbálni, hogy egy­más ellen ne indítsunk elnökjelöltet. De ez nem azt jelenti, hogy egyik megyében az egyik, a másikban a másik párt indít jelöltet, lehet pél­dául független személy is a megye­elnökjelölt. Ennek azonban van még egy vetülete: a pártvezetésnek akkor is lépnie kell, ha valamelyik tagjuk a megegyezés ellenére független je­löltként akar indulni. Az ilyen jelöl­tet ki kell zárni a pártból. Olyan nem fordulhat elő, mint a 2014-es önkor­mányzati választásokon Komárom­ban, ahol az MKP-ból kivált és füg­getlenként indult polgármesterjelölt számíthatott a párt nyílt vagy kevés­bé nyílt támogatására. Mikor lehet a következő tárgya­lási kör, mennyi időt kapnak a megyék a tárgyalásokra? Nagyon sokat nem, legfeljebb egy hónapot. A megyéknek március kö­zepéig ezt valahogyan le kell zárni­uk, nekünk pedig március végéig meg kell egyezni. Mert más lehet­séges partnerek is szóbajöhetnek. Menyhárt: 2017 a következő évtized próbája lesz FINTA MÁRK Az első fordulóban ugyan nem tudtak megegyezni, de folytatják a tárgyalásokat. A Híd és az MKP pénteki tárgyaláséról Menyhárt Józsefet, a Magyar Közösség Pártjának elnökét kérdeztük. Milyen volt a pénteki találkozó hangulata? Konstruktívnak tűnt. Ha a másik fél nem fogadott volna el semmit, gyor­san véget is ért volna, ám nem így tör­tént. Mindkét fél védte a saját állás­pontját, a Híd azt, hogy vagy minde­nütt meg kell egyeznünk, vagy sehol. Én már korábban is elmondtam, hogy az MKP számára mindenütt meg­egyezni nem elfogadható szempont, ugyanis a pártunk struktúrájából adódóan nálunk csak ott lehet meg­egyezni, ahol ezt a helyi szervezetek is akarják. A pénteki találkozónak ez lett a végkimenetele, a döntést a pár­tok alsó szintjeire utaljuk, a kerületi tanácsok hamarosan egyeztetni fog­nak. Ezután látjuk majd, hol lehet eredményes az együttműködés és hol nem. Szerintem a döntés pont ebből adódóan lesz hiteles, a helyi szerve­zetek tudják, hol érdemes együtt­működni. 2013-ban ehhez nagyon hasonló volt a forgatókönyv, akkor is foly­tak a tárgyalások helyi szinten. Mi az, ami most más a négy évvel ez­előtti helyzethez képest? Most 2017-et írunk, a fogyásunk pedig még erősebben mutatkozik. A szórványban, ahol egyébként is na­gyon kicsi a merítés, egymás ellen indulni nem járna eredménnyel, még megyei pozícióinkat is elveszíte­nénk. Az együttműködés haszna pont itt mutatkozna meg. A tömbben nem csupán a pártok jelöltjei mérkőznek meg, hanem a fiiggetlenek is, más pártokról ne is beszéljünk. Ami 2013- hoz viszonyítva más lesz, az épp az, amiben pénteken megegyeztünk: hogy korrekt kampányt folytatunk, programokról, jelöltekről beszélünk, nem más pártok sározásával próbá­lunk előnyhöz jutni. Hogy lehet megakadályozni a sárdobálást egy decentralizált pártban? Mi lesz a reakció, ha ez mégis bekövetkezik? Nagyon sok olyan megyei képvi­selőnk van, aki becsületesen végig­dolgozta az elmúlt négy évet. A me­gyében nagyon komoly döntési ha­táskörök vannak, és ahol nincs ilyen képviseletünk, teret vesztünk. Az eredményeinkre kell összpontosíta­ni, egyértelműen kommunikálni ezeket. Aki ezzel foglalkozik, annak nincs ideje mások sározására. Mint­ha az ember futóversenyen venne részt: ha mindig oldalra pislog, rosszabb eredményt ér el, mint ha előre figyel. Egyértelmű célok meg­határozásával tudjuk megszólítani a választókat, sokkal korrektebbül, mintha mások eredményeit próbál­nánk dehonesztálni. Megegyeztek abban is, hogy nem indítanak egymás ellen megyeel­nökjelölteket, továbbá hogy szak­mailag felkészült és elfogadható je­lölteket állítanak. Továbbra is szó­ba jöhetnek azok az emberek, Menyhárt József akikről korábban szó volt az MKP- ban, Berénvi József és Farkas Iván? Az a szakmailag felkészült jelölt, aki ismeri a megyei politikát, a rend­szert, és az, mi hozható ki egy me- gyefónöki vagy alelnöki pozícióból. Nem jó jelölt az, akit csak úgy elő­húzunk a kalapból. Alapkritérium, hogy legyen megyei múltja, lássa át a regionális rendszert. Berényi József és Farkas Iván ezeknek a feltételek­nek megfelelnek, ezért is javasoltuk őket korábban. A döntés azonban még nem született