Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)

2017-02-17 / 40. szám, péntek

KÖZÉLET 2017. február 17.1 www.ujszo.com Megoldatlan iskolafinanszírozási rendszer (Somogyi Tibor felvételei) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Mindössze a status quo megőrzését érte el a Híd az iskolafinanszírozási törvénymédosítás előkészítésében, a rendszerszintű megoldás továbbra is hiányzik. Jövő csütörtökig lehet vélemé­nyezni az oktatási intézmények fi­nanszírozását szabályzó törvény módosító javaslatát. A tervezet szá­mos területen előrelépés, viszont a korábbi ígérettel ellentétben nem került bele az alacsony létszámú is­kolák finanszírozásának modellje, melyről egyébként Peter Krajňák (Híd) oktatási államtitkára az Új Szónak adott interjúban is beszélt. Nagy András, a Híd korábbi szóvi­vője májusban azt mondta, hogy csak komplex elemzés után tudják elmondani, hogy milyen koncepció alapján oldódhat meg a kis létszámú nemzetiségi iskolák sorsa. „A kis­iskolák finanszírozásával kapcso­latos kérdésekről Peter Krajňák ál­lamtitkár egyeztetni fog a pénzügy­minisztériummal” - állt a Híd ta­valy májusi állásfoglalásában, a koncepció kidolgozását egyébként az oktatási tárca kisebbségi főosz­tályától várták. Nincs szó a modellről Kerestük a Híd sajtóosztályát és szerettük volna megtudni, hogy mi­ért nem készült el az új koncepció, és egyeztetnek-e még erről a koalíciós partnerekkel. A párt sajtónyilatko­Vörös Péter és Kiss Beáta zatban mindössze azt közölte, a ki­egészítő támogatások eddigi rend­szerét fogják megtartani. Vörös Pé­tert, a Híd oktatásért felelős parla­menti képviselőjét is megkérdeztük, miért nem született rendszerszintű megoldás, kérdéseinkre írásban vá­laszolt. „Tavaly decemberben me­rült föl először az oktatásügyi tárca részéről, hogy szeretné módosítani az iskolák finanszírozását, méghoz­zá úgy, hogy eltörli a 250 diáklét­szám alatti iskolák kiegészítő támo­gatását. Hogy világossá tegyem a helyzetet, a nemzetiségi iskolák je­lenleg 108%-os normatívát, azaz ún. fejpénzt kapnak a gyerekek után, ez az összeg azonban a 250-es létszám alatti iskoláknak nem elegendő, így azt az állam kompenzálja, kipótolja. Ezt eddig minden iskola kérelmére, automatikusan, kivétel nélkül meg­kapta. A koalíciós képviselők par­lamenti egyeztetésén én vétót emel­tem az ellen, hogy ezt a kompenzá­ciót eltöröljék, hiszen a mi iskoláink nagy többsége 250 létszám alatti. Ezzel a lépéssel az állam teljesen el­lehetetlenítette volna a műkö­désüket. Ezt a tervet tehát sikerült meghiúsítani” - áll Vörös válaszá­ban. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy csupán az marad benne a tör­vényben, ami eddig is létezett. Marad a bizonytalanság Kiss Beáta, az MKP oktatáspoli­tikáért felelős szakembere szerint a törvénytervezet nem jelent megol­dást a magyar iskolák számára, ugyanakkor pozitívum, hogy a ter­vezetbe beépítették az utazási hoz­zájárulást. Eddig ugyanis nem járt utaztatási támogatás a magyar isko­lát látogató gyerekeknek, ha állandó lakhelyükön működött szlovák is­kola, viszont ők magyarba szerettek volna járni. „Ez mindenképpen he­lyes javaslat, a másik oldalon vi­szont továbbra sem oldódik meg a kisiskolák és a kis létszámú teljes szervezettségű iskolák problémája. Sok helyen akár több tízezer eurós költségvetési hiánnyal küszködnek, mely a normatív finanszírozásból és a diáklétszámból adódik” - mondta Kiss Beáta. Az MKP szerint a ma­gyar iskolák számára a