Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)

2017-02-17 / 40. szám, péntek

4 RÉGIÓ 2017. február 17.1 www.ujszo.com A madárinfluenza ürügyén fosztják ki a nyugdíjasokat Petíció a párkányi szemétfeldolgozó ellen KAMOCSA Csalók járják az Érsekújvári já­rást, azzal az ürüggyel jutnak be a nyugdíjasokhoz, hogy ellenőriz­niük kell a tyúkólakat. A legutóbbi eset Kamocsán tör­tént, a két csaló magyarul beszélt. Egy 75 éves nőt szedtek rá azzal, hogy az önkormányzat küldte ki őket ellenőrizni. A duó férfi tagja az idős asszonnyal kiment a ba­romfiudvarba, és az előírásokra hivatkozva gondosan lemérte azt, bűntársa, egy nő, a házban maradt. A károsult csak másnap vette ész­re, hogy a szekrényből eltűnt a pénzes borítékja, 1100 euró volt benne. A férfi 35-45 éves lehet a károsult leírása szerint, körülbelül 175 centi magas. Tettestársa 40-45 éves, 170 centi magas. A rendőrség mindenkit figyel­meztet, ne engedjenek be idegent, és ha ilyen ürüggyel jelentkezik valaki a háznál, hívják a 158-as számot. i (TASR) Az elmúlt évtizedekben a szakszerűtlen beavatkozásokkal tönkretették az orgona barokk, monumentális hangzását (Képarchívum) Ujrahangolják a barokk orgonát Csendben, zárt ajtók mögött hangolják a vártemplom or­gonáját. A katedrálist ezért csak a misék idejére nyitják meg, turisták húsvétig nem látogathatják. Akkor szólal meg újra a teljesen felújított barokk hangszer. WYITRA A Szent Emerám-székesegyház 17. században készült orgonáját egy éve szállították részeire bont­va Ausztriába, ahol teljesen fel­újították. Tavaly októberben hoz­ták vissza Nyitóra, a székesegy­ház kórusán először restaurátorok rakták össze az orgonaszekrényt, és most a sípok hangolása van so­ron. „Christian Kögler osztrák mester hangolja az orgonát, ez a munka több hétig tart. Teljes csendre van szüksége, mert csak a templom természetes akusztiká­jára hagyatkozhat” — mondta Miroslav Lyko, a nyitrai püspök­ség szóvivője. Az orgona húsvétkor fog elő­ször megszólalni. A cél az, hogy visszaadják barokk, monumen­tális hangzását, amelyet az el­múlt évtizedekben a szaksze­rűtlen beavatkozásokkal tönkre­tettek. A várakozások szerint az ország egyik legjobb liturgikus és koncertorgonája lesz a nyitói vártemplom orgonája, amelyet ezentúl nemcsak miséken, ha­nem koncerteken is megszólal­tatnak. (-bee) GULYÁS ZSUZSANNA Hulladékfeldogozé és -újra­hasznosító iizsmst létesítsns Párkányban a pozsonyi szék­helyű HC Logistik vállalat. A város és a környék lakói nem szeretnék, ha a párkányi ipari park te­rületén ilyen cég működne. Az üzem ellen indított petíciót néhány nap alatt 1600-an írták alá. Nem volt lakossági fórum A hulladékfeldolgozó és -újra­hasznosító üzem beindításához — egyebek mellett - a környezetvédel­mi minisztérium engedélyére is szükség van. A minisztérium az en­gedélyeztetési eljárás keretében ki­kéri az érintett település(ek) véle­ményét is. A véleményeztetési eljá­rás részeként a település köteles nyilvánosságra hozni a projektet, és lehetővé kell tennie, hogy a lakosok is hozzászólhassanak. A törvény ér­telmében a településnek erre 21 nap­ja van. Párkány hirdetőtábláján feb­ruár 2-án tették közzé a szándéknyi­latkozatot. A város honlapján is el­érhető