Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)
2017-02-18 / 41. szám, szombat
o N C/5 2017. február 18., szombat, 11. évfolyam, 7. szám Ezt az android robotot a tokiói Miraikan múzeumból kölcsönözték. A Kodomoroid robotlány különböző hangokon képes megszólalni, egyik percben mély férfihangot, a másikban csicsergő kislányhangot tud kiadni. Megdöbbentően hasonlít egy igazi lányhoz. A kiállítás egyik legérdekesebb darabja az ezüst hattyú, amelyet 1773-ban épített John Joseph Merlin, a görkorcsolya feltalálója. A hattyút 1867-ben bemutatták a párizsi világkiállításon is, utána került egy brit múzeum tulajdonába. Robotarcok. A kiállított száz robot öt különböző történelmi időszakot ábrázol. (Fotók: TASR/AP) Mint egy sci-fi filmből: robot baba elektronikus köldökzsinórral Robotok A robotika több mint 500 éves fejlődését mutatja be egy 16. századi, szerzetesnek öltöztetett géptől kezdve az ipari robotokon át a tavaly bemutatott legkorszerűbb japán androidig a londoni Science Museum új kiállítása, amely a világ számos részéből összegyűjtött száz robottal várja a látogatókat. Ben Rüssel vezető kurátort az a gondolat vezérelte az intelligens gépek fejlődéséről szóló Robotok című kiállítás összeállításakor, hogy „az emberek alapvetően félnek a robotoktól, és a tárlat arra ösztönözheti őket, hogy elgondolkodjanak azon, miként gazdagíthatják az emberi viselkedést utánzó androidok és más robotok a mindennapos életünket”. A robotok már évszázadok óta köztünk élnek, ezt igazolja az az 1560- ban készült, óraművel működtetett szerzetes, amely megcsókolja a rózsafüzért és bűnbocsánatot kérve a mellét ütögeti. A II. Fülöp spanyol király számára készített életnagyságú szerzetes a kiállított szerkezetek legidősebbje. A legkorszerűbbek között megtalálható egy 2014- ben készült japán hírolvasó android vagy az a brit fejlesztésű, ember nagyságú humanoid, amely végigvezeti a látogatót a kiállításon, sőt minden 20 percben rövid színházi előadást is produkál. A kiállítás másik gyöngyszeme az az életnagyságú, ezüst, fejét billegető, halat fogó hattyú, amelyet 1773-ban épített John Joseph Merlin, a görkorcsolya feltalálója. A hattyút 1867- ben bemutatták a párizsi világkiállításon is, utána került egy brit múzeum tulajdonába. A kiállított száz robot öt különböző történelmi időszakot ábrázol, feltárva azt is, miként formálta a vallás, az iparosodás, a popkultúra és a jövőkutatás a társadalmat. .Amikor ilyen hosszú áttekintést készítünk, ahogy ezt a robotok 500 évével tettük, látjuk, hogy a robotok nem is olyan ijesztőek, sőt mágikusak, elbűvölök, hasznosak, és általában azt teszik, amit mi el akarunk velük végeztetni” - hangoztatta Ben Rüssel. A 20. századi fejlesztések között megtalálható a Metropolis című német némafilmben használt Maria robot mása, az 1956-ban bemutatott Tiltott bolygó című sci-fi sztárja, Robby robot, csakúgy mint az Arnold Schwarzenegger Terminátor - A halálosztó című filmjében feltűnt T-800-as kiborg eredeti Ismerkedés Pepperrel, az interaktív francia-japán robottal A tárlat látogatói megtekinthetik az Én, a robot című filmet is, amely arra figyelmeztet, hogy a robotok és a mesterséges intelligencia miként veszélyezteti az emberiséget. „Azt kell mondanom, hogy ettől még nagyon, nagyon messze vagyunk” - hangsúlyozta Giorgio Metta, az olasz technológiai intézet tudományos alelnöke, az iCub gyermekrobot-fejlesztő- je, amelyet szintén meghívtak a kiállításra. „Az általunk kifejlesztett applikációk nagyon szűkösek, így a mesterséges intelligencia nagyon specifikus problémák megoldására képes. Nincs mód arra, hogy ezek a robotok megtanuljanak bármi mást vagy önállóan egy másik feladat felé forduljanak” - magyarázta. A Robotok című kiállítás szeptember 3-ig látható Londonban. (MTI)
