Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)
2017-02-18 / 41. szám, szombat
www.ujszo.com SZALON ■ 2017. FEBRUAR 18. 31 A 2024-es budapesti olimpiai pályázat politikai csatározássá vedlett, amely egy lehetséges új ellenzéki erőt termelt ki. Vajon sikerül-e a Momentumnak a jövőre esedékes választásokig beváltania a hozzá fűzött reményeket? T egnap fejeződött be Budapesten a 2024-es olimpiai pályázatról szóló népszavazásért indított aláírásgyűjtés. Az akciót a Momentum Mozgalom indította, de csatlakozott hozzá több ellenzéki párt, például az LMP, a Párbeszéd, az Együtt, illetve a Kétfarkú Kutya Párt is. Bőven sikerült begyűjteni a népszavazás kiírásához szükséges 139 ezer szignót, végül 266 ezer aláírás gyűlt össze. Ennek ellenére magyarországi lapok szerint a Fideszben már eldöntötték: ejtik az olimpia gondolatát, mivel az „túlságosan mozgósító hatású”. Ez pedig egy évvel a parlamenti választások előtt veszélyes lehet a kormánypárt számára. Politikai téma lett A budapesti olimpiai pályázat nagyon hamar politikai témává vált. A kérdésben láthatóan kirajzolódott a kormányoldal/ellenzék szembenállása, ám ami rendkívüli lendületet adott az ügynek, az a Momentum mozgalom (MoMo) felemelkedése volt, amely népszavazási kezdeményezésével néhány hét leforgása alatt a politikai közbeszéd központjába tudott kerülni. A civilként induló fiatalok már bejelentették, párttá szeretnének alakulni, s a politikai tér jelentős szereplőivé kívánnak válni. A szervezetet 2015 tavaszán hozták létre fiatal értelmiségiek, akik elmondásuk szerint az első szabad generációként tenni szeremének Magyarország rendszerszintű problémáinak megoldásáért. Bár nyíltan politikai ambícióik vannak, elutasítják az ideológiai besorolást vagy bármely ellenzéki vagy kormányzó párttal való közösségvállalást. A mozgalom vezetői arról beszélnek, hogy a rendszerváltás óta eltelt 27 évben egy sikertelen és velejéig korrupt rendszer jött létre Magyarországon, amiért ■ a kormánypártok, de az ellenzék is felelős, amennyiben képtelen leváltani a kormányt. Ezért nyilatkozataikban többször is elhatárolódtak bármely jelenlegi párttal való együttműködéstől. NOlimpia Az igazi áttörést a 2024-es budapesti olimpiai pályázat ellen indított kampány hozta meg a MoMo számára. A NOlimpia és a népszavazási kezdeményezés jelentős publicitást kapott Magyar- országon, sőt, képes volt átvenni az ügyről szóló vita tematizálását. Annyira, hogy kormánykörökből kiszivárgott információk szerint a kormány újabb nemzeti konzultációt tervez a közbeszéd visszaterelésére. Mindeközben egyáltalán Fekete-Győr András és Orosz Anna, a Momentum frontemberei (Botos Tamás, 444.hu) JhirS :ík Olimpia? Nem, politika nem egyértelmű a Momentum hatása a magyar politikai színtér alakulására. Bár a mozgalom deklaráltan mindegyik politikai párttól elhatárolódik, egyértelműen ellenzéki beállítottságú, tehát tovább osztja az amúgy is fragmentált kormányellenes oldalt. Ilyen szempontból működése még kedvezhet is a Fidesznek, hiszen tovább gyengíti az ellenzéket. Ennek kontextusában értelmezhető az is, hogy a kormánypárt nem fejtett ki különösebb igyekezetét a NOlimpia elleni fellépésre. Sőt, Orbán Viktor már korábban is azt n A Momentum még kedvezhet is a Fidesznek, hiszen tovább gyengíti az ellenzéket. nyilatkozta, ha a lakosság elutasítja a magyar olimpia gondolatát, a kormány elfogadja azt. Veszélyes lehet Ám mindenképpen veszélyes lehet a MoMo a kormányoldal számára a tekintetben, hogy így új, alulról építkező, a tisztaság és feddhe- tedenség pátoszával rendelkező erőről van szó, ami potenciálisan nagy támogatottságra tehet szert a lakosság körében. A régióban nem ismereden a jelenség: szinte valamennyi közép-kelet-európai országban nagy sikernek örvendnek az új rendszerellenes vagy legalábbis protestpártok, amelyek kormány- váltásra ugyan rendszerint nem képesek, de arra igen, hogy megkavarják a lapokat, s átszervezzék az erőviszonyokat a kormányoldal és ellenzék között. Mindenképpen érdemes tehát figyelni, miként alakul a Momentum sorsa. Jelenleg kb. 2%-os támogatottságot mérnek neki, ám ez nagyon hamar változhat - mindkét irányba. Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa is úgy véli, a Momentumnak nagyon jól sikerült berobbannia a köztudatba, ám ez még nem jelent egyenes utat a nagypolitíkába. Az elemző szerint ennek egyik akadálya lehet a mozgalom gyenge szervezed kiépítettsége. Jelenleg főként Budapesten és néhány nagyvárosban vannak jelen. „Nem állítom, hogy országos struktúrák nélkül leheteden bejutni a parlamentbe, hiszen ez például az LMP-nek sikerült, de mindenképpen nehezebb dolguk lesz” - mondta el az Új Szónak az elemző. A regionális kiépítettség azért is fontos a MoMo számára, mert segíthet életben tartani a szervezetet a kezdeti eufória lecsengése után. Kedvez a Fidesznek Nagy Attila szerint a MoMo léte jelenleg kedvezhet a Fidesznek. ,Akkor jelenthetne nagyobb veszélyt, ha az ellenzék legfőbb erejét adná, illetve ha képes lenne elszívni a kormánypárt jelentős szavazó- bázisát. Egyelőre itt még nem tartunk” — jegyezte meg Nagy. A következő probléma az lehet, hogy az olimpia elutasításán túl a mozgalom eddig nem fogalmazott meg semmilyen programot. Nagy Attila úgy véli, hogy szerepet játszik majd az is, mennyire tudja a Momentum kommunikálni az elképzeléseit a nyilvánosságnak „Ebből a szempontból az eddigi videóblogok biztatóak, ám meg kell jegyezni, hogy egyelőre nem rajzolódik ki egy igazi vezéregyéniség, egy Orbán Viktor formátumú vezető a mozgalom tagjai közül.” Az elemző szerint az is nehezíti a mozgalom dolgát, hogy eddig inkább az ellenzéki médiában tudott pozitívan megjelenni, a kormány- pártiban - amely jelentős erőt képvisel - főként dehonesztáló hangnemben esett róla szó. Csak álca volt az olimpiai A Momentummal szemben ismételten fogalmazódik meg a vád, hogy a kezdetektől fogva civilnek álcázott ellenzéki politikai erő volt, amely az olimpiát csak áltémaként használja, valódi célja a politikai térnyerés. Nagy Attila úgy véli, a mozgalom azért volt sikeres az olimpia témájával, mert sok ellenzéki szavazóban megfogalmazódott ellenérzést tudott ügyesen kommunikálni, nevezetesen, hogy minek rendezzünk mi olimpiát, ha a fideszes „haverok” úgyis ellopják a pénzét. Ugyanakkor a MoMo nem tisztán kormányellenes mozgalom, hanem az elmúlt 27 év politikáját en bloc elutasítja. Honlapjuk szerint az ideológiák kora lejárt. ,A baloldalnak el kell fogadnia a nemzettudatot, a jobboldalnak pedig meg kell tanulnia a szolidaritást” - vélik a szervezet tagjai. A Momentum annyiban sem tekinthető standard politikai csoportosulásnak, hogy programját a közösséggel kommunikálva akarja kialakítani. „Ezt egyértelmű lépésnek tartom a bázisdemokrácia irányába, amely azonban nem vált be a magyar pártpolitikában” - véli Nagy Attila. Bázisdemokrácián azt kell érteni, hogy a szervezetnek nincs egyértelmű vezetője, minden kérdésben a tagság jogosult dönteni. „Ennek tipikus példája az LMP, amelynél azt is láthatjuk, miért nem tud ez a rendszer Magyarországon működni” - véli Nagy Attila. Az elemző szerint ez a működési mód rendkívül lelassítja és megnehezíti a döntéshozást, hiszen a párton belül testületek, azokon belül frakciók alakulnak ki, amelyek minden téma kapcsán elkezdik egymást támadni, gyengíteni. Kinek kedvez az olimpiai Az elmondottak tükrében felmerül a kérdés, hogy politikailag akkor kinek is kedvez az olimpia témája. „Azt gondolom, hogy alapvetően a kormányoldalnak kellemetlenebb a téma, nem is láttam nagy törekvést a kormány részéről, hogy megvédjék ezt a dolgot. Inkább