az ezzel kapcsolatos 120 ol­dalas szakmai dokumentum, amit a lakosok február 22-ig véleményez­hetnek. A téma azonban nem került be az önkormányzat keddi ülésének napirendi pontjai közé. Benyó Mó­nika (MKP) képviselői indítványára utólag sorolták be. „Noha az infor­máció felkerült a város weboldalára és megjelent a hivatalos tájékoztató tábláján is, nem került be a képviselő-testület február 14-i ülé­sének napirendi pontjai közé, amit komoly mulasztásnak tartok” — mondta Szigeti László (MKP) ön- kormányzati képviselő. A város képviselőinek zöme úgy véli, hogy a tervezett beruházással kapcsolatban lakossági fórumot és rendkívüli tes­tületi ülést kellett volna összehívni. Mi lesz a levegőben? A képviselők nehezményezték, hogy a hulladékfeldolgozóval kap­csolatban nem készült átfogó, füg­getlen szakvéleményeket is tartal­mazó anyag. A képviselők szerint a közzétett 120 oldalas dokumentum szakmai nyelvezete miatt a laikusok számára értelmezhetetlen, és több pontatlan információt, illetve csúsz­tatást tartalmaz. Nem derül ki belő­le, hogy a közepesnek ígért környe­zetszennyezés pontosan milyen lesz. Csepregi Zoltán (független) képvi­selő azt is szóvá tette, hogy a HC Lo­gistik egyszemélyes kft. profiljában kezdetben csupán árumozgatás sze­repelt, és tevékenységi körét csak január 25-én bővítették. A hozzáfér­hető dokumentum szerint az üzem­ben naponta 20 ezer tonna gumi- és műanyaghulladékot dolgoznának fel. A képviselők nemcsak a környe­zetszennyezéstől tartanak, hanem a beruházás egyéb következményeitől (a feldolgozás során keletkezett olaj tárolása, szállítása) is. „Folyton a tu­rizmus fontosságát hangoztatjuk. De ki fog idejönni, ha itt egy bizonyta­lan hulladékfeldolgozó épül, és ki tudja, mi lesz a levegőben?” - kér­dezte Szigeti. Vitkó Anrea (Híd) vé­gül határozati indítványt nyújtott be, amit a képviselők egyhangúlag tá­mogattak. Ebben határozottan el­utasítják a HC Logistik beruházását, mivel az ellentétes a város, illetve a környező települések érdekeivel, és komoly aggályok merültek fel a ter­vezett üzem környezetre (lég- szennyezés, talaj- és a vízszennye­zés) valamint az emberek egészsé­gére gyakorolt negatív hatásával kapcsolatban is. Nem kell a szemétégető! Néhány nappal a testületi ülés előtt civil kezdeményezésként aláírás- gyűjtés kezdődött. Az internetes pe­tíciót Michal Benőik indította. „Nem értünk egyet azzal, hogy Szlovákia egyik legismertebb fürdővárosában, Párkányban hulladékfeldolgozó és - újrahasznosító címkével ellátott sze­métégető épüljön. Nem engedhetjük, hogy Párkányban veszélyes hulladé­kot hasznosító égetőüzem létesüljön, ahol évi 20 ezer tonna műanyagot és gumit dolgoznának fel. Arra kéijük az illetékes állami szerveket és az ön- kormányzatot, hogy vegyék figye­lembe véleményünket. Nem kérünk ebből a környezetszennyező, a vá­rost és a régiót is veszélyeztető be­ruházásból, amely tovább növelné az utak teherforgalmát, a zajártalmat, és egy üzemi baleset környezeti ka­tasztrófát idézhetne elő” - nyilatkoz­ta lapunknak Michal Benőik. Az in­ternetes petíciót már több mint 1600- an írták alá. Nemcsak a párkányiak, hanem a környéken élők is csatla­kozhatnak a tiltakozáshoz ezen a cí­men: peticie.com/Peticia