Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)

2017-02-01 / 26. szám, szerda

www.ujszo.com | 2017.február 1. KULTÚRA I 5 Tovább él a szörnyeteg Ladislav Fuks regénye, A hullaégető szinte egy időben került cseh és magyar színpadra A hullaégető - a prágai Rendi Színházban (Képarchívum) SZABÓ G. LÁSZLÓ Ötven évvel azután, hogy Ladislav Fuks megírta, Juraj Herz pedig filmre vitte Kari Kopfrkingl, a prágai kremató­rium hullaógetó jenek történe­tét, két cseh és egy magyar társulat tűzte műsoréra a 20. század egyik legnagyobb horderejű irodalmi alkotá­sának színpadi változatát. Először az ostravai Petr Bezruč Színház vállalkozott a mű bemutatá­sára. Jakub Nvota politikai kamara­drámát rendezett A hullaégetőbői. Az 1938-39-ben játszódó történet ge­rinctelen, morált és emberi tartást nem ismerő, szellemileg és lelkileg is sö­tét alakja, az álnok szörnyeteg, a be­hízelgő hóhér, aki földi pokollá vál­toztatja családi fészkét, egyszerűen nem vesz tudomást a körülötte zajló, vészterhes eseményekről. Az újsá­gokban is csak a fekete krónikát ol­vassa, azzal szórakoztatja feleségét és két gyerekét, a német megszállásról szóló első oldalas jelentéseket figye­lembe sem veszi. Egy német barátja ébreszti fel szunnyadó öntudatát, hogy ő is a birodalom gépezetének egyik fontos alkotóeleme, ezért a rasszista törvényeket elfogadva hi­degvérrel végez zsidó származású fe­leségével és közös gyermekeikkel. Kari Kopfrkingl szerepére Ostraván Komárom. Pántokon mutatja be a Komáromi Jókai Színház Henrik Ibsen A náp ellensége című drámáját. Az előadást Koltai M. Gábor ren­dezi, a főszerepben Menszátor Hé­rosz Attila m. v. látható. A további* szerepekben Holocsy Krisztina, Bárdos Judit, Bandor Éva, Fabó Ti­bor, Olasz István, Tóth Károly, Skronka Tibor, Mokos Attila lép színpadra. Ibsen 1882-ben született - egy új­ságban megjelent rendőrségi hír alapján írt - drámájában egy kisvá­rosi orvos rádöbben, hogy a helyi fürdő forrásai mérgezettek, és láto­gatóit súlyos fertőzés veszélyezteti, hacsak nem építik át a vízvezeték­rendszert. A fürdő azonban a város legfőbb bevételi forrása: erre épül a lakosság nagy részénekjövedelme és a helyi politikai elit hatalma. Az át­alakítások sok pénzbe kerülnek, be kéne zárni a fürdőt, ami a nyári sze­sikerült a rendezőnek egy olyan re­mek színészt találnia, aki arcvonása­iban még emlékeztet is a Herz-film főszereplőjére, a zseniális Rudolf Hrušínskýra. Prágában, a Rendi Színházban Jan Mikulášek rendező mai környezetbe ültette a történetet. Egy hatalmas be­vásárlóközpont szürkésfehér falai közé, ahol kirakati bábuk között ele­venedik meg a hátborzongató drá­ma. A krematórium csempézett falai és a fehér fürdőszobaszalon a hát­térben látható, de a napjainkat jelzi az a három nagy képernyő is, amelye­ken folyamatosan futnak az illuszt­rációs felvételek. A shopping center zon és a választási kampány küszö­bén képtelenségnek tűnik. A várost vezető polgármester ráadásul az or­vos testvére, aki a fürdő megépíté­sekor az olcsóbb megoldást válasz­totta - ha fény derül a tévedésére, az biztos vereséggel jár a közelgő vá­lasztásokon. Doktor Stockmannak, ha ki akar állni a szakmai igazság mellett, nem csak saját testvérével kell szembeszállnia, hanem az anyagi biztonságot féltő családjával, és szép lassan az egész várossal. Miről szólhat ez a 19. századi tör­ténet egy megváltozott világban? „Mindenekelőtt arról, hogyan ve­szünk részt a mindenkori rendszer­ben, és mivé változtatnak minket percenként meghozandó döntése­ink. Meddig megyünk el igazságunk védelmében? Hol végződik a szak­mai hitelesség vagy éppen a közér­dek pragmatikus képviselete, és hol kezdődik a horzsolt önérzet háború­ja saját integritása védelmében? Ha­szonélvezői vagyunk a hatalomnak, előterében papírtasakokból kihulló kirakati bábuk testrészeit látjuk, hi­szen zajlik itt más is, nem pusztán vásárlás. A rettenet színházában va­gyunk, amelyben a Martin Pechlát által alakított Kopfrkingl dermesztő magatartása gyorsan elfelejteti a ko­rábbi példás családfőt és gondosko­dó apát. Jan Mikulášek értelmezé­sében Fuks műve egy könnyen ma­nipulálható, karrierista fenevad tör­ténete, amely szép szavakkal fedi el egy ideológia pusztító erejét és a fe­nyegető emberi ürességet. Magyar színpadra most először kerül a mű. Az Orlai Produkciós Iro­da a darab színrevitelét négy évtizede szorgalmazó Gálvölgyi János fősze­replésével és a győri Vaskakas Báb­színház művészeinek közremű­ködésével előbb a Rába-parti város­ban, majd Budapesten, a Belvárosi Színházban mutatja be. Nő sem ren­dezte még soha A hullaégetőt. Pel- sőczy Rékát, a Katona József Szín­ház művészét a leginkább az fogta meg a regényben, hogy mennyire be­folyásolható az ember, és hogyan vá­lik szörnyeteggé: „Fuks könyve ré­vén elkezdett izgatni az is, hogyan lettek emberek besúgóvá, hogyan lettek a családtagjaikat elvesztett zsi­dókból elvetemült ávósok, hogy az elszegényedett embereknek az első világháború után mennyire kellett valami, amiben hinni tudtak, amiben harcos ellenzéke, vagy épp azzal hencegünk, hogy nem érdekel min­ket a politika, de mindegyik szerep­ben döntéstől döntésig éljük az éle­tünket, ehhez igazodva rendezzük lélekben megkapaszkodhattak. De az is érdekes például, hogy a munkája megszállottjaként miképpen sodró­dik bele az ember az árulásba. El­kezdtem olvasni a könyvet, és anél­kül, hogy bármit tudtam volna a tör­ténet kimeneteléről, hogy mivé válik egy gyilkos eszme hatása alatt egy családját szerető félj, felállt a szőr a hátamon az álszentségtől, attól a kis­polgári miliőtől, melyben minden csodálatos és tökéletes, de annyira, hogy az ember rögtön megérzi, hogy itt nincs minden rendben. S hogy ez hova vezet, az annyira gyomorforga­tó! Izgatott a Thomas Bemhard-i attitűd is, hogy itt ez a Kari Kopfr­kingl, aki fugaszerűén ismétli a ma­gáét, a közhelyes szófordulatait, el­méleteit, miközben megnyomorított emberek tömkelegé veszi körül.” A színpadi mű nem tér el a re­génytől, csak összevonások vannak benne. Egy nagy fekete dobozban jelennek meg a szereplők, s mindig csak az a figura látszik, amelyik a három fényfolyosó valamelyikében megjelenik. Bútorból és kellékből nem sok van a színen; a temetkezési vállalat rekvizitumai, a koporsó, a pad, az asztal is fekete. A történet bi- zarrságát, abszurditását az is jelzi, hogy az előadásban szereplő bábművészek nagy, papírmaséból készült fejet viselnek, Felhőcske, a Macska pedig macskabáb. „Juraj Herz filmje nagyon inspi­ráló volt számomra - mondja Pel- sőczy Réka -, nem is akarom leta­gadni a hatását. A regény színpadi adaptációját Gálvölgyi Judit készí­tette. Adott egy variációt, amellyel könnyebb volt dolgozni. Bizonyos fokú egyszerűsítésre azonban szük­ség volt. Kicsit célirányosabbak voltunk. Nem az állatkertben kezd­tünk, hanem rögtön a krematórium­ban, hogy