hagyják, hogy az Olimpia 2024 egyesület fulladjon bele az ügybe” - mondta Nagy. Ez valószínűleg azzal függ össze, hogy a közvélemény-kutatások szerint a magyarok többsége elutasítja az olimpia rendezésének a gondolatát. A Fidesz-közeli Heti Válasz arról ír legújabb számában, hogy a kormánypárt tart egy budapesti referendumtól, hiszen a fővárosban folyó aláírásgyűjtés „mindenfajta kormányellenes érzelem becsator- názójává vált”. Ezért megpróbálja visszavenni a közbeszéd irányítását, mégpedig egy újabb nemzeti konzultáció elindításával. A témák azonosak lesznek azokkal, amikről Orbán évértékelőjében beszélt: „Brüsszel” intézkedései és a „Soros-szervezetek” átláthatósága. Mi lesz a MoMo-val? Nagy kérdés, mi történik a Momentummal, ha elvetik az olimpiai pályázatot. Képes lesz-e életben maradni, új témákat találni, vagy célja elérése paradox módon a szervezet végét is jelenti majd. Egy évvel az esedékes parlamenti választások előtt a Fidesz toronymagasan vezet a pártok között, az ellenzék pedig továbbra sem képes összefogni, és reális alternatívát kínálni az elégededen választóknak. Van tehát potenciálja egy új ellenzéki erőnek, persze nem mindegy, hogy számottevő választói támogatást tud-e szerezni vagy csak egy következő törpepárt jön létre, ami tovább gyengítené az ellenzéki oldalt. Az olimpiaellenes kampánnyal ígéretesen beindított Momentumnak tehát reális esélye van, ám ahhoz, hogy ezt beváltsa, nagyon keményen meg kell dolgoznia. Hogy ez sikerül-e neki, arra a következő hónapok adják meg á választ. Czajlik Katalin »Ahol ellene szavaztak... A Nemzetközi Olimpiai Bizottság számára fontos, hogy az ötkarikás pályázatnak a pályázó városban magas társadalmi támogatottsága legyen. Az elmúlt években több város olimpiarendezési - terveit is népszavazás húzta keresztül. Hamburg Hamburg négy éve úgy került képbe a 2024-es olimpiarendezés kapcsán, hogy felmérések szerint a kikötővárosban nagyobb volt a játékok támogatottsága (64%), mint Berlinben (55%). 2015 novemberében azonban népszavazást rendeztek a kérdésről. A szavazásra jogosultak nagyjából 50%-a járult az urnákhoz, és a szűk többség (51,6%) az olimpiarendezés ellen szavazott, így Hamburg végül nem pályázott. Krakkó Krakkó a 2022-es téli olimpiát szerette volna megrendezni - a pályázat érdekessége volt, hogy Szlovákia részvételével is számolt: az alpesisí-versenyeket Jasnán rendezték volna. A krakkói városvezetés nem akart népszavazást kiírni a kérdésről, de a fokozódó ellenzéki nyomás után végül beadta a derekát. Az érvényességi küszöb 30% volt, az EP-választásokkal egy időben tartott referendumon végül 35,96%-os volt a részvétel, és a szavazók 69,72%-a nemet mondott az olimpiára. A polgármester ezután visszavonta a pályázatot. H München A bajor város pályázott a 2018-as téli játékokra is, de Pjongcsanggal szemben nem volt esélye. Ezután szinte automatikusnak tűnt, hogy München a négy ' évvel későbbi téli olimpia rendezési jogáért is harcba száll, ám a helyi népszavazásokon a lakosság a játékok ellen voksolt. Münchenben a szavazók 52%-a, Garmisch- Partenkirchenben az 54%-uk, Traunsteinben pedig 60%-uk utasította el az olimpiarendezést. IDavos IA svájci Davos két olimpiára is nemet mondott: a 2022-es játékok pályázatát a referendumon résztvevők 52%-a utasította el, míg a napokban a 2026-os téli olimpiával kapcsolatban kérdezték meg a lakosokat, de a voksolók 60%-a nemmel szavazott. Ez még nem zárja ki egy svájci pályázat lehetőségét, mert Sión is érdeklődik az olimpiarendezés iránt, de jövőre ott is népszavazást írhatnak ki a kérdésről. IA kakukktojás: Oslo A 2022-es téli játékokra pályázó Oslo lakosai a népszavazáson az olimpiarendezés mellett tették le a voksukat (55%), ám a kormányon lévő pártok nem támogatták a pályázatot, , így Oslo is visszalépett, (bt)