pozitív diszkrimináció jelenthetne megol­dást. „Magyarán, egy olyan norma­tíva kidolgozása, mely elkülönülve a többségi iskola normatívájútól egy magasabb összeget szabna meg a nemzetiségi iskolák számára” - ma­gyarázza Kiss Beáta. Véleménye szerint a kisiskolákat érintő pénzhi­ány egyre komolyabb problémává válik. „Biztos vagyok benne, hogy 2- 3 éven belül iskoláink sorozatban fognak csődöt mondani”. Közös stratégia kell Arra is emlékeztetett, hogy a no­vember végén Dunaszerdahelyen megtartott magyar-magyar párbe­széd közös nyilatkozatába, melyet a Híd és az MKP képviselői is aláír­tak, leszögezték, hogy „a kis létszá­mú nemzetiségi iskolák fennmara­dásához nélkülözhetetlen a szüksé­ges anyagi feltételek biztosítása, a pozitív pénzügyi megkülönböztetés. Ennek érdekében a nemzetiségi is­kolahálózatot külön kell kezelni a fi­nanszírozási eljárásban, és többlet- forrásokkal kell biztosítani további működését a kompenzációs támo­gatás megőrzése mellett is”. A Híd, az MKP és a Szlovákiai Magyar Pe­dagógusok Szövetségének képvise­lői abban is megállapodtak, hogy a közoktatási törvénybe be kellene ik­tatni egy a nemzetiségi oktatásra vo­natkozó külön fejezetet, ám ezen a téren azóta sincs előrelépés. (ie. ú) Régen tárgyalt a Híd és az MKP Utoljára tavaly novemberben találkozott a Híd és az MKP elnöke (Somogyi Tibor felvétele) RÖVIDEN Gyengülő Smer, erősödő Híd Pozsony. Ha az elmúlt két hónap­ban tartották volna a parlamenti választásokat, azt a Smer 25%-os támogatással megnyerte volna - derül ki a Medián közvélemény­kutató ügynökség felméréséből. Második az SaS 15%-kal, harma­dik pedig az SNS 11 %-kal. A par­lamentbe bejutott volna még az OĽaNO-NOVA 10,5%-kal, az ĽSNS 8%-kal, a Híd 7,5%-kal, a KDH 7%-kal, a Sme rodina pedig 5,5%-kal. Az MKP viszont 4%- kal ismét a parlamenten kívül re­kedt volna. Az ügynökség no­vemberi felméréséhez képest a Smer 5,5%-ot gyengült, az OĽaNO-NOVA 1,5, a Híd és a KDH 1-1 %-kal erősödött. (ie) Kót képviselő elhagyta Matoviőot Pozsony. Otto Žamay és Viera Dubačová kiléptek az OĽaNO-NOVA frakciójából, Igor Matovič pártelnök szerint azért, mert mindketten indulnak az őszi megyei választásokon, s mindketten függetlenként akar­nak ringbe szállni. Otto Žamay kedden a félbeszakított rendkí­vüli parlamenti ülés után a Denník N lapnak azt mondta, hogy a tanácskozás nem az el­képzelései alapján zajlott, ráadá­sul Igor Matovič sajtóján sem volt jelen. Matovič azonban ál­lítja, hogy a távozók és közte nincs nézeteltérés. (Tasr, ie) Tárgyalás a báremelésről Pozsony. Peter Plavčan (SNS- jelölt) májusban törvényjavaslatot terjeszt a kormány elé, melynek lényege az lesz, hogy a szeptem­berben esedékes 6%-os béremelés az összes pedagógusra, vagyis azokra is vonatkozzon, akik az önkormányzat alá tartoznak - kö­zölte a tárcavezető Pavel Ondek szakszervezeti vezetővel folyta­tott egyeztetését követően. Plavčan jövő héten a ZMOS kép­viselőivel is tárgyalóasztalhoz ül, az önkormányzatok ugyanis azt állítják, nincs anyagi keretük a szeptemberi béremelésre. (SITA, ie) Elkenték a kakifantom ügyét Pozsony. Felmentette tegnap a bíróság Martin Mackót, Pavol Macko tábornok fiát, akit a szlo­vák sajtóban csak kakifantom­ként emlegettek. Az ügyészség azzal gyanúsította, hogy 2015- ben több nőt ürülékkel és vize­lettel kent össze a fővárosban, ám a bíróság tegnap arra a megálla­pításra jutott, hogy az ügyésznek a vádakat nem sikerült bizonyí­tania. Az ítélet nem jogerős, mi­vel