azonnal egyértelmű le­gyen, mi a téma és ki a főszereplő. Örülök a darabnak. Eddig viszony­lag könnyű témákkal foglalkoztam, amelyeket igyekeztem komolyan venni, de most Fuksnak és a Gál­völgyi házaspárnak is nagyon hálás vagyok, hogy nem egy jól megírt bulvárral, hanem egy igazi mester­művei dolgozhattam.” újra és újra a számunkra meghatá­rozó értékeket, szakma, család, elő­rejutás, morál, nemzet fogalmait” - fogalmazott Koltai M. Gábor, az előadás rendezője. (ú) Bob Dylan új albuma március végén jelenik meg Budapest. Új kiadvánnyal je­lentkezik az Oscar-, Golden Glo- be-, Grammy- és immár irodalmi Nobel-díjas Bob Dylan. A Trip- licate című háromlemezes gyűj­temény március 31-én jelenik meg. Az anyag harminc klasszi­kus amerikai dalt mutat be, ame­lyeket ebből az alkalomból rög­zített a zenész. A három korong külön címet kap (Tiľ the Sun Goes Down, Devil Dolls, Comin’ Home Late), és tematikus bon­tásban egyenként tíz-tíz dalt tar­talmaz. A Jack Frost producerrel készített alkotás Bob Dylan 38. stúdióalbuma, és az első új meg­jelenés a tavaly év elején kihozott Fallen Angels korong óta - kö­zölte tegnap a kiadó Sony Music magyarországi forgalmazója, a Hear Hungary Music. A Tripli- cate a három CD-s változat mel­lett tripla bakeliten és limitált ki­adású tripla deluxe vinylen is be­szerezhető lesz és előrendelhető. Az I Could Have Told You című dal már meghallgatható a legnép­szerűbb videomegosztó oldalon. A 75 éves Dylan a Triplicate- tel folytatja az előző két lemez­zel (Shadows in the Night, Fal­len Angels) kezdett sorozatot, vagyis zenekarával klasszikus amerikai dalokat játszik fel a sa­ját értelmezésében. A közönség és a szakma is kedvezően fogad­ta ezeket az anyagokat, amit a Grammy-díjra jelölés is bizo­nyít. A Fallen Angels több mint tucatnyi, a Shadown in the Night csaknem húsz országban nyitott a Top 10-ben. (MTI) Nyilvánosságra hozták a Berlinale zsűrijének tagjait Berlin. Olafur Eliasson izlan­di képzőművész és a kínai Vang Csüan-an, a 2007-es Berlinale fődíjasa is az idei, 67. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál zsűri­jének tagjai között lesz - jelen­tették be tegnap a német fővá­rosban. A héttagú zsűri elnöke - mint azt már korábban közölték - Paul Verhoeven holland ren­dező és forgatókönyvíró. Vang Csüan-an rendező és for­gatókönyvíró a Tuya’s Marriage (Tuja házassága) című filmjével nyerte el tíz éve a Berlinale födí- ját, az Aranymedvét. A zsűri tag­ja lesz Diego Luna mexikói szí­nész és rendező (Frida, Milk, Zsi- vány Egyes), Maggie Gyllenhaal amerikai színésznő (Az elnök végveszélyben), Julia Jentsch német színésznő (24 hét, Sophie Scholl - Aki szembeszállt Hitler­rel) és Dóra Bouchoucha Fourati tunéziai producer is. A fesztiválon 399 filmet mu­tatnak be február 9. és 19. között, a versenyprogramban 18 alkotás szerepel. A Berlinale Panoráma programjában lesz az európai premieije Török Ferenc 1945 című történelmi filmjének. A Ge­neration elnevezésű programba meghívást kapott Lovrity Anna Katalin Vulkánsziget című ani­mációs rövidfilmje, Máté Bori The Headless Appearance című kétperces absztrakt filmje pedig a fesztivállal párhuzamosan futó Kritikusok Hete válogatásába került be. (MTI) i WgM Mokos Attila és Olasz István az Ibsen-előadásban (Kiss Gábor Gibbó-feivéteie) A nép ellensége Komáromban Pelsöczy Réka, a magyar előadás rendezője az olvasópróbán (Kép OPi) :

Next

/
Thumbnails
Contents