proti zá­meru spaľovne nebezpečného odpa­du v Štúrove. A civil kezdeménye­zést az MKP is támogatja, Ok febru­ár 16. és 21. között Párkányban 8 és 11, illetve 14 és 18 óra között öt hely­színen (a régi és az új Billánál, a Jed- notánál, a Lidi és a rendelőintézet előtt) gyűjtik az aláírásokat. Az íve­ket a környező településeken (Muzs- la, Nána, Ébed, Kőhídgyarmat) is alá lehet írni. Módosítják a költségvetést SZÁZ ILDIKÓ Egyelőre nem adna több támogatást a sportkluboknak Érsekújvár önkormányzata. rtiÉdjikMi'VJiii Jóval több támogatást kértek a vá­rostól a kulturális szervezetek és a sportegyesületek, mint amennyit erre a célra jóváhagyott a testület. Leg­utóbbi ülésén a városi tanács azt ja­vasolta a képviselőknek, lehetőleg ne lépjék túl a keretet. Már az idei első ülésen kénytele­nek némileg módosítani a város költ­ségvetését, mert a Dévény utcai szlo­vák alapiskolában sürgősen ki kell cserélni a kazánt. A költségvetésből 3260 eurót különítenek el az önkor­mányzati iskola számára. A városi sportszervezeteket 250 ezer euróval támogatják, bár a sportklubok össze­sen 956 834 euró támogatást kértek a várostól a rendezvényeikre és a léte­sítmények fenntartására. Az érsekúj­vári kulturális szervezetek 70 ezer euró támogatást kapnak a várostól. Kiemelt támogatást, évi 25 ezer eurót idén a Matica slovenská helyi szer­vezete és a KultúrKorzó kap. Érsek­újvárban évekig a Matica és a Cse- madok városi szervezete kapott ki­emelt támogatást, később olyan egyezség született, hogy az egyik év­ben az egyik, a rákövetkező évben a másik magyar szervezet kapja a je­lentős támogatást. A pénzügyi bizott­ság javaslatára a rendeletet úgy mó­dosították, hogy a kiemelt szerveze­teknél a jóváhagyott összeg 65 szá­zalékát utalják át előlegként. Az ezer eurónál alacsonyabb összegű támo­gatásokra ez nem vonatkozik. Az egyházi szervezetek között 8700 eu­rót osztanak szét ifjúsági, kulturális programokra és lelki gyakorlatokra. Holnap lesz a kassai magyar bál NÉMETI RÓBERT Holnap rendezi meg hagyományos farsangi bálját a kassai Csemadok- alapszervezet, a Kikelet Kassa - Ifjúsági Közösség és a kassai Ipari szervezet. KASSA A bál több mint 100 éves múltra tekint vissza. A rendezvény iránt minden évben sokan érdeklődnek. „A hagyományos kassai magyar bál kiváló lehetőség arra, hogy az itteni magyarok találkozhassanak és együtt szórakozhassanak. Régi ha­gyománya van ennek a rendez­vénynek, már a Bánk bán 1883-as ősbemutatóját hirdető plakátok is említik, és a korabeli újságok tár­sasági rovatában is közölték, kik je­lentek meg ezen az elegáns rendez­vényen” - nyilatkozta lapunkat Kolár Péter, a Csemadok kassai vá­rosi választmányának elnöke. Hoz­zátette, voltak idők, amikor a kü­lönböző politikai és közéleti hatá­sok miatt nem a mai nevén emle­gették az eseményt. „Az 1850-es évek második felétől már magyar bálként különböztették meg a többi hasonló rendezvénytől. Hosszú éveken át más-más szervezetek és csoportosulások rendezték. A Cse­madok 1949-es megalakulása után a szervezet vette át a megrendezé­sét, 1989-ig csak Csemadok- bálként emlegették. A rendszervál­tás óta hagyományos kassai magyar bál a neve” - tette hozzá Kolár.

Next

/
Thumbnails
Contents