Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)

2017-02-16 / 39. szám, csütörtök

141 HASZNOS TANÁCS 2017. február 16. | www.ujszo.com Egyéni vállalkozás vagy kft.? ÖSSZEFOGLALÓ Mi éri meg jobban: egyéni vállalkozást indítani vagy kft.-t alapítani? A 2017-től érvényes változásokat is fi­gyelembe véve az alábbiakban összefoglaljuk e két vállalkozási forma előnyeit ás hátrányait. Az egyéni vállalkozások és a kor­látolt felelősségű társaságok között a legnagyobb eltérések a saját vagyon­nal való kezeskedés, a számlázás és a könyvelés terén vannak. Különböző az imázsuk, és a cégalapítás anyagi, illetve adminisztratív szempontból egyaránt igényesebb dolog, mint az egyéni vállalkozás elindítása. Elektronikusan olcsóbb Egyéni vállalkozó az lehet, aki betöltötte 18. életévét, nem korlá­tozták jogi cselekvőképességében, büntetlen előéletű és kifizeti a meg­felelő illetéket. A vállalkozói enge­dély iránti kérvény benyújtható ha­gyományos papír formában, ez esetben minden szabad vállalkozói engedélyért (voľná živnosť) 5 eurót és minden kötött vagy iparengedé­lyért (viazaná alebo remeselná živnosť) 15 eurót kémek. Elektro­nikus úton is kérhető, ez esetben a kötetlen vállalkozói engedély díj­mentes, az iparengedély pedig 7,50 euróba kerül. Vagyis az elektroni­kus ügyintézés olcsóbb, viszont kell hozzá hiteles elektronikus aláírás (a rendőrségen az elD-kártyához el kell intézni a szükséges biztonsági kódokat, az otthoni számítógépbe pedig telepíteni kell bizonyos programokat). A cégalapítás 10-14 napot vesz igénybe. A vállalkozói engedély ki­váltása mellett kérni kell az adóhi­vatal beleegyezését, el kell készíteni egy társasági szerződést és még pár hozzányúlhat. Ezzel szemben a kft. tulajdonosa a cég vagyonáért csak a kifizetetlen alaptőke összegéig ke­zeskedik. Ez azt jelenti, hogy végre­hajtás esetén a tulajdonos magánva­gyona érintetlen marad. További lényeges különbség, hogy mikor alakul ki adózási köte­lesség. A kft. esetében korábban, már a számla kiállítása pillanatában. Például ha egy kft. még tavaly év vé­gén kiállított egy számlát, a rajta szereplő összegből ugyancsak még tavaly ki kellett fizetnie az adót még akkor is, ha a számlát a mai napig nem térítették. Ezzel szemben, ha egy egyéni vállalkozó állított ki számlát ugyan­csak 2016 végén, ebből az összegből csak a számla kiegyenlítése után kell adózni - ha az összeget 2017-ben té­rítik, akkor adózni is csak az idén kell belőle. Ilyen szempontból az egyéni vállalkozás a cashflow-ra nézve ke­vésbé igényes vállalkozási forma. Az egyéni vállalkozó a jövedelem nagyságától függően 19 vagy 25 százalékos adót fizet, a kft.-re pedig társasági adó vonatkozik, ami 2017- ben 22-ről 21%-ra csökkent, de az alacsonyabb adókulcsot csak jövő­re, a 2017. évre vonatkozó adóbe­vallásban lehet majd érvényesíteni. A megszüntetés A két vállalkozási forma meg­szüntetése között is eltérések van­nak. Ha az egyéni vállalkozónak egészségügyi problémái vannak, hosszabb külföldi útra készül, vagy mert éppen nem előnyös számára vállalkozni, tevékenységét felfüg­gesztheti. A kft. tulajdonosa ezt nem teheti meg. A kft. felszámolása már bonyolultabb. A könyvelés, a va­gyon és a kinnlevőségek jellegétől függően lehet megfelelő formát vá­lasztani: felszámolható csődeljárás­sal, beolvadhat másik cégbe, el lehet adni, ex offo törölhetik a cégjegy­zékből stb. (sza) Az egyéni vállalkozás alapítása olcsóbb további dokumentumot, majd az új céget be kell jelenteni a cégjegyzék­be. Aki ezt hagyományos, papír for­mában teszi meg, 300 eurót fizet, az elektronikus ügyintézés 150 euróba kerül. Csak az imázs? Ami a két vállalkozási forma imá- zsát illeti, megoszlanak a vélemé- : nyék. Általánosságban elmondható, ; hogy a kft. nagyobbnak és megbíz- ; hatóbbnak tűnik a kereskedelmi partnerek és a bankok szemében. Aki nagy, erős társaság benyomását akarja kelteni, inkább a kft.