az ügyész azonnal fellebbe­zett. Martin Macko ellen eredeti­leg öt támadás miatt emeltek vá­dat. A 24 éves férfi mindvégig ártatlannak vallotta magát, s azt állította, a rendőrségen csak pszichikai nyomás következté­ben tett beismerő vallomást. (TASR) ÖSSZEFOGLALÓ A Híd és az MKP- leszámítva a tavaly novemberi magyar­magyar párbeszédet - nagyon régen ült le egymással formális politikai tárgyalásra. Pozsony. Eredménytelenül és kölcsönös vádaskodással zárult a 2013-as megyei választásokról szó­ló egyeztetés, és a 2015-ös oktatási minimumról szóló tárgyalásuknak sem volt valódi eredménye. Utoljára politikai tárgyaláson konszenzussal 2012-ben, az úgynevezett kisebbsé­gi minimum aláírása után álltak fel az asztaltól a pártelnökök; azt a tárgya­lást a Szlovákiai Magyarok Kerék­asztala koordinálta, ám néhány év­vel később már nem sikerült leül­tetniük egymással a Híd és az MKP vezetőit. Az együttműködést nehezítheti, hogy a két párt választótábora nem il­leszkedik teljesen. A Híd az MKP vá­lasztói közül mintegy 35%-nak biz­tosan elfogadható, ennyien jelölték meg ugyanis második pártnak a Hi­dat. Ez a legnagyobb arány az MKP- s választók körében, a második he- lyenmintegy 15%-kalazMKDSZáll, szlovák pártokat 10% jelölt meg má­sodik pártként, 40% pedig nem tudja kire adná a voksát, ha nem lenne az MKP. „Az adatokat azonban óvato­san kell kezelni, mivel az MKP- választók mintája nagyon kicsi, a szokásos, mintegy 1000 fos országos mintában hozzávetőlegesen 25-35 MKP választó van” - magyarázta la­punknak Martin Slosiarik, a Focus közvélemény-kutató ügynökség ve­zetője. Az elemző ugyanis csak a szokásos közvélemény-kutatások adatait használta, az utóbbi időben nem készült olyan nyilvános felmé­rés, amely csak ennek a két pártnak a választóira fókuszált volna. Slosiarik lapunk kérésére az utóbbi három hó­napban végzett politikai közvéle­mény-kutatások adatait elemezte, annak az átlagával számolt. Hasonlóan viszonyulnak az MKP- hoz a Híd választói is: mintegy 30%- uk jelölte meg második pártnak az MKP-t, mondta az elemző. „Ez a minta ugyan nagyobb, mivel a Híd választói bázisa is nagyobb, hozzá­vetőlegesen kétszerese az MKP bá­zisának, de még mindig magas a hi­bahatár” - figyelmeztet az elemző. A Híd választói körében magasabb a szlovák pártokat másodikként meg­jelölők aránya az MKP választóihoz képest, mintegy 20%-uk voksolna szlovák pártra, ha a Híd nem indulna a választáson. 10%-uk választaná az MKDSZ-t, és - az MKP választói­val megegyezően - 40 százalékuk nem tudta eldönteni, melyik pártot jelölné meg másodikként. Grigorij Mesežnikov szerint a megyei választások esetében sok múlik azon, hogy hogyan viselked­nének a szlovák pártok egy esetle­ges Híd-MKP együttműködés ese­tén. „Azt sem lehet teljes mértékben kizárni, hogy ilyen esetben az adott megyékben úgynevezett »nagy szlovák koalíció« jöjj ön létre” - ma­gyarázta az IVÓ társadalomkutató intézet igazgatója. Habár a jelenlegi parlamenti ellenzék elutasítja a me­gyei szintű együttműködést is a ko­alíciós pártokkal, a megyei struktú­rák sok esetben hajlamosak a helyi érdekek mentén szövetkezni. Úgy véli, hogy az MKP és a Híd együttműködését elsősorban az úgynevezett „nagypolitika” befo­lyásolja. „A hosszú távú együttműködésre a legnagyobb ha­tással az lesz, hogy a Híd mennyire lesz sikeres a kormánykoalícióban, és ezt mennyire tudja eladni” - véli az elemző. (Ip), fm)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents