Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)

2017-02-02 / 27. szám, csütörtök

www.ujszo.com | 2017. február 2. KÖZÉLET I 3 Fico a kopaszok elleni „harcra" készül Fico az új rendőri egységtől várja a megoldást (SiTA-feivétei) DEMECS PÉTER Pozsony. A Nemzeti Bűnül­dözési Ügynökség (NAKA) új, 125 rendőrből álló osztaga a terrorelhárításon kívül olyan bűntettekre összpontosít majd, mint a gyűlöletkeltés, a népirtás támogatása vagy tagadása, szélsőséges megnyilvánulások. Épp ezek elkövetésével gyanúsíthatók Marian Kotleba pártjának képviselői; korábbi mozgalmát szélsőséges nézetek terjesztése miatt oszlatta fel a belügyminisztérium. Azt, hogy az egység Kotlebáék, valamint a nézeteiket terjesztő egyének ellen irányul, Robert Fico kormányfő sem tagadta. „Olyan embereket látunk, akik a vonatok­ban zöld trikókban sétálnak, bizton­ságról beszélnek, ám közben olyan ideológiát terjesztenek, melynek nevében a múltban több község la­kosságát lemészárolták Szlovákiá­ban. Senki sem gondolta, hogy egy megyeszékhelyen kopaszok fognak sétálni és »Na stráž« (a szlovák fa­siszta bábállam képviselőinek kö­szöntése - a szerk. megj.) üdvözlet­tel fogják egymást köszönteni” - mondta Fico. A legtapasztaltabbak Tibor Gašpar országos rendőrfő­kapitány szerint a terrorelhárító egységbe a legtapasztaltabb rend­őrök és nyomozók kerültek, többsé­gük a NAĹKA szervezett bűnözés el­leni részlegén dolgozott korábban. Legalább húsz rendőr a sajtótájé­koztatón is felsorakozott maszkban, több tucat nyomozó pedig civilben ült a helyiségben, az újságíróknak megtiltották, hogy az arcukról fel­vételt készítsenek. _ Az egység létrehozását Lucia Zitnanská (Híd) igazságügyi mi­niszter díjazta. „Ha harcolni akarunk a szélsőséges szervezetek ellen, ak­kor ehhez szakértőkre is szükségünk van. A gyűlöletkeltés elleni harcban viszont nem lehet csak a hatóságokra számítani. Ezek a bűncselekmények csupán aj éghegy csúcsát képezik, 90 százalékban viszont az egyének vé­leményéről és hozzáállásáról van szó és arról, hogy képesek legyünk szembeszegülni ezeknek a nézetek­nek és elutasítani ezeket” - közölte a miniszter. Egyébként Zitnanská is egy speciális osztály felállításán dol­gozik, a bírósági szakértőkből álló csoport feladata lenne a fasiszta megnyilvánulások elemzése. Az el­múlt években ugyanis csak elvétve sikerült valakit faji gyűlöletkeltésért elítélni, a hatóságok ugyanis nem tudták kellőképpen bizonyítani a törvényszegést. Robert Kaliňák belügyminiszter szerint az új egység a kormány és az állam teljes támogatását élvezi ugyanúgy, mint minden más speci­alizált rendőri egység. Ráadásul még 1989 novemberének üzenetét is megemlítette, holott a bársonyos forradalom témáját a Smer vezető képviselői, Ficót beleértve rendsze­rint kerülik. „Olyan feltételeket fo­gunk kialakítani az egységnek, hogy nyugodtan és teljes erőbevetéssel tudjanak koncentrálni azokra, akik megvetik a Szlovákiában 1989-ben kiharcolt alapvető jogokat és sza­badságot” - mondta a belügymi­niszter. Szélsőséges rendőrök Arról nem árulnak el hivatalos adatokat, hogy a rendőrség körében hányán szimpatizálnak szélsőséges eszmékkel, információink szerint vi­szont a belügyminisztérium több olyan statisztikával is rendelkezik, melyek igazolják, hogy az átlagos rendőrök, a speciális kommandók tagjainak jelentős része nemcsak Kotlebával, hanem más szélsőséges szervezetekkel is tartja a kapcsolatot. Radovan Bránik, szélsőségesekkel foglalkozó szakértő szerint egy kor­mány, amely minden társadalmi si­kert a saját sikerének könyvel el, nem állíthatja, hogy semmi köze nincs ah­hoz, hogy Kotleba népszerűsége ennyire megugrott. ,Jelenleg nehéz megítélni a speciális osztag eredmé­nyességét. A jogszabályok már most is lehetőséget adnak a gyűlöletkeltés büntetésére, ám a hatóságok részéről nem mindig van hajlandóság eljárást indítani a teljesen evidens törvény­szegések ügyében sem. Várjuk ki, milyen kompetenciát kap az osztag, milyen törvényekre fog hivatkozni és mennyire lesz sikeres” - mondta la­punknak a szakértő. Az orosz propaganda A kormányfő a sajtótájékoztatón megemlítette a Facebook közösségi portálon terjedő gyülöletkeltést, amelyre Szlovákia szerinte minded­dig nem volt felkészülve. „Alábe­csültük azt a hullámot, amely Szlo­vákiát is elérte, s melynek következ­tében a közösségi portálokon szaba­don és büntetlenül terjeszthetnek olyan nézeteket, melyeket nem lehet összeegyeztetni ennek az országnak az irányultságával” - állítja Fico. Az egység viszont csak olyan ki­jelentéseket vesz szemügyre, ame­lyeknél valószínűsíthető, hogy tör­vényszegésről van szó. így az euró­pai térségben egyre nagyobb teret hódító orosz propagandát vagy a konspirációs, gyakran szélsőséges nézeteket is tartalmazó portálokat figyelmen kívül hagyja. Ebben tehát eltér a Csehországban év elején lét­rejött terrorelhárító csoporttól, melynek egyik legfontosabb fel­adata épp az interneten terjedő orosz propaganda elleni harc. Szlovákiában a propagandát vagy a konspirativ teóriákat, úgynevezett konteókat tartalmazó portálokat hi­vatalos tájékoztatás szerint a Nem­zeti Biztonsági Elemzőközpont fi­gyeli, amelynél a rendőrség és a tit­kosszolgálat emberei is dolgoznak. A központ eddigi tevékenységéről vagy eredményeiről viszont hivata­los tájékoztatást mindeddig nem tet­tek közzé. Gašparésakonteó A szélsőséges, fasiszta nézetek és gyűlöletkeltés elleni harcra össz­pontosító rendőrségi csoport létre­hozását néhány nappal azután je­lentették be, hogy a kormányfő egy vitaműsorban először kezdett nyil­vánosan „cigányozni”. Közismert a tavalyi parlamenti választásokat megelőző kampánya is, melynek egyik fő témája az erős, bevándor­lásellenes retorika volt. Többször kijelentette, hogy nem engedi Szlovákiában az egységes muszlim közösség létrehozását, és azt is mondta, hogy minden egyes musz­lim az országban megfigyelés alatt áll. A speciális egység a szélsőséges tartalmú anyagok birtoklását és ter­jesztését is vizsgálni fogja. Kérdés azonban, hogy milyen eredményes­séggel, hiszen főnökük, az országos rendőrfőkapitány nemrég támogatott aláírásával egy olyan nyilatkozatot, amely éppen ilyen propagandára épül, és szélsőséges eszméket hirdet, az orosz politikához hasonlóan a ci­vilszervezeteket és Angela Merkel német kancellárt hibáztatja a mene­kültválság miatt. „Ma szemtanúi le­hetünk annak, ahogy az európaiak számkivetetté válnak saját országuk­ban az »embeijogi imperializmus« érvényesítése miatt. A jelenlegi mig­ráció nem más, mint a politika és mé­dia által irányított összecsapás az eu­rópai civilizációval” - olvasható a nyilatkozatban, amelyhez aláírásával Tibor Gašpar is jelentkezett. Gašpar máig nem tisztázta, hogy miért írta alá a dokumentumot és egyetért-e ezekkel a nézetekkel. Fi­co ezzel az üggyel nem akar foglal­kozni, a rendőrfőkapitányban meg­bízik. Az ügyről Kaliňák sem nyi­latkozott, holott a belügyminiszté­rium korábban kijelentette, hogy a propaganda és az extrémizmus szo­ros összefüggésben vannak, s ez a trend főleg a világhálón, a közösségi portálokon figyelhető meg. Vlagyimir Putyin ma újra „lezárja” Budapestet ÖSSZEFOGLALÓ Vlagyimir Putyin orosz államfő gyakori vendég Magyaror­szágon, legutóbb kót évvel ezelőtt jött Budapestre. Mos­tani látogatása a szokásosnál is nagyobb biztonsági intézke­désekkel jár, és megbénítja a fél magyar fővárost, ám komoly politikai vagy gazda­sági fordulat nem várható. Budapest. Az orosz elnök és a magyar kormányfő korábban abban állapodott meg, hogy minden évben találkoznak, 2009 óta ez így is tör­tént. Tavaly Orbán Viktor utazott Moszkvába, két évvel ezelőtt, szin­tén februárban pedig Putyin látoga­tott Budapestre, előtte mindig Orbán vizitált. A két éven belüli három ta­lálka azt jelenti, hogy Orbán Viktor immár Vlagyimir Putyinnal folytat a legsűrűbben kétoldalú tárgyaláso­kat. Ez az Európai Unióban bizto­san, de talán az egész kontinensen is példátlan egy kormányfő részéről. Zárt város A biztonsági intézkedések két éve is erősen befolyásolták a magyar fő­város mindennapi életét, ám most még komolyabb intézkedésekre le­het számítani. Cseri Ferenc bizton­ságpolitikai szakértő az ATV-nek nyilatkozva azt mondta, az orosz el­nök az Iszlám Állam elleni kemény fellépése miatt jelenleg jóval veszé­lyeztetettebb, mint néhány évvel ez­előtt volt. Budapest biztonsági fel­készítését már január utolsó napján elkezdték, az útlezárások és a vára­kozási tilalom mellett a tömegköz­lekedést is korlátozzák, egy iskolá­ban pedig tanítási szünetet rendeltek el, mert szinte lehetetlen megköze­líteni. A Parlamenttel szemben álló Néprajzi Múzeumot is bezárják, és a környéken lakók is korlátozásokra, igazoltatásokra készülhetnek. Putyint saját testőrsége mellett a magyar Terrorelhárítási Központ emberei, valamint a rendőrség védi, a reptér és a belváros között több út­vonalat is biztosítanak majd, és csak az utolsó pillanatban dől el, az elnö­ki autó melyiken érkezik. A Magyar Nemzet az elnöki limuzin technikai részleteinek is utánajárt: az ötton­nás, páncélozott Mercedes Benzt külön repülővel szállítják Buda­pestre. A több mint egymillió eurós, 5,5 literes, 517 lóerős autó ablakai golyóállók, ellenáll a géppuskák lö­vedékeinek, kibírja, ha aknára fut, és szétlőtt kerekekkel is megtesz 200 krn-t 80 km/órás sebességgel. Ellenzéki fütty A biztonsági intézkedések ellené­re az ellenzéki Együtt tüntetést je­lentett be a Kossuth tér környékére este 6-ra, füttykoncerttel tiltakoznak az Orbán-Putyin barátság ellen. A párt mindenképpen megtartja az Al­kotmány utcai demonstrációját, sze­Ma Budapesten koccint (Képarchívum) rintük ugyanis a TEKj ogszerűen nem zárhatja le a területet. Juhász Péter, a mozgalom vezetője például közle­ményében úgy fogalmazott, akkor is ott lesznek a demonstráción, ha víz­ágyúval lövik az embereket. A TEK ugyanakkor bejelentette, a tüntetést nem tiltják meg, ám mivel Putyin és a szintén Budapestre látogató orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov ki­emelten védett személyek, személy- és létesítményvédelmi intézkedése­ket léptettek életbe és ezeket a láto­gatás végéig fenntartják. Az ATV kormányzati forrásokra hivatkozva közölte, értesüléseik szerint a mai találkozón nem várha­tó sem egy Paks 2 volumenű meg­állapodás, sem pedig komoly fordu­lat a paksi bővítés ügyében, mint ahogy a magyar diplomácia arra sem készül, hogy megszünteti az Orosz­ország elleni uniós szankciókat. Szijjártó Péter magyar külügymi­niszter ugyanakkor nyilatkozott ar­ról, hogy a 2021 utáni földgázszál­lítás témája mindenképp napirendre kerül majd a találkozón. Jurij Usa- kov, az orosz elnök tanácsadója sze­rint pedig a találkozón szó lesz az ukrajnai helyzetről, a Közel-Keletről és Szíriáról is. (ATV, mno, MTI, Index, fm)

Next

/
Thumbnails
Contents