-t választ­ja. A lehetőségek mérlegelésekor az egyik legfontosabb szempont a fel­tételezhető haszon lehet, vagyis hogy a következő évben vélhetően mennyi bevételre lesz képes szert tenni. Ha valószínűsíthető, hogy évente 20 ezer eurónál többet fog keresni, feltehetően jobban megéri kft.-t működtetni. A kft. egyik legnagyobb előnye, hogy több lehetősége van az egyes adókiadások érvényesítésére, s eb­ből kifolyólag az adóalap csökken­tésére, de csak a tényleges kiadáso­kat lehet elkönyvelni. Az egyéni vállalkozó viszont élhet az átalány­kiadásokkal - ráadásul 2017-től már (Ján Krošlák illusztrációs felvétele) az adóalapból leírható a bevételek 60%-a, és az éves limitet 20 000 eu- róra emelték. Megbízhatóbb Ugyanakkor az üzleti partnerek számára sokszor biztonságosabb le­het egyéni vállalkozóval üzletelni, mint kft.-vei. Ez azzal függ össze, hogy ki hogyan kezeskedik a vállal­kozásáért. Az egyéni vállalkozók a vállalkozásukért az egész vagyonuk­kal felelnek, beleértve a magánva- gyonukat is. A gyakorlatban ez azt je­lenti, hogy végrehajtás esetén a vég­rehajtó a magánbankszámlán lévő pénzhez és a családi vagyonhoz is Fontos számok 2017-ben Egyéni vállalkozók ♦ 198,09 euró - a létminimum egy felnőtt személy esetében. 4 19% - azon bevételek után, me­lyek 2016-ban nem lépték túl a lét­minimum 176,8-szorosát, azaz a 35 022.31 eurót, 19 százalékos jövede­lemadót kell fizetni. ♦ 25%-,milliomosadó”. A 35022.31 eurót meghaladó 2016-ös bevételek után 25%-os az adókulcs. ♦ 3 803,33 euró - az adóalap adó­mentes része. Ha az adóalap tavaly nem lépte túl a létminimum 100- szorosát, a vállalkozó a teljes adó­mentes részt érvényesítheti. 4 256,92 euró - az adóbónusz egy gyerekre vonatkozó éves összege. A vállalkozók csak adóbevallásukban élhetnek ezzel az adókedvez­ménnyel. ♦ 2 610,00 euró - az adóbónusz megítéléséhez szükséges adóköteles bevételek éves összege. ♦ 1901,67 euró-a jövedelemhatár, melytől kötelező az adóbevallás. ♦ 17,00 euró -ha az előző évre vo­natkozó adó összege nem éri el leg­alább a 17,01 eurót, a jövedelemből nem kell adót fizetni. 4 5,00 euró - a befizetendő adó mi­nimális összege. ♦ 2 500 euró - ettől az összegtől kötelező fizetni adóelőleget. Ha az utolsó ismert adókötelesség összege legfeljebb 2500 euró, nem kell adó­előleget fizetni. •♦•16 600,00 euró - az adóelőleg gyakoriságát meghatározó limit. Ha az utolsó ismert adókötelesség összege 2500-16 600 euró között van, negyedévente az utoljára meg­állapított adó negyedének megfelelő adóelőleget kell befizetni. Ha az utolsó ismert adó összege legalább 16 600,01 euró, az adóelőleget ha­vonta kell átutalni, összege az utolsó ismert adó tizenkettedének felel meg. 4 61,81 euró - minimális egészség­biztosításijárulék. ♦ 4 415,00 euró - az a minimális kivetési alap, melyből kiszámítják az éves egészségbiztosítási járulékot. A vállalkozók vagy a nem diák-, illetve nem nyugdíjas önálló kereső tevé­kenységet folytató személyek nem fizetnek az egészségbiztosítónak 14%-nál alacsonyabb járulékot. 4-146,35 euró - a minimális társa­dalombiztosítási járulék. 4 2048,99 euró - a társadalombiz­tosítási díj felső határa. 4 5298,00 euró - akinek tavaly en­nél kevesebb bevétele volt, nem kell semmit elvezetnie a Szociális Bizto­sítóba. 4 25% - az ideiglenes munkakép­telenség első három napja alatt a táp­pénz a kivetési alap 25%-ának meg­felelő összeg. 