meg, és lesz egy újabb találkozó az MKP és a Híd között - ott már jelöltekről, konkrét egyezségek­ről, vagy épp arról tárgyalunk majd, hol nem tudtunk megegyezni. Előfordulhat tehát, hogy a két legfontosabb magyarlakta megye egyikében beáll egy hidas jelölt mögé az MKP, a másikban pedig fordítva? Erre egyelőre nem tudok válaszol­ni, csak annyit, hogy minden lehet­séges, minden egyezség és jelöltek kérdése. Több alternatíva van Nyitra és Nagyszombat megyében, de nem szabad elfeledkezni Kassa és Besztercebánya megyéről sem - az utóbbi pedig nagyon fontos lesz, oda kell figyelni, hogy ne forgácso- lódjanak szét a szavazatok, és gátat vethessünk az ott elharapózó szél­sőségeknek. Nem két megyéről van szó tehát, hanem ötről, és minden­hol a legjobb megoldást kell keres­ni. Sokan kritizáltak minket, miért tárgyalunk egyáltalán, hiszen jobb a pozíciónk. De mi nem alibiből egyeztetünk, és a másik oldalról is éreztem, hogy ennek számukra is tétje van. Nagyobb áldozatot mi hozunk, de itt nem az MKP-ról van szó, hanem az egész magyar közös­ségről. Hogyan látja, most végre túl tud lendülni a két párt az elmúlt hét év feszültségein? Hét év „hidegháborús” viszonya után egyik pillanatról a másikra nem fogják szeretni egymást azok, akik eddig kritizálták a másik felet, vagy dobálták rá a sarat. Ez egy adok- kapok viszony volt, és egyik fél sem maradt adós. A 2017-es év a követ­kező évtized próbája lesz, nem csak a 2020-as választásoké. Most kell jó eredményt elérni, utána tudunk lé­pésről lépésre tovább építkezni. S itt nem csupán az MKP-Híd szemben­állásról van szó, hanem az egész tár­sadalom megosztottságáról. Pozsony. Andrej Danko, az SNS elnöke a koalícióból való távozással fenyegetőzik, ha nem lesz rend az energetika terén - Danko ezt az egyik vitaműsorban közölte. Hozzátette, ha Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) volt elnöke nem mondott volna le, az SNS kész lett volna az ellenzékkel közösen felszólítani a távozásra. „Robert Fico kormányfő a számlákat tép­te szét, én Jozef Holjenčíkot tép­tem volna szét. Ha beigazolódik, hogy Jozef Holjenčík az ÚRSO elnökeként profitált a radikális villany- és gázáremelésből, ak­kor annak büntetőjogi következ­ményei lesznek” - mondta az SNS elnöke. Danko azt szeremé, hogy az SPP és a Szlovák Villa­mos Művek részvényei az EPH- tól visszakerüljenek az állam ke­zébe. Szerencsétlennek nevezte, hogy az EPH a Smer kormány­zása alatt szerzett részvényeket. „Ha ezt nem tesszük rendbe, tá­vozom a koalícióból” - közölte Danko. Az SNS elnöke elismer­te, hogy a kaotikus áremelkedé­sek miatt a koalíción belül rövid időre megromlottak a viszo­nyok. (TASR, ie) RÖVIDEN Előzetesben a vallásgyalázó Besztercebánya. A beszterce­bányai Specializált Büntetőbí­róság (ŠTS) elrendelte az isz­lámellenes videót közzétevő 24 éves rózsahegyi nő, Sheila Sz. előzetes letartóztatását. Az illető ellen szélsőséges nézetek ter­jesztése és gyűlöletkeltés miatt emeltek vádat. A döntés ellen a vádlott és az ügyész is fellebbe­zett, utóbbi szökés elleni őrizetet is kért. A rendőrség szerint a nő részt vett egy videó készítésé­ben, melyben felgyújtották és levizelték a koránt. (Sita) Hrnko visszakapta jogosítványát Pozsony. Visszakapta jogosít­ványát Ánton Hrnko, az SNS frakcióvezetője, az ellene eljáró rendőrök ellen vizsgálat indult. A korábbi rendőrségi közlemény szerint FImko nem adott előnyt a besoroláskor. A szabálysértést a helyszínen nem ismerte el, ezért bevonták a jogosítványát. Hrnko Tibor Gašpar országos rendőrfö- parancsnoknál tett panaszt. Az időközben elkészült szakvéle­mény alapján Anton Hrnko nem követett el szabálysértést, (cas.sk,) Távozhat a védelmi miniszter? Pozsony. Peter Gajdoš (SNS) védelmi miniszter április 1- jével távozik a tárca éléről - ál­lítja Ľubomír Galko, az SaS parlamenti képviselője. Galko szerint „ezt csiripelik a parla­menti verebek”. Vitapartnere, Ondrejcsák Róbert (Híd) nem cáfolta és nem is erősítette meg az értesülést. Véleménye szerint Gajdoš távozása az SNS hatás­körébe tartozik. A hírt az SNS nem kommentálta. (TASR)

Next

/
Thumbnails
Contents