4 55% - az ideiglenes munkakép­telenség negyedik napjától az 52. hétig a táppénz a kivetési alap 55%- ának megfelelő összeg. 4 4,50 euró - az étkeztetéssel összefüggő adókiadás maximális összege minden ledolgozott munka­napért. Feltüntethető az adókiadások között, és számlával kell igazolni, hogy mire (pl. vendéglőben étel vá­sárlására) használták. 4 0,183 euró - egy szolgálati úton a saját autóval megtett 1 km-ért ennyit lehet számlázni. A személygépkocsi tulajdonosának vállalkozónak kell lennie, miközben az autó nem ké­pezheti a vállalkozás vagyonát. 4 4,50 euró, 6,70 euró és 10,30 eu­ró - étkezési költségek a hazai szol­gálati utak során. Ha a szolgálati út 5-12 óráig tart, a vállalkozó a kiadá­sok között 4,50 euró étkezési költsé­get könyvelhet el. 12-18 órás szol­gálati út esetén ez az összeg 6,70 eu­ró, 18 óránál hosszabb ideig tartó út esetén 10,30 euró lehet. Kft.-k és más jogi személyek 4 21% - a társasági adó kulcsa az év elejétől 22-ről 21%-ra csökkent. 4 19% - a forrásadó kulcsa, amelyet a címzett fizet. Például a szerzői ho­noráriumok esetében érvényes. 4 35% - megemelt forrásadó vo­natkozik azokra a cégekre, melyek a vállalkozásuk székhelyét valamelyik adóparadicsomba telepítették. 4 7% - csökkentett forrásadó. Új, idénjanuártól bevezetett adókulcs, a természetes személyeknek kifizetett részesedésre, a likvidációs maradék­ra vonatkozik. 4 480 euró, 960 euró és 2880 euró-ajogi személyek 2017-ben fizetnek utoljára adólicencet, jövőre megszűnik. A minimáladó azokra vonatkozik, akik a meghatározott adólicencnél alacsonyabb adót vagy veszteséget mutatnak ki. 4 52 980 euró - a maximális kive­tési alap, melyből kiszámolhatják a nyereségből fizetendő egészségbiz­tosítási díjat. 4 0,06 - az üzleti társaság hanyatlá­sának veszélyét jelző koefficiens. Ha a saját alaptőke és a kötelezettségek közötti arány 2017-ben 0,06 alá csökken, a céget hanyatlás, csőd fe­nyegeti, aminek következtében a társaság válságba kerül, és ilyen esetben a cég képviselőire külön elő­írások vonatkoznak. 4 350 000 euró (nettó vagyon), 700 000 euró (tiszta forgalom) és 10 al­kalmazott - ezek a legegyszerűbb és legkevésbé aprólékos zárszámadás elkészítésének a feltételei. A cégek, pl. a kft.-k a nagyságuktól függően állítják össze a zárszámadásukat. Minél nagyobb egy vállalkozás, a zárszámadásában annál részletesebb információkat hoz nyilvánosságra. Ha egy cég 2015-ben és 2016-ban nem lépte túl az említett 3 kritérium valamelyikét, kevésbé részletes zár­számadást dolgozhat ki. (Forrás: wvwv.podnikajte.sk) Járulékfizetés: vállalkozó vagy inkább kft.? Akinek kft.-je van, nem fizet szociális járulékokat, csak az egészségbiztosítóba kell fizetnie, a minimális összeg 61,06 euró. Társadalombiztosítást csak akkor kellene fizetnie, ha alkalmazná magát a saját kft.-jében, vagy osztalékot fizetne magának. Az egészségbiztosítást az egyéni vállalkozónak is fizetnie kell, a Szociális Biztosítóval szembeni járulékfizetési kötelezettsége vi­szont az elért bevételtől függően alakul. Aki idén kezd vállalkozni, nem fizet semmilyen járulékot. A Szociális Biztosító ugyanis min­dig az előző évben elért jövede­lem, a március végéig leadott adóbevallás adatai alapján július­ban (halasztás esetén október­ben) bírálja felül a járulékfizetési kötelességet. Akinek a tavalyi bevétele túl­lépte a társadalombiztosítási szempontból figyelembe vett mi­nimális kivetési alap 12-szeresét, miközben idáig a Szociális Biz­tosítóba semmit nem kellett elve­zetnie, júliustól járulékfizetési kötelezettsége lesz. Az idén kez­dő vállalkozók 2018 júliusáig nem fizetnek semmit, illetve köt­hetnek önkéntes társadalombiz­tosítást. (sza)

Next

/
Thumbnails
Contents